A Párbajmesterrel vívott csatát követően, miután Armin visszavitte Mr. Agreste-hez a páncélt, Jackie-vel elmentek moziba. Ezalatt Adrien a harcban leamortizálódott ruhát javította. - Hm...A térdrésznél dobótőr okozta találat van, tehát a páncél még mindig érzékeny a szúró-vágó fegyverek okozta sérülésekre - gondolkodott Adrien. Az a kölyök jól tönkrevágta a ruhát. - Főnök, esetleg nosztalgiázhatnál kicsit? - szólalt meg Plagg. - Ha arra gondolsz, hogy vegyem fel újra a páncélt, felejtsd el - ellenkezett Adrien. - Nem feltétlen. A talizmánra gondoltam - mondta Plagg, miközben megvillantotta a maszk bal szemében a visor fényét. - Á, értem, mire gondolsz - mosolygott Adrien, majd odament az egyik asztalhoz, és a fiókból kivett egy ezüstszínű gyűrűt. Ezután a monitoron Armin adatai jelentek meg, és a gyűrűt betette egy dobozba az asztalon. Amikor becsukta a doboz fedelét az érintőpanelen megnyomott egy gombot, aminek hatására a páncél alatt zöld fénnyel kezdett izzani a javítóasztal, majd egy zöld-fekete fénycsík hatására a ruha összes sérülése eltűnt, pár pillanat múlva pedig maga a ruha is. - Ez az - mosolygott elégedetten Adrien, majd kivette a gyűrűt a dobozból, becsomagolta, és Arminékhoz indult. Amint odaért, becsöngetett: - Monsieur Agreste, minek köszönhetem váratlan látogatását? - üdvözölte a vendéget Madame Villefort. - Úgy tudom, holnap lesz Armin születésnapja, és arra kérem, hogy ezt adja oda neki - mondta Adrien, majd átadta a dobozt. Akkor én mennék is, sok dolgom van még. Viszontlátásra, Madame Villefort! - búcsúzott Adrien. - Viszontlátásra! - köszönt Madame Villefort, majd bement Armin szobájába és gondosan eldugta a dobozt Armin ruhái közé. Miután a filmnek vége lett, Jackie elkísérte Armint hazáig. - Köszönöm az előszületésnapi ajándékot, holnap találkozunk, Jackie - mondta Armin. - Szia, Armin, akkor holnap! - köszönt el Jackie. Armin hullafáradtan ment be a szobájába és azonnal kidőlt. A születésnapja miatt egyáltalán nem izgult, mert általában suli utáni közös program keretében szokták megünnepelni, és az ajándékot is akkor kapja meg, így nyugodtan aludt másnap reggelig. - Armin, ideje felkelni, elkésel a suliból! - keltette az öccse meglehetősen hangosan. - Jólvan, Törpe, megyek már... - mormogta Armin félálomban, majd kikászálódott az ágyból, és a ruhásszekrényhez ment, hogy előszedje aznapi cuccát.  - Ez meg mi? - akadt meg a keze a dobozon miközben a pólói közt kotorászott. Kinyitotta a dobozt, meglátta a gyűrűt és félretette.  - Vajon ki küldhette? - gondolkozott, majd észrevette a levelet a doboz aljában: "Boldog születésnapot, Monsieur Villefort! Használja bölcsen az ajándékot.

