Figyelem!
Ebben a részben 18+-os tartalom található. Ha esetleg nem bírod, akkor, a sötét szívecskéktől hagyd abba az olvasást, és várd a következő részt❤
Arigato, és kellemes olvasást minden kedves olvasóknak❤

- O-Oi! N-ne csináld! - rugdalóztam az ágyon.

- Ahhoz ki kéne engesztelődnöm - kuncogott a szőke, és tovább csiklandozott.

- M-Mit szeretnél? - nevettem folyamatosan, megállás nélkül.

- Hmm... - hümmögött egy félmosollyal a szája sarkában, miközben úgy tett aki nagyon nagyon elgondolkodik - Nem is tudom...

- M-Mondd már te baka! - kapálóztam türelmetlenkedve.

- Na na! Türelem! - intett csendre, majd tovább csiklandozott.

- T-Te beszélsz? Olyan t-türelmetlen vagy, hogy az nem igaz! - oktattam ki.

- Oi ezt nem kellett volna mondanod! - kuncogott, majd tovább csikizett.

- K-Kitaláltad már mivel engesztelhetlek ki? - kuncogtam.

- Egy sz betűs szócskával - hajolt közelebb az arcomhoz.

- Arra gondolok, amire te? - csodálkoztam el, amire a fiú bólintott.

- Arra gondolsz [Név] - mosolygott, majd ajkaimra tapadt.

Az az érzés leírhatatlan volt. Az ajkai lassan mozogtak az enyémeken, de én még mindig nem fogtam fel mi történik körülöttem. A gondolataim egyszerűen rózsaszín ködben úszkáltak. A pánik szélén voltam, de Katsuki ezt megérezhette a légzésemből, ezért lágyabban kezdett csókolgatni.

- Arigato - súgtam neki, amíg egy kicsit elszakadt tőlem, majd visszahajolt újra.

- Ugyan, semmi baj - cirógatta meg az arcom gyengéden.

- Tudtam én! - hallottuk meg Recovery Girl hangját, mire szétugrottunk - Jaj istenem! Dúl a szerelem, és tombolnak a hormonok! Legalább ne itt szeretkezzetek, hanem majd a kollégiumi szobában!

- Cs-Csak most jöttünk össze! - mondtam elpirulva, de próbáltam takargatni.

- Ez az én csajom! - kuncogott, és megcsókolt, mire én visszacsókoltam.

- Mindig itt leszel velem? - kérdeztem halkan.

- Minden egyes pánikban veled - túrt a hajamba, majd azon vettem észre magam, hogy elaludtam.

[Név] szemszöge:

Nyöszörögve keltem fel. Katsuki karjai között voltam. A szőke békésen szuszogott.

- Oi kelj fel! - pusziltam meg Katsukit.

- Nem - motyogta, majd visszanyomta a fejem a karjaiba - Aludj még egy kicsit...

- De nem akarok! Este és éjszaka kell aludni nem délután Bakugou Katsuki! - böktem meg a vállát, amit meg sem érzett, hanem csak megfogta a kezem, és a mellkasára tette - Gyerünk! Felkelni!

- Nem akarok [Név]-chan! Most pedig fogd be, és aludj! - morogta.

- Nem! - ültem megint fel, de a fiú visszafogott izmos karjaival - Engedj el! Nem akarok aludni.

- Nem mész el! - mormogta.

- Csak ennivalóért megyek - pusziltam meg a buksiját, amire csak felmorrant, és felült.

- Veled megyek. A végén még valaki lenyúlná vagy hozzáérne a tulajdonomhoz - karolt át, majd egy lágy csókot nyomott a homlokomra.

- Ezek a fiúk! - csóváltam meg rosszallóan.

- Na gyerünk baka - noszogatott - Éhes vagyok - indult vissza a koli felé.

- Az előbb meg még álmos voltál! - kiáltottam, majd utána szaladtam a szőkének - Oi várj meg!

- Tsk - ciccegett - Lassú vagy liba!

- Te meg túl gyors! - lihegtem.

- Hah, még szép! - húzta ki magát büszkén - Edzek minden nap több mint 2 órát - húzta győzedelmes vigyorra ajkait Katsuki.

- Nekem az edzésre nincs időm. Sokat kell tanulnom - sóhajtottam - Ez nincs jól. Nekem is edzeni kéne...

- Majd én leszek az edződ! - kuncogott, és simogatta a hátam - Jól vagy? Rohadt gyorsan veszed a levegőt.

- I-Igen - hazudtam.

- Ne hazudj! - szólt rám erélyesen - Légszomjad van!

- Katsuki... - suttogtam.

- Shh - csitított - Itt vagyok melletted - kapott fel menyasszonypózba, és lágy csókokat nyomott az arcomra, a számra és a nyakamra.

- Kell a gyógyszer... - susogtam - Meg kell szerezned...

- De honnan? - firtatta.

- Recovery Girl-nek biztos van xanax-a... - simultam az érintésébe és a csókjaiba.

- Jól van, megszerzem neked a csodaszert - mosolygott, majd gyorsan visszavitt a koli szobámba.

