A művészet màr kiskorod óta nagy szerepet jàtszik az életedben. Még kis korodban vették észre szüleid, hogy tehetséges vagy rajzolàsban és festésben, de a zenével is így volt. A zenében sokkal kiemelkedőbb voltàl.
Miutàn àltalànos suliba mentél, rengeteg rajz és zongora versenyre jàrtál és sok kiemelkedő díjjal mentél haza. Büszkék voltak ràd a szüleid. Ekkor eldöntötted hogy művészeti suliba mész, nem màshova mint Korea Daegu-àban. Pàr éve, kb. 1-2 éve költöztél ki, a szüleid munkàja miatt. De nem bàntad meg mert eleve ide akartál költözni. Nemrégiben volt nyàri szünet, most pedig màr fél év eltelt. Nagyon megtetszett ez az iskola, sok baràtod lett akikben megbízhatsz. A suli mellett zenével is foglalkozol még. Nem akartad abba hagyni. Gondolkoztàl azon hogy cserben hagyd ezt az àlmod de annyira szívedhez nőtt hogy nem tudtad elhagyni. Így a döntések közepette azt akartad, hogy zongorista legyél.

Most készültél megint egy zongora versenyre. Mindennap estig csak a darabokat gyakoroltad, de emellett még tanulnod is kellett. Màr csak 3 nap és itt van a verseny napja. Nem stresszeltél rà mert sok versenyen részt vettél. Ez Nemzetközi verseny volt, ilyenkor több tízezer vagy akàr ennél több ember is jelentkezik az ilyen versenyekre hogy megmérettesse magàt. Némelyik fiatal sok kiemelkedő díjat kap úgy mint te.

*3 nap múlva*

Ma van a nagy nap. Reggel koràn felkeltél, hogy rendbe rakd magad és hamar a helyszínre érkezzetek.
Miutàn megérkeztetek, oda mentetek a jelentkezésre hogy tudjàk hogy a helyszínen vagytok majd elmondtàk, hol keressétek a termeteket. Ahogy beléptetek egy tanàrt és egy fiút pillantottàl meg.

Szőke haja kissé szemébe lógott, öltözéke egy fehér pulcsi és nadrág volt.
Miutàn eljàtszotta a darabjait bemutatkoztatok a tanàrokkal együtt.

- Sziasztok. Én Mr.Park vagyok, ő pedig a tanítvànyom Min Yoongi. - hajoltak meg. - Én is üdvözöllek titeket. Én Mr. Kim tanár úr és ő T/N, a legtehetségesebb tanítvànyom. - dicsért tanàrod, majd ti is meghajoltatok.

Ezek utàn Yoongi átadta helyed és te kezdtél el zongoràzni. Eléggé hosszú darabokat játszol, kb. 15 percesek. Érezted magadon Yoongi tekintetét ezért sem akartàl hibázni. Mindig rosszúl érintett ha hibàzol a daraboknàl, bár màsok is járnak így, de te nagyon szigorú vagy magaddal. Mr.Kim is tudja hogy rengeteget gyakorolsz tanulàs mellett hogy jó eredményeket hozz versenyről.

Miutàn eljàtszottad taradjaid, kicsit pihentél mert még később kezdődik a te korcsoportod. Ebben a kis időben körbe jàrtad a zeneiskolàt és megnézted hogy a te korcsoport tagjai milyen darabokat fognak eljátszani. Némelyiken eléggé meglepődtél, nagyon kevesen 1 vagy 2-t zongoràznak pedig 3-at kellene. Ezzel nem is foglalkoztàl, mert tudtad hogy sikerülni fog neked. Ebben a korcsoportban több hangszeres prodokció lesz. Lesz hegedű, cselló, fuvola és még sok más.
Hallottad hogy az igazgató köszöntőt mond a következő korcsoportnak. Gyorsan àtöltöztél, egy fehér ing és egy fekete nadrâg volt rajtad dísz gyöngyökkel. Vissza akartàl menni a teremben amikor meglàttad Yoongit talpig teketében. Megszeppentél jelenlététől így inkàbb a terem felé vezetted utad de hallottad hogy Yoongi megy utànad.

