39. +Kihívás

Miután az általunk rendelt három különböző ízesitésű pizzát vártuk, beszélgetni kezdtünk. Legalább is a többiek, én már fél percnél elvesztettem a fonalat, hiszen Jimint bámultam lebiggyesztett ajakkal, hogy ha rám néz, megessen rajtam a szíve. Tulajdonképpen mindig használnak a kiskutya szemeim, ha sokáig a srácon tartom őket. Az már más, hogy Jungkooknál sosem sikerül. Hitetlenül összehúzom szemöldököm és magamban felteszem a kérdést; Hogyan kötöttem ki Jungkooknál, amikor az elején még Jiminnel voltam elfoglalva? Öntudatlanul elmosolyodtam, amint beugrott a szemeim elé az a gyönyörű, mandulavágású szempár, a srác pisze orra és szépen ívelt, telt ajkai. Hirtelen előbukkant nyuszi mosolya és a szívem ismét úgy döntött, hogy kissé felgyorsul kalapálásában. Szemeim előtt láttam teljes valóját, ahogy felém lépdel és biztonságot nyújtó karjait körém fonja, ezzel meleg ölelésébe vonva testem. Ajkaimat beharaptam, amikor felidéztem az általam oly' imádott hangját, ahogy kimondja a 'Szeretlek' szót.

- EunSoo? - jött a hang valahonnan, de engem már annyira ellepett a rózsaszín köd, hogy csakis Jungkookot láttam magam előtt. Szerelemtől kábult tekintettel figyeltem az előttem ülő ide hallucinált barátom, míg valaki meg nem rángatta a vállamat, ezzel kiszabadítva a saját magam által kreált illúzióból, amiben szívesen maradtam volna még. - Miért nézel így rám?

- Mi? - kapkodom fejem az értetlen tekintetű fiúk között. - Mit történt? Valamiről lemaradtam?

- Nem, csak már a nyáladat csorgatva bámultál rám - válaszolt ártatlan tekintettel rám nézve, Namjoon.

Ajkaimmal kisebb 'o' -t formáltam, majd kínosan elmosolyodva bocsánatot kértem tőle.

Jiminre pilantottam, aki karjait mellkasa előtt összefonva nézett rám durcásan, mire én lemondóan sóhajtottam. Ekkor jött meg a pizza, én pedig azonnal rávetettem magam a tonhalasra és szinte húsz másodperc alatt bevágtam két szeletet, Namjoon elmondása szerint. A harmadik szeletnél véltlenül félrenyeltem és hangos fuldokolásba kezdtem, mire Yoongi ütögetni kezdte a hátamat, de semmit sem segített.

- Istenem, hogy sosem tanulsz már meg végre rendesen enni! - hallottam meg Jimin rosszalló hangját, mire könnyes szemekkel rápillantottam. Felállva öntött a poharamba egy kis adag narancsos üdítőt, majd a kezembe nyomta, amit el is fogyasztottam.

- Köszönöm - motyogtam, mire ő szemet forgatva felsóhajtott, majd leült. Elmosolyodtam, hiszen hiába haragudott meg rám, kész volt segíteni nekem, amiért hálás vagyok.

Percekkel később elővigyázatosabban kezdtem el a pizzát falatozni. A többiek is csendben ettek, csak a többi vendég beszélgetéseit és nevetéseit lehetett hallani, mielőtt Jin hirtelen feldobott egy témát.

- Jungkook mostanában kissé furcsán viselkedik - igen, ahogy ezt mondta, nekem is rémlik, hogy mostanában tényleg furcsán viselkedik. Mintha titkolna valamit. Minden esetre, biztosan csak mi gonoljuk túl a helyzetet.

- Biztos félreérted - néztem rá, miközben bekaptam az utolsó falatot a pizzámból. - Hallatszik a hangján, hogy fáradt. Lehet csak a környezete furcsa és ezért ő is úgy viszonyul ahhoz.

- Van benne valami, de akárhányszor rád terelődik a szó, mindig hezitál - folytatja tovább és mondandója túl kíváncsivá tett, ezért az asztalra könyököltem, hogy közelebb legyek hozzá. - Olyan furcsa a tekintete és sokszor harapdálja a száját és a körmeit, ha rólad van szó.

- Biztos hiányzik neki - rántott vállat Tae, én pedig egyetértően bólogatni kezdtem, ám Jin most rendesen bogarat ültetett a fülembe.

