-Tehát, ti most..szóval..mármint..-öröm volt nézni, ahogy apa a roskadásig pakolt asztalra könyökölve, gyöngyöző homlokkal próbálta    felfogni azt, hogy Luke és én igencsak bensőséges kapcsolatot ápolunk.
-Cameron – tette a vállára kezét anyu –, együtt vannak – nézett ránk mosolyogva.
-De ha megbántod – sóhajtotta baljós tekintettel méregetve a mellettem helyet    foglaló fiút. Mielőtt választ adott volna vetett rám egy gyors pillantást aztán visszavezette tekintetét apámra.
-Nem fogom.
-Na meg nem is lenne rá lehetősége, uram – szólt közbe Mia, közben felemelte kezét, mondván „csak lassan a testtel".
-Az igaz – nevette el magát Bryana is. – Ha rajtunk múlik Luke-nak esze ágába se fog jutni bármilyen akció amivel esetleg fájdalmat okozhatna Rachel-nek.
-Elvégre, erre valók a legjobb barátnők – kortyolt bele borába Olivia kuncogva, én    pedig hálásan néztem végig rajtuk.
-Elég már, ne karácsonykor tervezzétek meg Luke haverunk halálát, még szükségünk van a hangjára – legyintett Ash halovány mosollyal, végül pedig nekiláttunk az ünnepi vacsorának.
Miközben mindenki jóízűen falatozott, Luke szabad keze jobb combomra vándorolt, majd mint aki jól végezte dolgát, ott pihentette azt. Mikormegbizonyosodott arról, hogy nem sózok egy hatalmasat a fejére,lassan, érzékien kezdte cirógatni a harisnyába bújtatottterületet. Nem csúsztatta feljebb a kezét, nem evezett tiltott vizekre. Megelégedett azzal, hogy a combomon van a keze. És énennek örültem. Örültem, hogy elfogadta azt, amit mondtam neki a szexualitással kapcsolatban. Annak meg kimondhatatlanul örültem,hogy ma eljött ide és itt van mellettem.

