T/N szemszöge:

Ahogy igérte Jeno, mozizni mentünk. Egy vígjátékot néztünk meg, imádom az ilyesmi filmeket és ezen a filmen sokat is nevettünk. Bár sok romantikus jelenet volt, ekkor mindig láttam hogy Jeno rám néz. Nagyon nem foglalkoztam ezzel, de mégis kiváncsi voltam miért tette ezt.

Most éppen kint járkálunk a nyüzsgő város járdáin. Egy park felé közeledtünk ami eléggé ismerős volt számomra, mert ugyan is mióta itt lakom sokszor látogatom meg ezt a csendes kis helyet.

Leültünk egy padra majd elkezdtük nézni a már csillagos eget. Sok idő eltelt ezért is sötétség borítja az eget, de így a hely sokkal jobban pompázik a lámpa fényeivel. A csönd nem volt kínos, mindketten csak a friss levegőre és az estére koncentráltunk. De ez nem tartott sokáig, ugyanis Jeno megszakított a nyugis perceinkben. Bár egyátalán nem bántam, mert jó volt vele. Úgy érzem, vele minden percem tökéletes és elfelejteti velem azokat a dolgokat amikre fölösleges rá stresszelni.

Lassan rám nézett majd én is így tettem.
- Akkor..gondolom kiváncsi vagy. - fordult mostmár teljes testével felém.
- Igen. De miért halogattad eddig? - kérdeztem kíváncsian.
- Úgy gondoltam, ilyenkor mint este sokkal jobb a hangulat és talán nyugodtabban is eltudom mondani de ez sajnos nem vált be. - nevetett fel aminek köszönhetően nekem is mosolyt csalt az arcomra.
- Szóval. Mikor új osztálytársunk lettél már akkor érdekes voltál számomra és különleges. Mikor össze barátkoztunk és szorosabb lett a kapcsolatunk sokkal több pozitivitás jött felém. Nem szeretném húzni tovább a szót mert már tényleg kíváncsi vagy én pedig nem akarok nagyon stresszes lenni ezért csak annyit azeretnék mondani hogy... - mondta volna ki de ekkor jött egy nem túl kívánatos személy felénk.

- Nocsak-nocsak a gerpápár. Jeno és T/N micsoda meglepetés! - jött nevetve hozzánk két társával Hanse-val és San-nal.
- A francba..- sziszegte Jeno és pedig teljes sokkban álltam ott. De nem sokáig, rögtön megkérdőjeleztem tőlük hogy mit is keresnek itt.
- Ti meg mit kerestek itt? - mondtam frusztráltan.
- Ch, csak ide fújt minket a szél. Ne aggódj nem maradunk sokáig csak Jeno-hoz jöttünk nem de? - nézett felhúzott szemmel az említett személyre.
- Mit akartok? Fogalmam sincs mit kerestek itt és jó lenne ha elhúznátok innen! - Jeno tekintete őlni tudott bolna annyira mérges volt.
- Ennyire ne vedd el a kedvünket, csak megnéztünk mit csinálsz itt. Hogy-hogy vele vagy? Talán randira hívtad? - kérdezte gúnyosan én pedig újra teljes sokkban álltam ott előttük. Jeno-nak ennyi sem kellett, rögtön Jungkookra támadt én pedig meg sem bírtam motszanni. Két társa is segített volna, de jött egy olyan személy akinek most nagyon hálás voltam a jelenlegi helyzetben.