Megszólalt a csengő. Elmosolyodtam a saját helyzetünkön.
-Ne nyisd ki nem vagy otthon.-mondtam két csók között közben én megpróbáltam lekászálódni róla. Megpaskoltam a vállát és felálltam.
-Semmi baj nagy fiú majd máskor.-mondtam neki kicsit nevetve miközben az ajtóhoz sétáltam megigazítottam a ruhámat és a hajamat. Mikor ajtót nyitottam Kate ugrott a nyakamba.
-Sziaaaa.-mondta elnyújtva az a-t. Miután szétváltunk az ölelésből láttam hogy Jack is itt van. Üdvözöltem majd beljebb hívtam őket. Vissza mentünk a nappaliba ahol Brook is köszöntötte őket. majd mikor leesett Kate-nek a helyzet (hogy csak Brook és én vagyunk otthon) akkor rákérdezett.
-Megzavartunk valamit?-kérdezte Kate zavartan.
-Nem dehogy is.-vágtam közbe mert féltem hogy mond valamit Brooklyn. Így beszélgettünk tovább Brooklyn és Jack egyszerre megtalálták a közös témát míg én elújságoltam hogy jön Gemma LA-be. Ezt a beszélgetést a telefonom rezgése szakította félbe. Az egyik régi barátunk Kate-el írt.
Mark: Szia Oliv! Hallottam megint itt vagytok LA-be ma tartok egy házibulit ha gondolod gyertek hozz másokat is.
-Figyeljetek.-szóltam gyorsan a többieknek-írtam Mark az egyik régi ismerősünk és azt kérdezi hogy elmegyünk-e a házibulijába.
-Felőlem mehetünk-mondta Brook majd Jack így folytatta-felőlem is.
-Akkor eldöntöttük mehetünk.-mondta Kate boldogan.
Én:Oké megyünk csak írd meg a részleteket.
-Akkor ez tudod mit jelent?!-kérdezte Kate.
-Nem nem tudom.-mondtam értetlenül.
-Hogy el kell kezdenünk készülődni.-mondta teljesen felpörögve.
-Akkor mi lépünk is majd írjátok meg hogy mire jöjjünk.-mondta Brook majd adott egy puszit a hajamba és elmentek. Kate is haza ment átöltözni. Letusoltam és felvettem egy egyszerűbb ruhát hozzá egy fekete magassarkú szandált. Közbe megérkeztek anyáék elmesélték a fantasztikusan ,,érdekes" napjukat. Közben megérkezett Kate. Majd lassan a fiúk is megérkeztek fogtunk egy taxit és több mint fél óra alatt odaértünk.
Mark-ról azt kell tudni hogy nagyon jó barátunk csak már kezdünk ,,eltávolodni" egymástól mert volt egy rosszabb időszaka. Előkerült a drog meg a cigi is de már nem drogozik néha még elszív 1-2 szálat de kezd leszokni. A többi LA-ben levő barátunk is ott lesz várom már. De visszatérve Mark-hoz az apja üzletember olajkútjaik vannak szóval náluk még a csapból is pénz folyik. Az anyja pedig egy cégnek a vezér igazgatója. Ha elmennek a szülei (ami eléggé gyakran van) akkor mindig bulikat rendez.
Mikor kiszálltunk az autóból olyan hangos volt a zene hogy az utca végén is lehetett hallani. Sok ember kint dohányzott vagy éppen piros papír pohárból itták a ,,vizet". Mikor bementünk Mark az ajtóban állt és valami csajt fűzött. Amikor meglátott minket egyszerre odajött és a szokásos percekig tartó ölelésből most se lett máshogy. Hát ez nem nagyon tetszett a kísérőinknek ezért abba hagytuk.
-Mark ő itt Brooklyn Beckham. Brook ő itt Mark Ronson.-mondtam majd Kate is bemutatta Jack-et.
-Csak nem David Be-fejezte volna be a mondatot mielőtt Brook közbe szólt volna.
-De igen.-mondta de láttam hogy még mindig nem a legszimpatikusabb neki Mark.
-Menjetek beljebb igyatok valamit és ha nem haragszotok én megkeresem az előbbi csajt már majd nem megvolt.-mondta Mark és eltűnt a tömegbe.
-Sok sikert-kiáltottam utána. Beljebb mentünk és leültünk egy kanapéra addig Jack és Kate elmentek valami italért. Láttam hogy eléggé morcos fejet  vág Brooklyn ezért rá kérdeztem hogy mi a baj.