Semmi mást nem szeretek a karácsonyban annyira, mint az ajándékozást. Sokan azt mondják,ezt a fajta érzést idővel mindenki kinövi. Hát, lehet én leszek az akire ez nem igazán lesz igaz. A hatalmas, ezüst, piros és fehér színekben pompázó fa mellett üldögéltem, egy bögre forró csokival a kezemben, mikor Mia huppant le mellém.
-Örülök nektek. Nagyon. De ne feledd, ha valamit nem akarsz, ne félj nemet mondani    – nézett rám lágy tekintettel.
-Köszönöm – nyomtam egy csokitól ragacsos cuppanós puszit barátnőm arcára. – Te vagy a legjobb barátnőm, ugye tudod?
-Tudom hát, te dinka – lökte meg vállamat gyengéden – De most hála neked mehetek    arcot mosni. Nélkülem nehogy elkezdjétek az ajándékozást!
-Hova mész, babám?
-Arcot mosni, mert az a kislány összecsokizta az arcomat – mutatott felém bosszúsan.
-Azon segíthetek – ült ki Mikey arcára egy óriási sokat sejtető mosoly. – Csak gyere ide.
-Mi van már? – huppant le barátja ölébe a mit sem sejtő Mia, majd már csak azt hallottuk, ahogy a meglepettségtől hangosan felsikít. – Te nem vagy normális.
-Mhm..finom az arcod, szivi.
-Te megnyaltál – nézett rá megrökönyödve Mia.
-De most tiszta az arcod – röhögött össze a három jelenlévő srác.
-Őrült – hajolt hozzá közelebb.
-De te szereted ezt az őrültet – vonta meg vállát mosolyogva a piros, fehér hajú srác.
-Oda meg vissza vagyok érte.
Tovább szürcsölgetve kakaómat kaptam fejemet a nappali bejárata irányába, ahol Luke lépett be egy hatalmas, tényleg óriási plüss zsiráfot szorítva magához, amit aztán odaállított a fa mellé, a többi ajándékhoz.Miután felegyenesedett volt időm végigmérni, ahogy felém araszolt. A tőle már jól megszokott fekete szaggatott nadrág virított hosszú lábain, felsőteste látványát pedig egy fehér ing takarta el szemeim elől. Fekete nyakkendője lezserül himbálózott nyaka körül. Haja is hétköznapian meredezett minden irányba, ezért következtettem arra, hogy ma nem nyúlt zseléhez.És az ajakpiercingje – mint mindig – most is vitte a pálmát.Imádtam, mikor gondolkozott és akarva akaratlanul is a fém karikát kezdte rágcsálni. Párszor már gondolkodtam azon, hogy feljelentem, mert ez a művelet súlyos egészségügyi problémákat okozhat lányoknak.
-Kíváncsi lennék milyen gondolatok járhatnak a fejedben, most, hogy már nem utálsz    – karolta át derekamat mikor leült mellém.
-Egy szóval nem mondtam, hogy már nem utállak – néztem fel rá bögrémből.
-Ó, tényleg, elfelejtettem – forgatta meg szemeit. – De azért valld csak be, hogy enyhült az irántam érzett utálatod – hajolt hozzám    közelebb sejtelmes hangon beszélve.
-Nem, nem hinném – kacsintottam rá, kaján mosollyal.
-Csokis a szád – nevette el magát, majd még közelebb hajolt és lecsókolta az édes lötty maradványait ajkamról – kifejezetten finom a    karácsonyi kiadásod.
-Nem...
-Ki szeretné kezdeni az ajándékozást? – tett le az asztalra egy nagy tálca süteményt anyu.
-Één – ugrott talpra Bryana rögtön, majd őt követte Cal, Ash, Mikey, Mia, Liv, anya, apa aztán Luke.
-Hemmigs, te..ez egy.. LOVARDA! – Mia szemei a kétszeresükre nőttek.
-Mikey kapta a repjegyeket, neked meg úgy gondoltam jót tenne egy kis pacigolás..    – mosolyodott el sunyin, amiből egyből tudtam, hogy van még mondanivalója – persze nem mintha ha Mikey-n nem lovagolnál eleget, de...
-És én még azt hittem normális leszel valaha – szorította ökölbe kezét Mia, majd hasba vágta barátomat.    
Barátomat.Hűha, azt hiszem ez még el fog tartani egy darabig, hogy megszokjam. Ki hitte volna, hogy a bonyolult kapcsolatunkból még jól is kijöhetünk. Én nem, azbiztos..
-Ez pedig a tied – emelte fel a zsiráfot, majd kezembe nyomta.
-Imádom – fúrtam fejemet a zsiráf oldalába, aztán Luke-ra mosolyogtam, aki felvont szemöldökkel nézett rám. – Mi az?
-Csókot nem kapok a remek ajándékomért?
-Hihetetlen, hogy már most nem bírsz betelni velem – ráztam meg fejemet bosszúsan, közben felé hajolva.    
-Soha nem is fogok – rántotta meg vállát, majd ajkait enyémekhez préselte.