- Te is a V. korcsoportban vagy? - szólított meg, ekkor megtorpantàl és megfordultál. - O-oh igen, most kezdődött el. Hanyadik leszel? - kérdezted. Harmadik, te? - kérdezett vissza. - Én utánad leszek, negyedik. Sok sikert kívánok! - mosolyogtàl rà.- Köszönöm, neked is! - és elkezdett bemelegíteni. - Miért melegítesz be? - néztél rá furán. - Fellépés előtt mindig mozgok egy picit, mert kell a mozgàs. Sose izgulok de kell hogy a végtagjaimban vér legyen. Gondolom most izgulsz te is és hideg a kezed. - fogta meg törékeny kezed. - É-én sose szoktam bemelegíteni. - vetted el a kezed. - Én leginkàbb átgondolom a dolgokat hogy jól teljesítsek, ez mindig beválik. - mondtad. - Hát..te tudod, én viszont megyek mert végzett az 1., majd még találkozunk. - és oda ment tanárához, Mr. Park-hoz.

Megfogatdad tanácsát és elkezdtél bemelegíteni, és sokkal energikusabb lettél. Amikor ezzel végeztél akkor ment be Yoongi így te is az ajtóhoz áltál és hallgattad ahogy zongorázik. Csodálatos volt. Bár nem láttad, de érezted hogy szívét-lelkét bele adja ebbe.

Hallottad hogy tapsolnak és érezted hogy kezdesz izgulni. Nagy levegőt vettél, Yoongi ki is jött addigra, Ő, a tanàrja, szüleid és tanárod drukkolt neked majd be léptél a terembe. Rengetegen voltak, a színpad sok virággal volt feldíszítve a zongora pedig fehér színben pompázott. Egyik nagy álmod volt hogy fehér zongorán játszhass és ez nost be is teljesült. Meghajoltàl és a termet tapsok zajai töltötte be és észre vetted hogy Yoongi és tanára is bent tartózkodik. Érezted a nagy nyomàst magadon amit iszonyatosan utàlsz de megint nagy levegőt vettél és leültél. Tudtad hogy csúszik a billentyű így letörölted zsebkendővel majd elkezdtél zongoràzni. Te is mindent bele adtàl hogy jól sikerüljön ez a előadàs

[...]

Màr 1-2 óra eltelt az előadàs óta. Mind ketten jól teljesítettetek. Yoongi szülei nem jelentek meg ezen a versenyen, amit furcsáltál is. Előadàsotok utàn elmentetek ebédelni, és sokat beszéltetek egymàssal. Kiderült hogy sok mindenben hasonlítotok. Ezek után lassan készültetek a díjátadóra majd lementetek a teremben. Ilyenkor kevesebben vannak, mert valakik nem tudnak részt venni vagy majd otthon szeretné valaki megtudni az eredményét. Ahogy beültetek a helyetekre, az igazgató el is keszte a mondókáját. Utána teltek és teltek a percek majd elérkeztetek az V. korcsoporthoz. Nagyon izgatottak voltatok. Sokan kaptak különdíjat is. Az igazgató megemlítette hogy nagyon sok tehetséges gyermekkel találkoztak és a zsűrik is nagyon örültek ennek. Ahogyan elmondták a III., II. helyezeteket jött is az I. hely. Már kezdted feladni ezt az egészet amikor a te neved, majd Yoongi nevét mondták ki. Nagyon boldogok voltak. Az oklevél mellett kaptatok kottákat és még sok aprósàgot is.
A díjátadó után rengetegen gratuláltak nektek.

- Gratulálok T/N! Tényleg ügyesen zongoráztál, jobban mint én. - nevette el magát. - Remélem majd még találkozunk versenyeken és máshol is találkozunk! - mosolygott rád - Én is remélem, de szerintem akkor is jobban játszottál mint én. - mosolyodtál vissza rá.

Ezek után beszélgettetek egy picit, de utána el kellett sajnos búcsozni egymàstól. Mind a kettőtöknek sok szerencsét kívàntatok, majd elindultatok.
Ahogy mentetek haza fele szüleiddel, csak Yoongira tudtál gondolni. Féltél hogy sosem fogsz vele már találkozni, azt akartad hogy tartsátok a kapcsolatot. De legbelül tudod hogy nem ez volt az utolsó találkozásotok.

*Pár hónap után*

A verseny óta még voltál páran és azokon is sok kiemelkedő díjat kaptál. Azokon is találkoztál Vele és kiderült, ugyan abban a városban laktok. Sokszor találkoztatok és beszélgettetek. Legjobb barátok lettek. A tanárok eldöntötték hogy játszatok majd a következő előadáson négykezest amit nagy örömmel fogadtatok!

☁︎

2021.02.01.