|13|
T E N
Fáradtan rogytam le a tükör előtti szőnyegre. Partnerem szintén leült a táskája mellé, ziháltan túrva hosszú, barna tincsei közé.
-Szuper volt-jött oda hozzánk tanárunk tapsolva.-Kis pihenő után elpróbáljuk még egyszer a táncot elejétől végéig, utána mehettek.
Aprót biccentettünk, majd magunkra hagyott minket.
-Ma is érted jön?-pillantott rám a lány, én pedig kérdő pillantásokkal válaszoltam kérdésére.-Ahj, ne csinálj már úgy, mintha nem tudnád-forgatta meg a szemeit mosolyogva, majd folytatta.-Arra a magas, helyes srácra gondoltam. Aki érted jött a múltkor is.
-Ja, hogy Johnnyra gondolsz-nevettem zavartan, izzadt tarkómra simítva.-Szerintem jönni fog most is. Még nem jelentkezett-pillantottam a mellettem heverő telefonra ami nem mutatott egyetlen üzenetet sem.
-Közel álltok egymáshoz, ugye?-mosolygott lágyan, mire halvány pírral az arcomon bólintottam.-A reakciódból ítélve vannak ott más dolgok is, ugye?-nevetett halkan, mire egyből tagadásba kezdtem.
-Nem, dehogy. Johnny.. csak egy nagyon jó és közeli barátom.. Semmi több-habogtam zavartan, mire ismét nevetve reagált.-Hé, miért nevetsz ki?-puffogtam picit, ami csak növelte a mosolyt az arcán.
-Aranyos, ahogy ennyire tagadod a nyilvánvalót. De ne aggódj Ten, én így is úgy is szeretni foglak-döntötte el a fejét mosolyogva mire én is elmosolyodtam.
Többet nem beszéltünk, mindketten a pihenésre összpontosítottunk. Semmi se zavart minket, kivéve az én hirtelen megcsörrenő telefonom, amin az előbb említett fiú neve villogott. Partnerem arcán egyből egy sokat sejtő vigyor terült el, majd a mosdók felé indulva egyedül hagyott, hogy nyugodtan tudjak telefonálni. Lassan nyomtam rá a zöld hívásfogadó ikonra, majd fülemhez emelve készüléket hallgattam az idősebb hangját.
J O H N N Y
-Szia Ten, itt apuci beszél-vigyorogtam idióta módjára ahogy éppen a szobám sarkában lévő pókot figyeltem.
-Johnny Idióta Seo, soha többet nem foglak így hívni-hallottam aranyosan mérgelődő hangját. Lelki szemeim előtt egyből megjelent felfújt arca, összepréselt ajkai, amiket legszívesebben megcsókoltam volna ha ott lett volna velem.
-Csak vicceltem, na drága-gügyögtem a telefonba, mire egy halk sóhajt hallatott.-Mikor végzel?
-Nemsokára. Még egyszer elpróbáljuk a táncot, utána mehetünk.
-Azzal a lánnyal vagy megint?-ráncoltam szemöldököm.
-Hát mivel ő a partnerem ezért igen.. Miért?
-Csak kérdeztem...-haraptam alsó ajkamba.-Ugye nem hajtott rád?
-Miért hajtott volna rám?-nevetett kínosan.-Csak barátok vagyunk. Semmi több.
-Csak kérdem..Ha én lány lennék rád hajtanék tuti-válaszoltam egyszerűen,mire meghallottam nevető hangját.
-Te anélkül is rám hajtasz hogy lány lennél.
-És te ezt nem is bánod annyira, tudom én-mosolyogtam, mire beleegyező hümmögést hallat.
-Viszont megyek, itt a tánctanár és még elpróbáljuk a táncot. Lassan jöhetsz. Szia Johnny Idióta Seo-hallottam nevető hangját, arcomon a mosoly csak nőtt.
-Szia apuci Tencije. Sz----a fülemet sípoló hang csapta meg. Lerakta a telefont, pedig még lett volna egy valami, amit tudattam volna vele. Mindegy.
