Jimin szemszöge

El sem hiszem a tegnap történteket.
Nem tudom felfogni ép ésszel hogy ő is szeret engem. Vagyis, a viselkedése és hogy viszonozta a csókot mind erre utal. Eféle és ehhez hasonló gondolataim voltak, miután felkeltem és Yoongi nyugodt arcát figyeltem.

Most már együtt tudok érezni Sanhaval a reggeli fotókat illetően. Míg neki a suli minden tagjával lesz reggeli fotója, nekem Yoongival lesz tele a galériám.
Még egy ideig figyeltem Yoongi aranyos és pufi arcát, aztán elővettem a telefonom az  éjjeliszekrényről, hogy megnézzem az időt.

Riadtan vettem tudomásul, hogy ma van a verseny napja. Gyakorolnom kell!
Nyomtam egy gyors puszit Yoongi szájára, aztán átmásztam rajta.
Gyorsan a szobámban átöltöztem és Eunbi szobájába indultam, de Yoongi szobája előtt megálltam.Hatha felkelt?
Benyitottam a szobába és Yoongi meg Hoseok beszélgettek. Kicsit lefagytam, és idegesen toporogtam az ajtóban, mert nem akartam zavarni őket.

- Gyere már ide te! - nevetett fel Yoongi és megpaskolta a mellette lévő helyet, amit el is foglaltam.
Kicsit új nekem is ez a kapcsolat dolog  és hát most még Hoseok is itt van.
- Jól hallom hogy összejöttetek? - vonogatta a szemöldökét.
- Igen - motyogtam, míg Yoongi csak átkarolta a vállam és mosolyogva figyelt.
- Nem is ismerek rád Jimin, te nem szoktál szégyenlős lenni, és még elpirulni se láttalak - nevetett Hoseok.

Én is elmosolyodtam mert igaza van, ha Yoongival vagyok akkor teljesen más személy leszek, nem az a bad boy Jimin, hanem az a viszonylag kedves és érzelmes, mint mikor Eunsoval vagyok plusz a szerelmes pillantások és az elpirulás.

- Beszélhetünk Jimin? - komolyodott el egy pillanat alatt Hoseok, és amikor bólintottam, kihúzott a folyosóra, és velem szemben állt meg.
- Ne merészld megbántani vagy megsérteni!Volt eleget szomorú miattad! - mondta szigorúan.
- Rendben - bólogattam.
- Ha játszol vele, én tekerem ki a nyakad! - fenyegetett, aztán mosolyogva odaköszönt Taenak aki éppen Yoongihoz tartott.
- Kéne menjek gyakorolni - húzogattam a pulcsim ujját.
- Nyugodtan! - ölelt meg aztán visszasétalt Yoongihoz, mintha nem is az előbb fenyegetett volna meg azzal hogy megöl. Érdekes ember ez a Hoseok.

Eunbi szobája előtt megálltam és bekopogtam, de nem jött válasz.
Benyitottam, Eunbi sehol sem volt.
Először arra gondoltam hogy a fürdőben van de a fürdő ajtó is tárva nyitva volt, Eunbit pedig elnyelte a föld.

Szomorúan indultam el a próbatermek felé, azzal a tudattal, hogy a főpróbán is egyedül leszek. Éppen ezért csodálkoztam el, mikor megláttam a teremben Eunbit.
- Helló - intettem. Eunbi abbahagyta a táncolást és összeszűkült szemekkel nézett rám.
-Mit szeretnél? - kérdezte cseppet sem kedvesen.
- Összejöttem Vele - mondtam, mire a lány szemei kitágultak, aztán elkezdett sikítani és ugrálni. Persze, ha idejövök és köszönök, akkor haragszik, de ha azt mondom hogy összejöttem a kiszemeltemmel, máris örül. Micsoda szégyentelen kis ribizli.

- Úgy örülök nektek! - ugrott az ölembe.
- Most azonnal mesélj el mindent amiről nem tudok! - ült le a földre, én meg kénytelen voltam elmesélni neki mindent. Ennyit a próbáról.
- Ez olyan romantikus! - csapta össze a kezeit, mikor befejeztem a beszámolót.
- Nem is tudom...egy medencében, teljesen szétfagyva, és átázva csókolózni? - pislogtam. Úgy tűnik akkor nem vagyok tisztában a romantikus szó jelentésével.
- Persze! - kiáltotta.

Végül ezzel azt hiszem kibékültünk,  mert már együtt gyakoroltuk el a táncot.

Most éppen az udvaron felállított színpad hátsó részében állunk. Igazábol mindenki aki fellép itt van, nem csak mi.
Eléggé izgulok azért, mert nem csak a sulis társaink vannak itt, hanem a szüleik testvéreik és nagyszüleik, meg a fél rokonság is itt lehet.

Bár, Eunbira nézve rájöttem hogy még nálam is idegesebb, pedig nagyon jól megy neki a koreográfia.
- Mi a baj? - simítottam meg a hátát.
- Hát...a szüleim itt lesznek, és sose szerették, hogy táncolok és most még ráadásul fiúval - harapta be az alsó ajkait.
- Egy fiúval, aki meleg és barátja is van! - javítottam ki.
- Igen, és elítélik a melegeket meg hasonlókat - húzta el a száját.
- Kit érdekel, nem tilthatják meg azt, hogy kivel barátkozz! - mosolyogtam rá.
- Tényleg? Te akarsz még barátkozni velem azok után ahogy viselkedtem? - nézett rám szomorú kiskutya szemekkel.
- Hogyne akarnék, túl jóba vagyunk egymással hogy ezért ne baratkozzunk -  vontam vállat.

- Naaa, máris csajozol? - lépett mellém Yoongi.
- Dehogy - nyomtam egy puszit az orrára.
- Ti jöttök! - sétált el mellettem Jeongin, amire a pulzusom az egekbe szökött. Jaj nekem. Mi lesz ha elrontom.

Mikor kiálltam a színpadra, akkor kezdtem el pánikolni hogy elfelejtettem az egész koreográfiát.
Viszont mikor meghallottam a zenét, már magától jött az egész, és nem is volt időm gondolkodni, vitt magával a ritmus.
A végén pedig az álcsók jelenetnél az egész közönség felmorajlott.

Amint leértünk a színpadról Yoongiek jöttek is, hisz ők következtek utánunk.
Megveregettem Yoongi vállát, és egy biztató mosollyal megspékelve üzentem neki hogy minden rendben lesz és hogy nagyon ügyes.
Miután felmentek a színpadra egy kislány kialtasat hallottam meg, így vidáman fordultam a hang tulajdonosa felé.

- Jimin-ssi! - futott felém Eunso.
Leguggoltam és kitárt karokkal vártam a nekem csapódó kislányt.
- De aranyosak valakik! - cukkolt Eunbi.
Megforgattam a szemem aztán felemeltem Eunsot, hogy lássa Yoongiékat.
- Látod a menta hajút? - mutattam Yoongira.
- Aha - bólogatott.
- Na ő a barátom! - mondtam.
- Aranyos. Te is aranyos vagy. Így együtt egy cukorka bomba! - nevetett fel, én pedig csak mosolyogva és büszkén néztem a barátomat.

~RinRin~