Aggodalmamat nem kimutatva helyezkedtem egy kicsit a helyemen, hogy kényelmesebben ülhessek, ugyanis majdnem egy órán át keresztbe voltak a lábaim. Jóleső sóhajt hallatva nyújtottam ki végtagjaim az asztal alatt, majd fejemet a támlára döntöttem volna, ha az nem lett volna alacsony, így kis híján reccsent egyet a nyakam, ahogy hirtelen hátra bicsaklott. Hisztérikusan felnevettem, hiszen csak én lehettem ilyen szerencsétlen, na meg azok az emberek, akik ilyen ülőhelyeket terveznek.

▪️▪️▪️

Miután mindenki végzett a korai vacsival, kifizettük az összeget és, mint a tehéncsorda, egyszerre próbáltunk az egyszemélyes kijáraton átsétálni. A fél banda jobbra, a másik fél -ezesetben Jimin, Yoongi és én- pedig balra.

- Itt a lehetőség - suttogta Yoongi, majd intett egyet és letért az egyik utcába.

Apró lábaimmal próbáltam felzárkózni és Jimin mellé lépni, ami nem is volt nehéz, de legjobb barátom folyamatosan gyorsított léptein, akárhányszor közeledtem hozzá. Egyet dobbantottam a lábammal és ténylegesen neki iramodtam, Jimin pedig szinte már rohant előlem, folyton hátra pillantva. Futásunk közepette letértünk abba az utcába, ahol egy kisebb cukrászda volt. Nyert ügyem volt, hiszen Jimin édes szájú, így szépen beterelem a cukrászdába és megetetem vele a összes rizssütit és mochit, ami ott kapható és aztán bocsánatot kérek tőle.

Jimin nagyokat lihegve hátranézett, de arra nem számított, hogy nem messze előtte egy hatalmas repedés lesz a járdán, amibe sikeresen beleakadt a lába és eltaknyolt a betonon. Lassítottam lépteimen, majd leguggoltam hozzá és rácsaptam egyet a vállára.

- Most meg vagy! - nevettem fel győzelem ittasan, ám a halk szipogás azonnal elhallgattatott. - Jimin?

Vállára szorítottam és próbáltam kisse felemelni, hogy ránézhessek, de szinte a betonba olvadt a teste. Aggódtam érte, hiszen a szipogása nem hangzott túl jól, biztos voltam benne, hogy sírt is. Akkorát esett szegény, nagyot csattant a betonon, aminek látványa is fájdalmas volt. De hát senki nem kérte, hogy meneküljön tőlem!

- Jimin, jól vagy? - próbálkoztam újra, de durván elcsapta kezemet, majd hevesen feltápászkodott.

- Hagyj már békén! - ordított rám zokogva. A szívem szakadt meg, amikor elém tárult zokogásától eltorzult arca és betört lencséjű szemüvege, ami ferdén állt orrán.

Jimin szaporán törölgetve szemeit, felállt és elsétált mellettem. Gondolom, haza indult, hiszen alig három utcányira van az otthona. Most rendesen szidtam magamat és vagy három átkot szórtam a fejemre, amiért így viselkedtem a legjobb barátommal, aki már alapból érzékeny srác. Mindig is másképp fogadta mások véleményét és sokszor fakadt sírva, ha valaki megjegyzést tett rá. Jimin egyszerűen gyenge lelkű, mégis erős, hiszen idáig kitartott. Ám most itt én vagyok a hibás, hiszen megríkattam őt, holott tudtam, hogy mi lesz ennek a vége. Én csak segíteni szerettem volna és segíteni is fogok!

Elszánt arcot vágva felálltam a földről és nagy léptekkel közelítettem meg a cukrászdát, ahonnan két zacskó rizssütivel és mochival léptem ki. A vele szemben lévő gyógyszertárból pedig sebtapasszal és fertőtlenítővel. Ha jól sejtem, Jimin még csak most érne be a második utcába, így futásnak eredve hamar odataláltam és mit ad Isten?! A szöszi feltűnt szemeim előtt, ahogy lassú léptekkel sétálgatott.

- Jimin! - kiáltottam oda barátomnak, aki egy pillanatra megtorpan, majd hátra fordul. - J-Jimin - akadt meg hangom, ahogy megbotlottam egy kavicsba és majdnem eltanyáltam.

Lassan elértem barátomhoz, akinek könnyei már elapadtak, ám arckifejezése még mindig szétszaggatja a szívem.

