-Még öt perc!- motyogta fejére húzva a takarót.

-Nincs 5 perc!- húzta volna le róla a takarót, de Jisung nem engedte.

-Büntit akarsz?- kérdezte mosolyogva majd a takaró alatt Jisung combjára simított.

-N-Nem akarok!- kapaszkodott meg a takaróban még jobban.

-Akkor vedd le a takarót magadról és készülődj!- mondta, de a kezét továbbra sem vette el.

Jisung nem vette le magáról a takarót, de felült és arcához szorította az anyagot.

-Sungie!- szólt rá az idősebb majd beljebb csúsztatta a kezét.

-Ne szemétkedj, mert akkor én is fogok!- vette le durcásan a takarót így az idősebb szemei elé tárult piros arca.

-Nem hiszem, hogy ki tudsz velem baszni!- vigyorodott el majd kikelt az ágyból és Jisungot karjaiba vette.

-Gondolod?- vigyorodott el gonoszan miután Minho letette a földre.

-Igen!- paskolta meg a fenekét majd szekrényéhez ment és elkezdett öltözni.

Jisung is felöltözött majd Jeongin is utána pedig mindenki elpakolta a cuccait a mai napra.

-Ma nagyon jól néz ki!- suttogta Jeongin mire Jisung bólogatni kezdett.

A mókus fiú beharapta az alsó ajkát és úgy nézte az idősebb combjait. Nem sokáig bámulta az idősebbet mivel feléjük fordult.

Besietett a fürdőbe ahol fogat mosott ez idő alatt pedig a két fiatal róla beszélt.

-Kifogok vele baszni!- vigyorodott el gonoszan a mókus fiú.

-Szoknya?- húzta fel egyik szemöldökét.

Jisung bólogatni kezdett majd megigazította a táskáját. Minho becsukta maga mögött az ajtót majd odament Sungiehoz és megragadta a derekát.

-Mikor végzel ma?- kérdezte vészesen közel hajolva a fiatalabbhoz.

-2-kor!- válaszolt majd felnézett Minho szemeibe.

-Én 3-kor! Leszel olyan kedves, hogy hozol fel nekem kaját?- kérdezte aranyosan mire Jisung bólintott egyet.

-Köszönöm édes!- puszilt a fiatalabb ajkaira.

-Én elindulok, mert Seungmin vár rám!- nyitotta ki az ajtót majd el is hagyta a szobát.

-Adj egy búcsúcsókot, a suli előtt nem fogok kérni!- csücsörített ismét.

-Mi van ha nem adok?

-Akkor majd adok én!- hajolt a fiatalabb ajkaira.

Nem csak egyszerű csókot adott a szájára hanem elkezdte mozgatni az ajkait.

Jisung meglepődött nem is kicsit, de végül viszonozta az idősebb csókját. Hajába túrva húzta magához közelebb és azon gondolkodott, hogy vajon ez is csak egy álom.

Sajnos vagy nem sajnos ez a valóság.

Minho vetett vége a csóknak ugyanis muszáj volt elindulniuk az iskolába.

-Finom volt!- utalt a csókra majd egy utolsó hosszabb puszit lehelt a fiatalabb ajkaira.

Jisung pirulva húzodott el az idősebbtól majd táskáját megigazítva indult meg az ajtóhoz.