Yoongi szemszöge

Hogy lehetek ennyire kínos? De komolyan. Szerintem még életemben nem voltam ilyen kínos helyzetben. És nála hagytam a dalszöveget. Most legszivesebben kezet fognék magammal. De most beszélek Taehyunggal. Szóval miután elszaladtam az udvarra, visszafordultam és meg is láttam őt.

- Ez most mire volt jó? - kérdeztem tőle, és nem csoda hogy nem értette.
- Mi?

- Az hogy mindig ellenőrzöd hogy mennyit beszélek Jiminnel.

- De... de én a te érdekedben teszem...

- És miért jó az nekem, hogy nem beszélhetek vele annyit amennyit akarok?

- Izé...mert...mert...

- Te örülnél ha korlátoznám a beszélgetési idődet Jungkookkal? - vetettem be az adu-ászt, aminek meg is lett a hatása, mert olyan vörös lett mint a paradicsom.

- Nem, de én...nem akarom hogy Jimin kihasználjon, mert...

- Mert?

- Mert jobbat érdemelsz. - suttogta és elment.

- Hé, vár már. - rohantam utána - Bocsi hogy így kérdőre vontalak, de nem tudtam hogy ez az oka.

- Mi okom lenne rá? Tudom hogy tetszik neked. - mondta mire rácsaptam a kezem a szájára.

- Hallgass már el, még a végén meghallja valaki. - néztem körbe riadtan.

- Nyugi van, nem hangosan mondtam.

- De honnan tudod? - nem mondtam el senkinek. Nem kellett volna rájöjjön.

- Hát...csak úgy, feltűnt.

- Mindegy. Na és mi a helyzet Jungkookkal. - húzogattam a szemöldököm, mire még vörösebb lett.

- Semmiiii...barátok vagyunk... - húzogatta a pulcsija ujját.

- Ez az év poénja - vigyorogtam rá.

- Neem, hallgass már! Amúgy ha az én részemről nem is barátság, de az övéről biztosan az. Úgyhogy mindegy. - szomorkodott.

- Megkérdezzem tőle? - erre riadtan rázta a fejét.

- Dehogyis, megzakkantál? Akkor tudni fogja! Mert magadtól nem igazán kérdezel ilyesmit.

- De naaaa. Csak megpróbálom. - néztem rá könyörögve.

- Neeeem. Jó lesz nekem így. Inkább barátság minthogy elveszítsem.

- De...

- Nem de! És többet nem piszkállak Jiminnel. Akkor és annyit beszélsz vele amennyit akarsz. - mosolygott rám és elment. Gondolom megint Jungkookhoz.

Újjabban éjjel nappal vele van. Jó, éjjel nem, de nagyon sokat vannak együtt.
Aztán eszembe jutott, hogy vissza kéne kérjem Jimintől a dalszöveget, mert zene az még nincs hozzá. Gyorsan visszamentem de nem volt ott. Nagyszerű. Most hova mehetett. Elindultam a próbaterem felé, és az egyik terem ajtaja nyitva volt, onnan pedig ismerős hangok hallatszottak.

- Nem jó úgy! Rosszul csinálod! Állj odébb! Aish Jimin, olyan szerencsétlen vagy! - kiabált... Eunbi? Nem vagyok benne biztos. Bekukucskáltam a terembe és megláttam őket-balettfelszerelésben. Szerencsémre Jimin pont akkor nézett az ajtóra és meglátott.

- Helló Suga! Hát te? - kérdezte, mire végülis bementem. Úgysincs értelme bújkálnom, ha meglátott.

- Téged kerestelek. - motyogtam zavartan. Az istenért Yoongi embereld már neg magad! Nem kéne mindig zavarban legyek mikor meglátom.

- Tényleg. - csodálkozott.

- Igen. A dalszöveget szerettem volna visszakérni...

- Oh tényleg! - csapott a homlokára, és a táskájához sietett.

- Amúgy mit gondolsz róla? - érdeklődtem az ujjaimat ropogtatva.

- Nagyon jó. Nekem tetszik. - mosolygott és a kezembe adta a papírt. - Amúgy Eunbivel páros táncunk van és meg kell majd csókoljam. - suttogta a fülembe hogy a lány ne hallja meg.

- Mi? - ráztam a fejem értetlenül.

- Te nem figyelsz rám. Lesz egy csókjelenetünk. De ne aggódj, ettől még olyan meleg vagyok, mint a kályha. - kacsintott és visszament Eunbihoz.

Kicsit furán néztem rá, aztán elmentem a másik próbaterembe ahol Namjoon és Hoseok várt. A dalszöveg nagyjából megvan, csak most kellene egy csapatnév, meg fel kéne osztani a szöveget.

- Na itt a szöveg. - adtam oda a papírt Namjoonnak.

- Mit szólt hozzá? - érdeklődött, de tudom hogy tudja.

- Tudod te azt. - forgattam a szemem.

- Tetszett neki, mi? - vigyorgott.

- Aha.

- Tudtam én.

- Amúgy mi lesz a 'formációnk' neve? - kérdezte Hoseok.

- Nem tudom de ne valami átlagos. - húztam a számat.

- Cypher! - kiáltott fel Joon, mire furán néztünk rá.

- És miért is?

- Mert van négy dalszövegem aminek ez a címe. Csak nincsenek befejezve. De ez jó név lenne, nem. - nézett ránk könyörögve.

- Nekem tetszik. - bólogatott Hobi.

- Végülis...egész jó... - tűnődtem.

- Uuuu, legyenek művészneveink! - kezdett el ugrándozni Hobi.

- Ömm...felőlem...

- Én leszek RM! - mondta Nam.

- Éééés...az mit is jelent? - érdeklődtem leplezve hogy jelenleg teljesen hülyének nézem.

- Real Me! Ne kérdezzetek többet.

- Oké. Végülis van értelme. - vonogatta a vállát Hoseok.

- Hm...én leszek Suga! - jutott eszembe a becenév amit Jimin adott. Eleinte furcsálltam, de most már kezdem megszokni, sőt még tetszik is, hogy így hív. Joon elkezdett vigyorogni mint a vadalma, mikor meghallotta az 'új nevem'

- Egy szót se! - néztem rá dühösen.

- Nekem nincs ötletem. - szomorkodott Hobi.

- Mit szólsz a lovacskához. - vigyorgott pimaszul Nam

- Anyád a lovacska. - hőbörgött Hoseok.

- Mit szólsz a J-Hope-hoz? - vetettem fel, mert végülis illik rá.

- Uuuu, ez jó ez tetszik! - ugrándozott megint mint egy gyerek.

- Na, akkor mi vagyunk a Cypher. Suga, J-Hope és RM. - szólt Nam büszkén.

~Yoomi~