                                  Adrien Agreste

                           Utóirat: A régi idők emlékére" - állt a levélben. - Nahát, milyen figyelmes Mr. Agreste, de mire gondolhatott azzal, hogy "Használja bölcsen az ajándékot"? - gondolkodott Armin, majd felvette a gyűrűt. Amikor felvette, egy kis csípést érzett, de nem tulajdonított neki jelentőséget. Felöltözött, majd épp csak pár falatot reggelizett, és már rohant is a suliba. Szokás szerint épp csengetés előtt ért be. Eseménytelenül telt a nap, suli után Jackie, és pár barátnője meggyőzték, hogy menjen el velük egy divatbemutatóra, ahol Gabriel Agreste legújabb kollekcióját mutatják be. Vonakodva bár, de rábólintott. Armin egész végig unottan nézte a bevonuló modelleket. - Ennyire azért ne lelkesedj a bemutatóért - mondta Arminnak Jeanette, Jackie barátnője. Armin továbbra is unottan nézett, egyszer csak megakadt a szeme egy leopárdmintás ruhát viselő modellen. - Jackie, odanézz! - mutatott a modell irányába Armin. - Mit kéne rajta néznem? - kérdezte Jackie. - A szeme, Jackie...Akár egy valódi leopárdé... - ráncolta a homlokát Armin.  - Most, hogy mondod, tényleg...De biztos csak jó kontaktlencséje van - legyintett Jackie. Azonban pár pillanat múlva a lány rosszul lett: összeesett majd egy leopárd üvöltés szerű hang hallatszott. A bemutatót azonnal lefújták. A közönség nagy része csalódottan, Armin azonban inkább gyanakodva hagyta el a helyszínt. Kíváncsi természete miatt azonban visszafordult, és fültanúja volt a modell ügynöke és egy orvos közti beszélgetésnek: - Ez volt az utolsó csepp a pohárban, Cuvier! A maga őrült ötlete Alicia karrierjébe kerül, sőt, lehet az életébe is, ha nem sikerül meggyógyítani! Nem is tudom, hogy mehetett bele Gabriel Agreste egy ekkora őrültségbe! Gondoskodok róla, hogy véget vessenek a karrierjének! - üvöltötte a modell ügynöke. - Kérem, Pierre, adjon még egy esélyt, a tapasztalt mellékhatások kezelhetőek - szabadkozott a doktor. - Elegem van magából, Cuvier! A harmadik modellem életét tette tönkre az őrültségeivel, elintézem, hogy soha többé ne praktizálhasson. Takarodjon a szemem elől! - üvöltötte dühtől torzult hangon Alicia ügynöke, majd otthagyta a doktort. Kisvártatva meg is jelent egy akuma, és a doktor kezében lévő üres fecskendőbe szállt. Cuvier már hallotta is Halálfej hangját: - Kiméra, az én nevem Halálfej. Lehetőséget adok, hogy folytasd a kísérletedet, és bosszút állj azon, aki tönkre akar tenni, de cserébe végezz Fekete Macskával! - Ezer örömmel, Halálfej! - válaszolt Cuvier, és már kezdődött is az átváltozás. A füstből egy párducfejű, embertestű lény lépett ki. Armin ekkor már messze járt, ugyanis jobbnak látta odébb állni, mielőtt azt hinnék, hogy kihallgatta a beszélgetést. Az eloszló lilás füstöt látva tudta, hogy baj van. Behúzódott egy sikátorba, de ekkor eszébe jutott, hogy a ruha Mr. Agreste-nél van javítás alatt. Már épp mérgelődött volna, mikor észrevette, hogy a gyűrűje zölden villog. - Hm...."A régi idők emlékére" - jutott eszébe a levélből az idézet. Plagg, karmokat ki! - mondta Armin, mire a gyűrűből kiindulva felépült köré a Fekete Macska ruha. - Ez az! - mosolygott Armin , majd a gonosztevőt kezdte keresni, immár Macskaként. Nem is kellett sokáig keresnie, ugyanis hamarosan félig vadállatokká változott emberek seregével találta magát szembe. - Hűha, úgy tűnik, lázadás volt az állatkertben - nézett körbe Macska, ám nem sok ideje maradt a szóviccekre, ugyanis egy oroszlán-gepárd keverék áldozat rátámadt. Már épp ütésre lendítette volna botját, mikor Plagg megszólalt: - Ne feledd kölyök, ezek ártatlan emberek, ne bántsd őket! - Jó, de akkor hogy harcoljak ellenük? - kérdezte Armin tanácstalanul, miközben a rátámadó elállatiasodott áldozatokkal küzdött.  - Erre is van megoldás - mondta Plagg, miközben a kijelzőn sárga "Kábító karmok" felirat jelent meg a páncélállapotjelző kesztyű részénél. Ezt követően Macska a kesztyűjéből kábítólövedékeket lőtt támadóira, mire azok rögtön összeestek. Ezzel párhuzamosan Macska látta, amint Kiméra emberek egy újabb csoportjára támad. - Megállj! - ugrott a megtámadottak elé Fekete Macska, miközben botjával kivédte Kiméra támadását, aminek hatására Kiméra egyik karmából letört egy ki darab. - Hm...Ezek szerint a karmaiban lévő méreggel változtatja át az embereket - gondolkodott Macska. Plagg, elemezd a letört karomdarabot! Ezt követően a maszk kijelzőjén "Analízis folyamatban" felirat jelent meg.  - Azt hiszed megállíthatsz?! - kérdezte Kiméra ördögi kacaj kíséretében, miközben kieresztett karmaival Macskára támadt. A karvédők erőterét használva Macska kivédte a támadást, majd füstbombát dobott. - Gyorsan, meneküljenek innen! - kiáltotta a mögötte lévő embereknek, akik szó nélkül követték Macska utasítását. - Na, egy gonddal kevesebb. A civilek biztonságban vannak, most juttassuk vissza a ketrecbe ezt az állatkerti szökevényt - mondta Macska. A poénra azonban Kiméra újabb támadása volt a válasz. - Nem állíthatsz meg, Fekete Macska! Az összes állat génjeivel rendelkezek, így a képességükkel is! - mondta Kiméra, majd újabb csapásra készült. "Analízis kész" - jelent meg a maszk kijelzőjén a  felirat. Kiméra rettenetes gyorsasággal támadott, Macska azonban - látva, hogy Kiméra pupillái kitágultak - a támadás kivédését követően elsötétítette visorát. - Nocsak, ennyi volt Fekete Macska? - kérdezte önelégült mosollyal Kiméra, mikor látta Macska szemét elsötétedni. - Igen, Kiméra...Itt a vége....Neked - mondta Macska baljós mosollyal, majd fénygránátot dobott. - Nem látok!! Mit csináltál?! - kiáltott Kiméra dühösen. Válasz helyett azonban Fekete Macska kieresztette ezüstösen fénylő karmait és levágta vele a Kiméra kezén lévő mérgező tűket. - Itt a vége, Halálfej, ismét enyém a győzelem - mondta Fekete Macska, és botjával megtisztította az akumát. Mire Cuvier doktor magához tért, Fekete Macska messze járt. Behúzódott egy sikátorba, kimondta a visszaváltoztató parancsot, mire a ruha visszahúzódott a gyűrűbe, és immár Arminként sétált ki a sikátorból. Közben egy SMS-t kapott Mr. Agreste-től: "Sürgős feladatom van számodra." - Jó, megyek - sóhajtott Armin, mivel így lőttek a délutáni ünneplésnek. Azonban mikor odaért az Agreste-villához, és belépett, teljesen sötét volt. - Hm...Ez fura, hol lehet az öreg? - morfondírozott Armin. Ekkor nyilak villantak fel a padlón. más választása nem lévén, Armin követte a nyilakat, míg eljutott az ebédlőbe. Amint beért, felkapcsolódtak a lámpák, fönt egy "Joyeux anniversaire, Armin" feliratú plakát volt, az asztalon pedig svédasztalos vacsora. - Boldog születésnapot, Armin! - mondta kórusban az asztalnál ülő tizenegy fő. Ott voltak Armin barátai, a barátnője, Jackie, Marie, az édesanyja, az öccse, Jaques, és Armin legnagyobb meglepetésére az asztalfőn ott ült az öreg Adrien Agreste, mellette pedig két bizalmasa, Lucas Walters és Lucius Tucker. Adrien és Lucas között azonban még volt egy hely. Armin köpni-nyelni nem tudott a döbbenettől. - Foglaljon helyet, Monsieur Villefort - mutatott Adrien az üresen álló helyre. - Üdvözlöm köreinkben, uram - köszöntötte Lucius Armint. - Bizonyára nagyon jól végzi a munkáját, ugyanis az öreg Agreste nem sűrűn rendez az alkalmazottainak vendégfogadást - csatlakozott Lucas. Miután elfogyasztották a vacsorát, és mindenki hazament, Adrien még beszélgetett Arminnal kicsit. - Na, tetszik a kis fejlesztés? - tudakolta Adrien. - Ugyan időbe telt, mire rájöttem, hogy működik, de zseniális ötlet volt a biometrikus kódra és hangparancsra aktiválódó nanotech ruha - jegyezte meg Armin.

Eközben Halálfej rejtekhelyén    

 - Újabb akumám vallott kudarcot, de ne örülj, Fekete Macska, eljön még a te időd! - hallatszott Halálfej hangja.