Miután én is átadtam az ajándékokat, megittam még vagy öt bögre forró csokit, na meg vagy két kiló süti is lement a torkomon, mire oda jutottunk, hogy lassan aludni is kéne. Beszélgettünk, filmet néztünk – Kevin karácsonya természetesen elmaradhatatlan – és boldog voltam. Mert a családommal karácsonyozhattam és mert mindvégig Luke ölében üldögéltem,kinek kezei végig derekamat fogták közre és álla vállamon pihent. Imádtam, hogy ilyen közel van hozzám, hogy testünk ilyen szinten összepréselődik, hogy eszébe sem jutott elengedni. Biztonságot nyújtott. De olyan mennyiségben, amilyenben nem sokszor volt részem ezelőtt. Ilyen érzelmeket Shawn sem váltott ki belőlem...
-Merre jársz? – nyomott puszit fülem tövébe.
-Csak gondolkodtam – hunytam le szemeimet.
-Fáradt vagy?
-Az nem kifejezés – nevettem fel halkan.
-Gyere, menjünk aludni – tessékelt le magáról, hogy fel tudjon állni. – Mi elmegyünk aludni, reggel találkozunk.
-Fiam, ugye ezt te sem gondoltad komo..
-Persze édeseim, menjetek csak – csapta karon aput anya. Apa döbbent feje láttán nem bírtam megállni, hogy ne mosolyodjak el.    
Mindenkitől elköszöntünk, majd felbattyogtunk az emeletre, jobbra a folyosón,egészen az utolsó ajtóig. A szobám ugyanúgy állt, ahogy a(z) 1Dturné előtt itt hagytam. Luke előttem ment be, majd ledobta magát az ágyamra.

-Akarsz fürödni? – nem válaszoltam, csak nemlegesen megráztam fejemet. Bőröndömből kivettem egy pólót meg rövid nadrágot    aztán bevonultam a fürdőbe, hogy átöltözzek. – Előttem nem kell szégyenlősnek lenned, Ray. Pólyás korod óta ismerlek. Anyának tonnányi pucér képe van rólunk.
-Az más – léptem ki immáron pizsamában a szobám melletti helyiségből.

-Hé! Az az én pólóm! – bökött nagy szemekkel felsőm felé. –  Már mindenhol kerestem! Mit keres ez nálad?
-Megtetszett és elhoztam magammal – dőltem be mellé puha ágyamra. Feljebb csúszott, fejét a párnára hajtotta, majd intett, hogy feküdjek közelebb. Fejemet mellkasára helyeztem és    onnan néztem fel rá.
-De akkor ha nekem is megtetszik egy ruha darabod, azt én is eltehetem?
-Persze – nevettem fel jó ízűen. – Bár nem tudom, hogy jó lenne-e rád a méretem.
-Megoldanám – kacsintott rám mosolyogva.
-Én a te megoldóképességedben annyira nem bízok – rajzoltam apró köröket fedetlen mellkasára.
-Még egy napja sem vagyunk együtt, de te máris sértegetsz?
-Nem is vagyunk együtt – néztem fel rá összeszűkült szemekkel.
-Nem?
-Nem – nevettem el magamat, arca láttán. – Meg sem kérdeztél, randin se voltunk..
-De a randikat bepótoljuk – bólintott határozottan. – De most nem akarlak megkérdezni, mert ez így nem emlékezetes.
-Te most hülyéskedsz velem, Hemmings? – szaladtak fel szemöldökeim. – Nekem ez éppen elég emlékezetes ahhoz, hogy ne felejtsem el ezt a napot.
-Jól van – forgatta meg szemeit, bosszús pillantásokat lövellve felém. - Akkor.. Rachel Scott megtisztelnél azzal a csodás dologgal, hogy a barátnőm leszel?
-Megtisztellek vele, ó Lord – nyúltam fel kezemmel tarkójához, hogy magamhoz húzzam.
-Igazán nagylelkű Madame – morogta, aztán derekamnál fogva szorosan magához húzott és száját enyémre tapasztotta.
Tíz perc csókolózás után aztán levegő után kapkodva helyezkedtem el kényelmesen az ágyban, jobban mondva félig azágyban félig meg Luke-on fetrengtem. Lábaink egymásba gabalyodtak, kezei szorosan láncoltak magához. Hosszú hosszú évek óta, ez az első olyan karácsonyom, ami nem az ajándékok, a forrócsoki meg anyuék miatt boldog. Ez a karácsony, csak és kizárólag Luke miatt ilyen hihetetlenül boldog. Rég vágytam már erre. Shawn-tól ugyan csak a negyedét éreztem ezeknek az érzelmeknek, mégis örülök, hogy hála neki, érzem azt, hogy Luke nem olyan mint ő.

•
•
dzsudzsi_es_anna 🎄❤️