-Valaki, de kurvára nem a mi maffiánkból, megölte a Bloody Hand maffia tagokat a tetőről! Egyik jó maffia sem ütné le az őröket, így kizárásos alapon az egyetlen rossz maffiától származik az alak. Viszont a nagyon jó kérdés az, hogy mégis mi a faszért ölte volna meg a csapattársait?

Minho teljesen ki volt akadva ráadásul tanácstalan is volt vele kapcsolatban. Nem értette, hogy mégis melyik maffia tag vetemedik arra, hogy a csapattársait kinyírja. Persze nem bánta, talán valamennyire fel is fogta hiszen Chan is utált ott lenni.

-Szerintem nem az a lényeg, hogy ki hanem az, hogy megmentett minket. Az egyik csávó Chanra célzott amikor a tetőről lőttek.- mondta Changbin barátja szemeit nézve.

-Elnézést a zavarásért! Beszéltem az őrökkel ahogyan azt kérte! Azt mondták, hogy amikor meglátták őt fegyvert szegeztek rá, de túl gyors volt és leütötte őket. Arról számoltak be, hogy a férfi nem akart ölni és az egyik férfi az ütés után még egy halk bocsánatot is hallott. A férfiről annyit tudtam meg, hogy alacsony volt körülbelül 169 centi, az arca teljesen elvolt takarva. Sántított, a lábán pedig egy rongy volt amivel leszorította a sebet.- mondott el mindent Felix amit a főnök sóhajtva hallgatott.

-Chan, hová szoktátok a tetoválásokat varratni?- kérdezte idegesen.

-Általában, nyakra, tarkóra vagy a kézfejre esetleg csuklóra!- válaszolt Chan miközben azon gondolkodott, hogy ki lehetett az.

-Az egyik őr azt állította, hogy a füle mögött látott egy tetoválást.- szólalt meg Felix ismét majd leült a helyére.

-A maffiában csak a főnök fogadott családjának van a füle mögött. - mondta BangChan.

-Igazán megnyugtató! A főnökük fogadott családjából az egyik idejött és kinyírta a csapattagjait! Életemben nem hallottam még ilyet! Tudod, hogy hívják?- nézett Chanra aki csak a fejét rázta.

Tudta, hogy Jisung volt itt aki megmentette az életét, de egy cseppet sem akarta elárulni őt. Tudta, hogy behoznák ide és aztán el sem engednék őt. Sikerülnie kell a bosszújának szóval nem mondhat semmit!

-Rendben! Holnap körülnézünk! Kötve hiszem, hogy bárki erre járkálna ha tudják, hogy egy mesterlövész járt itt!- dörzsölte meg a szemeit majd visszaült a székébe.

Eközben Jisung ágyában fekve szenvedett miközben újra összevarrták a sebét. Persze senki nem tudott a kis kiruccanásáról ami miatt ez történt a lábával.

Teltek a napok míg Jisung lábra tudott állni és amikor végre teljesen meggyógyult azonnal elindult a Channal megbeszélt helyre.

-Jól vagy?- kérdezte aggódva az idősebb.

-Most már igen, de oda az asztalomnak!- biggyesztette le alsó ajkát.

-Nem is értem miért csináltad meg!- forgatta meg szemeit majd sóhajtva ölelte magához a fiút. -Mit kerestél a tetőn?- kérdezte meg ami piszkálta őt.

-Tudtam, hogy azért mennek, hogy megöljenek így jobbnak láttam ha megelőzöm a bajt! Tudják, hogy a fogadott család tagja csinálta, igaz?- engedette el a férfit aki bólintott.

-Nem tudják, hogy te voltál az hiszen nem ismernek a főnökön kívül egyikőtöket sem!- nézett a kisebb szemeibe aki megnyugodott kissé.

- Nem fogják tudni kideríteni ki volt ott. A lényeg a lényeg, hogy ismét mennem kell, mivel kiakarnak téged végezni!- mondta mély levegőt véve. -Rejtőzz el! Véletlenül se állj be őrnek, kérlek!- nézett szemeibe kétségbeesetten.

-Rendben!- ölelte magához ismét majd mindketten útnak indultak.

Han az éjszaka folyamán ismét felszerelkezve indult el a maffiához. Egy valamivel nem számolt méghozzá azzal, hogy neki kell mennie a csapattagjával.

-Nyírjuk ki azt az áruló férget!- mondta a csapattársa amikor kiszállt az autóból.

Jisung szemeit forgatva szállt ki az autóból majd végül felhúzta az orrára a maszkot. Lába már nem fájt így könnyebben ment neki a közlekedés. Az épület körül világítás volt amivel egyáltalán nem számoltak így viszonylag elég hamar észrevették őket. Közel 20 méterre álltak egymástól és amikor fegyvert szegeztek rájuk Jisung csapattársa is így tett.

-Vedd elő te barom!- motyogta, de ekkor már lőttek ami eltalálta Jisung combját.

-A kedvenc nadrágom!- ordította el magát majd előrántotta a fegyverét és leütötte vele az éppen menekülni készülő társát.

Mindig is gyűlölte őt hiszen állandóan manipulálni akarta őt illetve az anyját is baszogatta ami nem érdekelte őt viszont kellett neki egy plusz ok. Jisung kihasználta az alkalmat, hogy nem lőnek és golyót repített a földön fekvő fejébe.

-Állj meg!- kiáltotta el magát egy nála talán alacsonyabbnak tűnő ember.

-Ha nem hagytok elmenni a következőt a főnök fejébe repítem! Az az irodája igaz?- mutatott az egyik ablakra ahol Minho figyelte az eseményeket.

Mivel tudta, hogy egyik sem fog lőni így nagy nehezen elindult a kocsihoz.

Bár nem akartam fenyegetni senkit és legszívesebben meghaltam volna ott helyben, muszáj voltam túlélni hiszen akkor nem tudnám megvalósítani a bosszúmat.

...