Jisung az idősebb nevét nyögve ment el és fáradtan kapaszkodott Minho karjaiba aki nem sokkal a kisebb után érte el a csúcsot.

-Szeretlek!- suttogta levegőért kapkodva Minho miközben rádőlt.

-Én is szeretlek!- nyúlt az idősebb tincseihez majd egy halk nyögés hagyta el ajkait amikor az idősebb kihúzódott belőle.

Kedve támadt még egy menethez viszont túlságosan fáradt volt ahhoz, hogy kezdeményezni tudjon. Minho kidobta a használt óvszert majd visszafeküdt az ágyba csak most Jisung mellé. Magához húzta a kisebb vékony testét majd egy apró csók után lehunyta a szemeit.

-Jó éjszakát!- simított derekára majd végül combjára és úgy húzta magához megközelebb.

Mindketten felnyögtek amikor nemességük összeértek. Egyáltalán nem így tervezte az idősebb viszont tetszett neki a helyzet.

-Ezek után tényleg jó éjszaka lesz!- ült az idősebb csípőjére majd lehajolt és megcsókolta.

[....]

-Ez az baby..lovagolj csak!- döntötte hátra fejét Minho miközben megmarkolta a kisebb derekát.

Jisung nagyot nyögve simított az idősebb mellkasára majd másik kezével hátratűrte izzadt tincseit. Minho látta, hogy a kisebb már fárad így segített neki a mozgásban.

-Szeretlek hyung!- suttogta Minho ajkaira majd egy hangosabb nyögés hagyta el ajkait.

Minho kissé fellökte csípőjét mire Jisung lélegzete elállt és egy apró sikkanás hagyta el ajkait. Az idősebb lelökte az ágyra majd felé kerekedve újra elmerült Jisungban.

-Otth..mégh!- nézett rá könyörgő szemekkel majd alsó ajkát beharapva folytotta vissza hangját.

Nem akart túl hangos lenni mivel bár a nyögések kevésbé hallatszódtak ki a szobából a sikítások egészen biztosan.

[...]

Jisung fáradtan omlott Minho karjaiba aki mosolyogva emelte meg a fiút, hogy kitudjon belőle húzódni. Egy apró csókot nyomott Jisung ajkaira majd bevitte őt a fürdőbe. A kisebb annyira kifáradt, hogy Minhonak kellett lefürdetnie. Megtörölte párját majd felöltöztette végül pedig ő maga is megtette ezeket a lépéseket.

Felöltözve mentek vissza a szobába ahol Minho áthúzgált, hogy ne a fáradt fiúnak kelljen. Befektette az ágyba majd betakarta és egy puszit nyomott ajkaira.

-Mindjárt jövök, megéheztem!- simogatta meg tincseit majd kiment a szobából és elindult a konyha felé.

-Miért sikított Jisung?- kérdezte Han anyja kérdően.

-Öhm...-gondolkodott el, hogy valami hihetőt mondjon.

-Legközelebb halkabban, mert a sikításokat még lehet hallani!- kacsintott egyet az anya majd leült az asztalhoz.

-Észben tartom!- mosolyodott el kínosan.

Végül Minho is leült enni és elég jól elbeszélgetett Han édesanyjával.

-Komolyan gondolod a fiammal?- kérdezte hirtelen az édesanya.

-Igen! Tudom, hogy sokszor megbántottam őt, mert az önutálatomat rá is kivetítettem. Szeretem őt elég régóta és eszemben sincs ellökni magamtól.- mosolyodott el halványan.

-Hát akkor ezesetben sokáig!- viszonozta mosolyát Han édesanyja.