Minho ideges volt amikor Hyunjin elment hiszen percek választották el attól, hogy Jisung hazaérkezzen. Eldöntötte, hogy bocsánatot kér a fiútól és közeledik majd felé ahogyan azt a szöszi mondta.

Az ajtó nyitódását lehetett hallani így Minho nyelt egy nagyot majd felkelt az ágyról. Jisung unottan dobta le a táskáját az ágyára majd ásított egyet. Minho összeszedte minden bátorságát majd odament a fiúhoz. Kezeit megfogva tette vállaira majd végül derekánál fogva húzta magához. Nyakába bújva szippantott egy nagyot a fiú illatából majd szorosabban ölelte Jisungot. Nem várta el a fiatalabbtól, hogy visszaöleljen így meglepte őt amikor Jisung kuncogva ölelt vissza.

-Tanultál a leckéből vagy ezt is megfogod bánni?- kérdezte  Minho tarkójánál piszkálgatva haját.

-Nem fogom megbánni, se undorodni! Szeretlek Jisung jobban mint bárki mást! Veled akarok lenni és soha el nem engedni!- szorította magához mégjobban.

-Tudom és ha már te őszinte voltál velem akkor én is az leszek veled!- tolta el magától Minhot majd kivette zsebéből a telefonját.

Megnyitotta a Minhoval közös beszélgetésüket majd a telefont az idősebb kezébe nyomta. A magasabb fekete hajú fiú sokkosan bámulta a kijelzőt. Kicsit bántotta a dolog, hogy a szöszi Jisung viszont egyben örült is neki.

-Te vagy szöszi?- remegett meg hangja.

-Igen! Hamarabb is közölhettem volna veled, de nem igazán mertem! Sajnálom Minho hyung!- nézett az idősebb szemeibe.

-Tudod mit, nem érdekel! Most kaptalak vissza egy ilyen kicsi dolog miatt nem foglak ellökni magamtól. Nem mondtam olyat amiről alapjáraton nem tudtál, egyedül az érzéseim!

-Az érzéseid pedig viszonozva vannak! Ha nem írsz rám ma és nem öntöd ki a lelked akkor nem engedtem volna, hogy hozzámérj!

-Sejtettem!- forgatta meg szemeit majd bűnbánóan nézett barátjára. -Sajnálom Sungie!- puszilt a fiú homlokára majd végül neki döntötte fejét.

-Nem számít csak ne legyen több ilyen. Ne érj hozzám és ne csókolj meg ha utána megbánod a cselekedeted! Gondold át és utána tedd meg, addig nem fogok kezdeményezni!- tette kezeit vállára majd tovább csúsztatva azokat összekulcsolta ujjait nyaka mögött.

-Rendben!- mosolyodott el halványan majd egy csókot nyomott Sungie ajkaira.

Minho amint megízlelte a fiatalabb ajkait többet akart mint egy rövidke csók. Jól átgondolta? Nem, de tudta, hogy nem fogja megbánni tettét és még undorodni se fog, se magától, se Jisungtól, se a tett-től. Az alacsony szőkeség arcára simított majd lassan hajolt ajkaira újra. Egy lassú és érzelmes csókba hívta őt amit kivételesen nem szeretett volna elmélyíteni.

-Szeretlek kis mókusom!- mondta két csók között elmosolyodva.

-Én is szeretlek!- vált el tőle majd magához ölelte az idősebbet.