T E N
Szorosan fogtam partnerem derekát, úgy húztam magamhoz egyre közelebb. Testünk szinte egymásnak simult, teljesen átadtuk magunkat a zenének. Már csak pár másodperc maradt a zenéből és magából a táncból is. Finoman simítottam végig a lány csípőjén, majd a végső pozícióba beállva halkult el a zene. Arcunkat alig pár centi választotta el, kezem szorosan a csípője körül foglalt helyet, ő kezei pedig a mellkasomon pihentek. Ezt a pillanatot választotta drága barátom hogy megjelenjen. Az ajtó lassan nyílt ki, majd egy sötét hajkorona bukkant fel, éppen elkapva a zárópillanatot.
-Remek, mint mindig-mosolygott elégedetten a tánc tanár.-Viszont annyi lenne Ten, hogy itt a végén ahogy Sun csípőjét fogod olyan kis bizonytalannak tűnsz. Fogd magabiztosabban, illetve nézz rá szenvedéllyel. Sun, te pedig bátrabban simíts a Ten mellkasára. Tudjátok, hogy a fellépésen ezt is figyelni fogják. De ezeket az apróságokat leszámítva remek volt. Mehettek-mosolygott büszkén, majd elengedtük egymást.
-A barátod azt hiszem nem nézte túl jó szemmel a végét-súgta oda halkan, mikor táskáinkért mentünk.-Nem akarom,hogy miattam viszály legyen köztetek..
-Ne aggódj emiatt-mosolyogtam rá.-Majd lerendezem.
-Oké-bólintott aprót, majd elmosolyodott.-Akkor hétfőn-integetett, majd elindult a kijárat felé.
H
ozzá hasonlóan kaptam fel cuccaim, majd az engem váró fiúra néztem, aki szúrós pillantásokkal illetett. De nem éreztem rosszul magam. Nem járok Johnnyval, így nem tartozok magyarázattal. A másik, hogy nem vonzódok a lányokhoz, a harmadik hogy Sun egy jó barátom, és végül azért, mert kedvelem Johnnyt.
J O H N N Y
Köszönésen kívül nem beszéltünk semmit. Látta az arcomon, hogy nem tetszett amit láttam, látszott rajtam, hogy elég feszült vagyok, és ezt tiszteletbe tartva nem szólt hozzám. Gyors tempónknak köszönhetően értünk oda a lakásomhoz, ahova egyből be is rángattam. Kinyitottam kulcsommal a bejárati ajtót, majd be is zártam amint belülre jutottunk, hátát szorosan az ajtóhoz nyomva.
-Senki se nyúlhat hozzád rajtam kívül-hajoltam közel arcához, kezeimmel elzárva a menekülésének minden útvonalát, holott tudtam, hogy úgy se ment volna el.-Nem akarom, hogy az a lány ilyen közel legyen hozzád testileg.. Nem akarom hogy hozzád érjen.. Nem akarom hogy hozzá érj.. Nem akarom-csúsztak le kezeim derekára, majd onnan térdei alá, ahol felemeltem. Lábaival átölelte csípőmet, és mélyen szemeimbe nézett.
-Féltékeny vagy?-kérdezett rá, mire ajkamba harapva bólintottam.-De Johnny..-simított arcomra finoman.-Fölösleges.. Nem akarok Suntól semmit. Csak együtt táncolunk, ennyi. Téged kedvellek, és nem őt..
A kedvellek szó után megráztam a fejem. Már lassan egy hónapja, hogy tart köztünk ez a dolog, és én már nem tudom azt mondani neki, hogy kedvelem.
-Szeretlek Ten..-bukott ki belőlem, tartva a szemkontaktust.-És azt akarom, hogy csak az enyém légy. Csak én érjek hozzád, és hogy csak hozzám érj. Csak hozzám-tagoltam az utolsó mondatokat, majd hevesen tapadtam ajkaira.
______
1 rész
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top