-Mi a baj nagypapi nem vagy hozzá szokva ennyi fiatalhoz egy helyen.-kérdeztem de erre csak elhúzta a száját mire szájon pusziltam-Na de komolyan mi a baj?-kérdeztem komolyan szeretném ha jól érezné magát.
-Semmi csak ez a Mark nem szimpatikus.
-Jajj most miért ilyen örök agglegény a srác nagyon rendes és jó fej.

-Pont ez a baj hogy ilyen.
-Most miért sosem volt és nem is lesz köztünk semmi Mark-kal csak jóba vagyunk nyugi.-mondtam majd megöleltem. Ekkor már mosolygott szóval gondoltam hogy már nincs baja Mark-kal. Ekkorra már Kate-ék is megérkeztek. Beszélgettünk és táncoltunk. Viszont Brooklyn kiszúrt valakit a tömegben elnézést kért és odament hozzá nem tudom hogy ki volta az de nem zavart gondoltam valami régi ismerőse. Már vagy 20 perce nem jött vissza Brooklyn ezért gondoltam megkeresem hátha valami baja van vagy esetleg Mark-kal beszélget mondjuk az utóbbinak kicsi az esélye. Mikor viszont megláttam azonnal ledobtam a kezemben tartott piros papír poharat. Sarkon fordultam és elkezdtem keresni Kate-et pár perc után rájöttem hogy ekkora tömegben nem fogom megtalálni ezért az ajtó felé vettem az irányt. Ekkorát ritkán csalódik az ember egy másik emberben aki számára fontos. Mikor kimentem egy kéz kapta el a karomat.
-Hova sietsz Oliv.-kérdezte kicsit aggodalmasa a kéz tulajdonosa. Hátra fordultam és válaszoltam.
-Hagyjál Mark most nincs hozzád kedvem.-mondtam majd tovább mentem volna ha elengedte volna a kezemet.
-Mi történ hol hagytad a focistádat.-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Egy nem focista csak az apja és egy másik csaj szájába hagytam.-mondtam majd elrántottam a kezem leintettem egy taxit és beültem. Sírni tudtam volna de a nagynéném szavaival egy fiú sem ér meg ennyit. Ez jól hangzik de nem olyan egyszerű. Nem sírtam de pár könny csepp gördült végig az arcomon amit egyszerre letöröltem mert utálok sírni olyan lányos elcseszett szokás...... De most én sem tudtam megállni. Mikor kiszálltam berohantam a házba anyáéknak oda dobtam egy gyors Sziasztok szót és bementem a szobámba. Átöltöztem írtam Kate-nek hogy haza jöttem közben pedig vagy 19 nem fogadott hívás és még több olvasatlan üzenet. Csak feküdtem az ágyamon és ilyenkor már tényleg mondhatjuk úgy hogy sírtam amin magam is meglepődtem. Mert ez nem volt kapcsolat ez olyan barátság volt extrákkal és ez a legrosszabb amikor nincs kimondva hogy mi van köztetek. Az a srác akivel az elmúlt 2 hetem majdnem minden napját vele töltöttem és ez nagyon rosszul esett. Kopogás zavarta meg a gondolkozásomat. Válaszoltam hogy szabad és felültem az ágyamon. Anya volt az.
-Nem zavarok?-kérdezte anya és beljebb lépett.

-Nem dehogy is.-válaszoltam kicsit unottan.

-Mi történt ma hogy csak így beviharzottál hisz olyan boldogan mentél el.-kérdezte anya miközben leült az ágyamra.
-Semmi csak csalódtam egy emberben.

-Brooklyn?!-kérdezte félénken.
-Ennyire nyilván való?-kérdeztem a saját gondomon mosolyogva.
-Nem csak látszott hogy jól kijöttök. Ha gondolod elmehetnénk holnap vásárolni.

-Meg se haragudj de szerinted egy új ruhától jobb lesz.-kérdeztem értetlenül és egy kicsit mérgesen.
-Jó ne haragudj igazad van.-mondta anya majd elindult az ajtó felé-Szólj ha kell valami. Én csak erőltetett mosollyal viszonoztam kedvességét és nagy nehezen elaludtam.