Jisung fáradtan dőlt le az ágyra amikor fia végre elaludt. Szenvedve takarózott be majd telefonját megnézve vette tudomásul, hogy férje egy óra múlva hazaérkezik. Telefonját kikapcsolva hunyta le szemeit és igyekezett elaludni. Fél órája forgolodótt már amikor nyílt a szoba ajtaja és egy fáradt Minho lépett be rajta.

-Szia hyung!- köszöntötte miközben felemelte a takarót.

Minho azonnal bebújt mellé és jó szorosan magához ölelte a kisebbet.

-Miért nem alszol?- érdeklődött majd egy puszit nyomott nyakára.

-Nem tudok pedig nagyon fáradt voltam. A fiad 11 órakor aludt el. -mondta kissé panaszkodva miközben férje mellkasába bújt.

-Kaptam egy teljes hét szabadságot szóval itthon leszek veled. Tudsz majd pihenni!- simogatta fejét Jisungnak aki örömében majdnem felsikított.

-Komolyan?- kérdezte vidáman majd hosszú csókot nyomott Minho ajkaira.

-Igen!- nevetett fel halkan. -Azért ezen a héten beiktathatnánk egy vagy két kis akciót!- markolt bele a kisebb fenekébe.

Jisung megugrott Minho tettére és el is vörösödött kissé. Teljesen elszokott az ehhez fajta érintésektől. Amióta KyuBok megszületett és Minho munkahelyett váltott nem igen volt idejük ilyesmire.

-Hát anyudék azt mondták, hogy hétvégére ellopják a gyereket.- kuncogott fel majd egy puszit nyomott férje arcára.

-Hát akkor legyek inpotens ha kiveszem belőled a farkamat egy másodpercre is!- mosolyodott el perverzen mire Jisung vöröslő arcát az idősebb mellkasába nyomta.

Szereti a mai napig amikor így beszél vele az idősebb, de már nem az a fiú aki a középiskolában volt. Akkoriban minden hülyeségben benne volt és egyetlen perverz mondat sem tudta zavarba hozni. Mostanra az a fiú eltűnt és helyette egy szégyenlős férfi lett belőle.

-Imádom amikor zavarba jössz!- suttogta az idősebb majd jól betakarta a kisebbet és lehunyta a szemeit. 

Jisung nem mondott semmit csak felnézett az idősebbre aki halkan szuszogott. Elmosolyodott majd lehunyta a szemeit ő is és próbált az álmok mezejére jutni.

Boldog volt, hogy reggel nem egyedül fog felkelni a nagy ágyban hanem Minhoval maga mellett. Megnyugvással töltötte el, hogy végre együtt lehetnek és nem csak egy napig hanem egy teljes hétig. Hálás volt Minho főnökének amiért viszonylag hosszú időre szabadságon lehet a férje. Ő is kipiheni magát végre és a családjával is lehet. Nem kell éjszakába nyúlóan dolgoznia és kapkodnia sem kell kora reggel.

Jisung volt az első aki felkelt hármuk közül. Telefonját elővéve megnézte az időt majd amikor tudomásul vette, hogy már 9 óra van puszit adott férjének és kimászott az ágyból. KyuBok kiságyához ment aki a rágókájával a kezében feküdt miközben nézelődött. Jisung elmosolyodott majd kivette a kiságyból és neki is adott egy puszit.

-Apa most egész héten velünk lesz! Mit szólsz hozzá? Hétvégén mondjuk mész a mamához, mert már hiányol nagyon, de utána lóghatsz apa nyakán, rendi?- beszélt a kisgyerekhez majd lement a konyhába és csinált reggelit a fiának és a férjének is.

-Egyél picim!- simogatta meg a fejét majd főzött magának kávét és azt iszogatta míg Minho meg nem érkezett.

-Jó illat van!- ment oda Jisunghoz majd egy puszi után leült reggelizni.

-Tovább is aludhattál volna!- mondta Jisung miközben elmosta a poharát.

-Kialudtam magam és szeretnék veletek lenni amennyit csak lehet!- nézett fiára majd megtörölte a száját. -Jó reggelt picim!- mosolyodott el.

....