Lent ültem Jungkookkal szemben, az asztalnál és a vacsoránkat fogyasztottuk. Sima egyszerű omlett volt, ám valahogy nem kívántam.
A tányérom mellé ki volt készítve egy bögre forrón gőzölgő narancs tea is.
Míg Jungkook lapátolta magába az elkészített ételt, amit egyébként fogalmam sincs hogy ki csinált meg, addig én csak nézegettem a tányéromon lévő étel tartalmát.

-Tán nem ízlik? -kérdezte Jungkook, miután be vett a szájába egy kisebb falatot.
-De, csak nincs valami nagy étvágyam.. -mondtam, miközben lábammal a székem lábát piszkálgattam.
-Mi bánt? -kérdezte, miközben a villát letette a tányérja mellé, tekintetét pedig rám szegezte.
Mivel továbbra is a tányéromat nézegettem, és nem válaszoltam, ezt meg elégelve eltolta magát székestül az asztaltól, majd szépen kikerülve az asztalt jött oda mellém, majd kihúzta a mellettem lévő széket és leült.
-Második szabály. Ha kérdezlek, neked mindig válaszolnod kell őszintén - hangsúlyozta ki az 'őszinte' szót. -És akkor most kezdjünk neki mégegyszer. Mi a baj?? -kérdezte már egy kicsit erélyesebb hangnemben, mire lassan rá vezettem a tekintetem és egyenesen a szemébe nézve kezdtem bele mondani valómba.

-Én...hiányzik a családom, és haza szeretnék menni.. -mondtam az igazat, mire eleresztett egy sóhajt.
-Nézd MiMi, megvan rá a nyomós okom, hogy miért vagy itt, és idővel mindent megfogsz tudni... -mondta végig a szemembe nézve. -Sokat kell még tanulnod, és rengeteget kell fejlődnöd. Elhiszem hogy most rossz, de idővel majd meg szokod.
-De.. -kezdtem volna bele de félbe szakított.. -Nincs semmi de! Mától fogva velem laksz és kész! Ne ellenkezz! -állt fel idegesen a konyha asztaltól, majd kiviharzott, maga után becsapva az ajtót.

Én csak ijedten meredtem magam elé. Ez mégis mi a franc volt? Aish.

💫Time skip💫

Vacsora után megkerestem a fürdő szobát. Nem kellett sokáig keresnem, hamar megtaláltam.

Belépve a hófehér ajtón, egyből magamra zártam, majd ledobva magamról piszkos ruháimat, be álltam a forró zuhany alá.
Még mindig látszottak a sebek, melyek hófehér bőrömet csúfították el.
Térdemen a seb már kezdett össze forrni, bár még eléggé ronda volt. Undorodtam magamtól. Amiatt a szemét láda miatt kell elviselnem magamon ezeket a ronda sebeket. Ő pecsételt meg egy életre. Hál istennek már távozott az élők sorából, egyenesen a pokolra. Már ott fog szenvedni tovább.

A zuhany kabinba oda volt készítve eper illatú tusfürdő. Megfogtam, egy kis mennyiséget nyomtam a tenyerembe, majd egyenletesen eloszlatva bőrömön kezdtem el felfrissülni. Jól esett a meleg víz, mely sebektől csúfított bőrömet érintette.
Alaposan megmostam magam, majd le is öblítettem habos bőrömet,majd elzártam a zuhany csapot, és magamra terítettem egy törölközőt, és kiszálltam a kabinból.

Meg törölköztem, majd magamra vettem a Jungkooktól kapott ruhákat, amit még ő adott nekem kölcsön.

Kilépve a fürdő szobából, egyből a szobámba mentem.

Bebújtam a jó meleg paplan alá, majd álomra hajtottam a fejem, az új otthonomban.

Jungkook pov.

Reggel mint mindig korán keltem. Álmosan baktattam le a lépcsőn, egyenesen a konyhába, hol a piros bögrémbe gőzölgött az életet adó barna folyadék melyet Seo Yun, a bejáró nő készített ki.

Egy gyors mozdulattal lehörpintettem a forró italt, majd mentem is fel a szobámba át öltözni, ám előtte benéztem MiMihez.

Résnyire nyitottam ki a szóba ajtaját, és bekukkantva rajta pillantottam meg ,az egyenletesen szuszogó lányt.

Nos igen. Elkövettem az életem eddigi legnagyobb hibáját. Bele szerettem. Apám mindig is azt tuszkolta belém, hogy a nők nem érnek semmit, és nincs döntés joguk sem. Apám 20 évnyi oktatása kárba veszett. Mindig azt mondta hogy minnél jobban kötődöm hozzá, annál jobban fájni fog ha elveszítem. De én nem hallgattam rá és utat engedtem az érzéseimnek. Számtalanszor vitáztam már vele emiatt. Ő pedig mindig ugyanazt szajkózta. :majd meglátod fiam, hogy nekem lesz igazam.

A reggeli napfény első sugarai ragyogták be a szobát, és beleértve MiMi hófehér baba arcát is. Arca olyan akárcsak egy gyermeké, ám teste mint már egy érett nőjé.
Egésznap eltudtam volna nézni a békésen alvó lányt, ám hívott a munka. A szoba ajtót vissza hajtottam, majd halk léptekkel át surrantam a szobámba, hol felvettem egy fekete inget, melyet a szintén fekete színű nadrágomba betűrtem. Felvettem egy fekete cipőt is hozzá, hajamat pedig meg igazítottam.

Miután mindennel készen voltam, indultam is, hogy kezdetét vegye egy újabb gyilkolásokkal teli eseménydús nap.