- Nézd, mit hoztam neked - emeltem fel mindkét kezem, mire Jimin szó nélkül fordult meg és ment tovább. Szemeimet megforgattam makacsságán, majd elé szökdeltem. - Nézd már! Rizssüti, méghozzá epres! A kedvenced! - próbálkoztam ismét, de hiába. - Jó, sajnálom! Elszúrtam és már nagyon megbántam, amit mondtam neked! Kérlek bocsáss meg és kezdjük tiszta lappal!

Jimin sóhajtott egyet, mire én már tudtam, hogy megbocsátott. Szélesen vigyorogva hümmögtem egyet, miközben ismét felemeltem a két zacskót, amikben a sütik voltak. Legjobb barátom felnevetett, majd elvette tőlem a zacskót és meg nem állt a nem messze lévő parkig.

- Először mutasd, hol ütötted meg - fordultam hozzá, miközben elővettem a fertőtlenítőt.

- A könyököm meg a térdem lett lehorzsolva - motyogta halkan.

Óvatosan kezeimbe vettem bal karját és feltűrtem az egyenruhája ujját. Szerencsére volt nálam papírzsebkendő, mivel voltam olyan hülye, hogy elfelejtettem vattát venni. Szépen letisztítottam a sebeit, majd raktam rájuk egy-egy sebtapaszt és gyógypuszit, mint ahogy mindig is tesszük, amikor kettőnk közül valamelyik megsérül.

- Kész - csaptam össze tenyereim.

- Tényleg strébernek látszom? - kérdezte hirtelen, mire én ránéztem és elmosolyodva ráztam meg nemlegesen a fejemet. - Biztos?

- Nem vagy az, Jimin - simítottam arcára mindkét keemmel. - Csak vicc volt, de már megbántam, ne haragudj

- Nem haragszom - mosolyodott el édesen, ami számomra igenis ragályos volt, hiszen ilyenkor én is széles vigyorra húztam ajkaim. Tarkójánál fogva rántottam magamhoz egy ölelésre, amit kédzségesen viszonzott.

- Ne veszekedjünk többé - motyogta mellkasomba, mire én nyomtam egy puszit a hajába.

- Nem fogunk - pusziltam meg ismét a fejét, majd eltoltam magamtól. - És most együnk! - vettem elő a két zacskó sütit, aminek látványától Jimin szemei felcsillantak.

————————————
Először is, 40,6K nézettség?! Uram Atyám, amikor megláttam én azthittem, hogy elájulok😨♥️ Nagyon szépen köszönöm, hogy olvassátok a könyvemet és, hogy tetszim nektek. Tudom jól, hogy nem 40 ezren olvassák a könyvem, mégis nagyon jól esik, hogy tavaly július óta itt vagytok ennél a könyvnél és támogattok a kommentjeitekkel! Nagyon hálás vagyok!♥️

Másodszor pedig, ismét kaptam egy kihívást drága TheyCallMeIdol07 -től, amit nagyon szépen köszönök🙈

1. Melyik az a sztár / bálvány aki szerinted egy tökéletes 10/10-es?
- Szerintem Ariana Grande. Felnézek rá, büszke vagyok rá és egyfajta példaképem, számomra ő 10/10-es mind emberként, mind hírességként.

2. Melyik kitalált karakterrel lenne unalmas találkoznod?
- Erre nem igazán tudok rendes választ😅

3. Ha változtathatnál nevet, melyik lenne az és miért?
- Hiába utálom a nevem, nem változtatnán meg, hiszen az is hozzám tartozik:))

4. Melyik a kedvenc testrészed?
- A nyakam

5. Melyik a legnagyobb fétised?
- Nem hiszem, hogy van fétisem🤔

6. Szeretnél tetoválást? Ha igen, milyet?
- Igen. Nem gondolkodtam még el ezen, de szeretnék egy kisebbet. Egy szimbólumot.

7. Hogyan állítanád össze a tökéletes randit.
- Az a baj, hogy akármit tervezek, sosem úgy alakul, ezért a randit sem tudnán megtervezni, hiába csak elképzelésként. Jön, aminek jönnie kell és ennyi😂

8. Milyen napod volt ma.
- Fárasztó, nem jó egy hét szünet után újra a suli padját koptatni🙄

9. Melyik görög Isten lennél?
- Aphroditè vagy Athènè

10. Véleményed a kérdéseidről?
- Mega szuper cool💕

Mégegyszer köszönöm, hogy olvassátok ezt az irományom!♥️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top