- Arigato - csókoltam meg, amire visszacsókolt - Ez jól esett. Na gyerünk.

- Akkor indulok is - csinált úgy mint aki megemeli a kalapját, majd "elvágtatott" a fehér paripáján.

♡︎♡︎♡︎

Este, 20:20:

Aludtam. Nem sokat, de aludtam. Katsuki még mindig nem jött vissza. Kezdtem már aggódni, de pont akkor "gallopozott" vissza.

- Jelentem sajnos nincs az öreg banyának xanax-a - mondta szomorúan - Sajnálom. Pedig mindent megtettem [Név]. Még gyógyszertárban is voltam, de csak recepttel lehet kiváltani.

- Bakker - vetettem hátra magam az ágyra, és a takarót a fejemre húztam.

- Oi ne csüggedj - ült le az ágyra mellém Bakugou, és végigsimított a fejem vonalán - Majd beszerzem neked a csodaszered. Csak adj időt - húzta le rólam a takarót, és egy puszit nyomott a homlokomra.

- O-Oké – vörösödtem el, majd megcsókoltam.

♥︎♥︎♥︎

Visszacsókolt. A csókja lágy, és érzelmes volt. Nem durva. Nem marcangolta az ajkaim. Karjaimat a nyaka köré fontam, míg Ő a derekamra kulcsolta erős, izmos karjait. Egy elfelejthetetlen pillanat volt az számomra. Mintha... A fellegekben jártam volna, felhőről, felhőre. Katsuki aztán nem sokáig volt gyenge. Egyik pillanatban még gyenge volt, most meg hirtelen szenvedélyes és mohó lett. Egyre jobban csak falta és falta ajkaimat. Nyelvével végignyalt az alsó ajkamon a bejutásért könyörögve. Először nem adtam meg neki, úgyhogy erőszakkal akart behatolni a számba, de "kivédtem".

– [Név]~ – hajolt a fülemhez, s szólított a nevemen csábítóan.

– I-Igen? – firtattam kipirulva.

– Akarlak~ Nagyon akarlak~ A magamévá akarlak tenni~ – simított végig a mellkasomon, majd kigombolta az ingem, és a melltartómmal kezdett babrálni.

– É-én is akarlak Katsuki... – sóhajtoztam – D-De nekem ez az első!

– Nekem is – mosolygott – De van nálam minden ami kell. Ne aggódj – cirógatta arcomat egyik kezével – Vigyázok rád – mosolygott, majd mint egy vadállat, szenvedélyesen – és kicsit erőszakosan – megcsókolt, amire visszacsókoltam.

Katsuki óvatosan lehámozta rólam a melltartóm. Kicsit morgott, hogy idézzem, "hogyan kell levenni ezt a szart?!". Igen. Így morgolódott. Aztán levette az ő zakóját, és ingjét. A trikójától már én szabadítottam meg egy újabb csók közben. Heves csók csatákat vívtunk egymás levetkőztetése közben. Hol Katsuki dominált, hol én. Persze, a legtöbb esetben Katsuki volt a domináns fél.

– Hagyod magad, hah? – vigyorgott győztesen – Ez tetszik.

– Azt szeretném, hogy jól érezd magad. Bármit megtennék ezért, meg azért is, hogy ez egy felejthetetlen alkalom legyen, és jó nyomot hagyjon benned – somolyogtam, és hagytam magam.

– Én nekem is ugyanez a szándékom és célom – simított végig a vékony anyagon, amit egy halk nyögéssel jutalmaztam – Gyönyörű ez a hang~ Még többször akarom hallani~

– Tudom~ De jobb lenne a kollégiumi szobában folytatni ezt – próbáltam észrevétlenül használni a képességem, ami sikerült is, és Katsuki szobájában voltunk.

– Ezt meg-

– Később elmagyarázom~ – tapasztottam be száját a saját ajkaimmal.

– Szerintem is jobb lenne – kuncogott, majd levette a fehérneműm – Gyönyörű vagy – nyalt végig ajkain.

– Arigato – sóhajtottam fel – De te is vetkőzz le – kuncogtam.

– Ahogy óhajtod~ – mosolygott, és levette az összes felesleges ruhadarabot magáról, aztán rám hajolt, és felvette az óvszert ágaskodó tagjára – Készen állsz?

– Hai! – suttogtam kéjesen, mire tövig belém hatolt. Egy kisebb sikkantás hagyta el a számat. Katsuki aggódóan nézett rám, amire csak megráztam a fejem, hogy jól vagyok.

– Most elkezdtek mozogni – súgta, és lassan mozogni kezdett.

Egyre több és egyre hangosabb nyögések hagyták el a számat. Élveztem a helyzetet. Nem tagadom. Katsuki egyszerre volt gyengéd és könyörtelen. Nem kímélt a nagyobb lökésektől, de a kisebb lökéseket sem hagyta ki a sorból. Egyszer csak egy mennyei érzés öntött el. Mindketten elértünk a csúcsra. Együtt.

♡︎♡︎♡︎

/Words:1121/