(lehet hogy a történetben leírt +-os jelenet nem 16+-os azt kérlek nézzétek el nekem, nem vagyok jártas abban hogy mi tartozik bele az egyes +-os jelenetekbe :'D)

1 hete együtt élünk Namjoonal. Nagyon összehangolódtunk, szerintem jó barátok leszünk. Sajnos meg kell leckéztetnem a tegnapi tette miatt.

*tegnap*

Úgy döntöttünk Namjoon-al, hogy megnézünk egy horror filmet. Nagyon félek az ilyen témájú filmektől, ezért nem is szoktam ilyeneket nézni. Nam azt mondta, hogy készítsek elő rágcsákat addig ő kiválaszt egy filmet ami állítása szerint az egyik kedvence. A címére nem emlékszem, de nem rémlik hogy láttam volna már valaha. Elővettem 3 popcornt, 2 chipset és Namjoon kérésére 1 üveg kólát. A kukoricákat betettem a mikróba. Olyan jó illatuk volt, a hangok ahogy pattogtak, ropogtak ki olyan nyugtató volt. Egy nagy tálcára helyeztem a nasikat és a kanapé felé vettem az irányt. Mivel már összeszoktunk nem ültem a kanapé végébe, csak egy kis rést hagyva köztünk foglaltam el a helyemet. Mióta Seoulban vagyok 9 napból hatszor esett az eső. Ki az a furcsa ember aki számolja hogy mióta van kint egy másik országba miközben több mint 1 évet fog itt maradni, ki más mint én Miree. Kint zuhogott az eső. Társam elindította a filmet én nyúltam is egy marék kukoricáért. Egyszer egy nagyot villámlott.
- Mintha egy horror filmben lennénk. - nevette el magát Joon, tudja hogy félek minden rémisztő dologtól.
- Haha, nagyon vicces! - majszolgattam tovább a kezemben lévő chips darabot. A filmre egy kis ideig nem koncentráltam inkább azon járt az eszem, vajon mit reagálna Joon ha a félelemtől magamhoz szorítanám őt. Visszapillantottam a filmre majd megszólaltam.
- Szerintem hozok még egy kis rágcsálnk valót. - oldalra fordultam de társamat sehol nem láttam. Biztos csak elment a mosdóba vagy ő is észrevette hogy elfogyott a popcorn és hozza a következő adagot. Próbáltam kifogásokat keresni.
- Namjoon! - semmi válasz. - Namjoon hol vagy?? - MiRee ne reagáld már túl, biztos hogy csak mosdóba ment. Visszafordultam, nagy nehezen és ránéztem a képernyőre. A főszereplőbe egy kést szúrtak, egyidejűleg ezzel egy óriásit villámlott majd megéreztem valaki kezét a hátamon.
- Váá! -kiáltotta el magát egy nagy mosoly keretében Namjoon. Akkorát ugrottam hogy még egy kengurú is megirigyelt volna.
- Mit csinálsz??? Tudod hogy félek, fejezd be!! - utasítottam a fiút. Ő csak nevetett és helyet foglalt mellettem.

*visszaemlékezés vége*

A tervem a következő. Elküldöm boltba addig én beszaladok a szobájába és elbújok a szekrényébe. Ha hazajön biztos át fog öltözni. Odasétál a szekrényhez ahol bújkálok, kiugrok elkiáltom magam "Vááá" rá hozom a frászt és visszaadom amit velem tett tegnap. Nem tudom hogy mennyire ijedős típus, de remélem sikerülni fog ez a terv. Útnak is eredt, beosontam a szobájába és elbújtam. Szekrénye ajtaján kis rések találhatók, ahol én pont kitudtam lesni. Ráláttam az egész terepre. Olyan negyed óra múlva kattant a zár. Megjött. Tudom, ez az egész büntetéssel jár én csinálok mindent egy hétig, nem nagy dolog. Izgultam, nagyon is de ez egy fura izgulás érzet volt, lehet hogy nem kellett volna? Bejött a szobájába és becsukta az ajtót. Készülj MiRee! Meglepetésemre nem a szekrényhez jött hanem az ágyra vetette magát. Levette a pólóját ami érthető hisz meleg van. Előttem még sosem mutatkozott félmeztelenül szóval inteligensnek tartom ezért. Levette a nadrágját is utána visszafeküdt az ágyra. Mi lesz már Namjoon, nagyon meleg van itt bent. Lassan lecsúsztatta a kezét az alsógatyájába. Mi, nee. MiRee mi a jó istent keresel te itt?? Remélem nem azt fogja csinálni amire gondolok, bár mi mást csinálhatna? A nadrágjából elővette a kicsi énjét ami nem is volt olyan kicsi. Lassan mozgatni kezdte csuklóját. Elfordultam, arcomat kezeimbe temettem. Próbáltam nem odanézni de a hangokat nem tudtam nem hallani. Nem bírtam ki és visszanéztem az ágyon fekvő fiúra. Lassan, gyengén húzogatta férfiasságán a kezét. Ránéztem az arcára, izzadtság cseppek jelentek meg rajta. Nem tudom miért de olyan izgató amit csinál. Szemügyre vettem az ajkait amik résnyire nyitva voltak. Olyan puha lehet, annyira oda mennék most hozzá és megcsókolnám. Mi van veled MiRee, nem eshetsz szerelembe, lakótársak vagytok azon belül barátok. A keze egyre gyorsabban munkálkodott, olyan nehezen vette a levegőt.
- Ah.. - tört ki belőle. Biztos jó érzés lehet amit csinál, kuncogtam magamban. Gyorsabban és gyorsabban munkálkodott mikor egy újabb nyögést hallottam.
- Ahh... - reflexből megnyaltam ajkaimat, és beharaptam őket. A látványa ennek a fiúnak felizgat engem. Hogy csinálja? Már nagyon gyors volt a tempó amit diktált magának, néztem az arcát és láttam hogy mindjárt elmegy.
- Ahhhh.. - ez hosszabb volt mint az előző kettő. Fejét hátradöntötte, látszik rajta hogy teljesen elfáradt. Remélem most elmegy fürdeni és kitudok szökni innen. Ha fürdeni megy akkor ide kell jönnie ruhát választani és ha így lesz, le fogok bukni és megtudja hogy mindent láttam. Ó istenem, kérlek csak most az egyszer ússzam meg ezt az egészet és így menjen a fürdőszobába. Kinyitotta az ajtót és a fürdőt szemelte ki magának. Itt a lehetőség, csak most ne cseszd el MiRee. Gyorsan kifutottam a szobájából be az enyémbe. Nem fogtam fel még, hogy mi történt. Hallottam hogy Namjoon kijött a fürdőből majd meghallottam hogy becsukta az ajtaját. Megéheztem így kimentem a konyhába. Készítettem magamnak egy szendvicset és elkezdtem enni. Joon kijött a szobájából és az asztalhoz közeledett.
- Szia! - köszönt vidáman.
- Szia! - válaszoltam teli szájjal.
- Vigyázz, nehogy megfulladj! - nézett rám egy picit perverzen, vagy csak én képzelem be? Elé toltam a kaját majd nyammogtam tovább. Megettem mindent, ezért a szobám felé vettem az irányt mikor megszólalt.
- Jut eszembe, 1 hétig te végzed a házimunkát. - teljesen lesokkolódtam. Nem láthatott meg, vagy mégis? Nem mertem rákérdezni hogy miért, csak mentem be a szobámba mintha semmi sem történt volna.