☁️10.

☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️

Sajnálom, hogy ezt a levelet rögtön két bocsánatkéréssel is indítom – hiába érzem úgy, hogy sokkal többel is tartoznék, valamint hogy valószínűleg ezeket olvasva jól megcsapkodnál -, de nem lenne tiszta a lelkiismeretem, ha nem tenném meg. Az egyiket már el is használtam, de nem ez a lényeg; én magam is bűnnek tartom, de nem sok mindenre emlékszem az első közösen eltöltött napunkból. Mindössze az a mámorral átitatott nyugalom maradt meg bennem, amely egész végig hatalmába kerített jelenlétedben. Tagadni sem tudtam volna, hogy egyenesen a kisujjad körmének a legeslegkisebb pontja köré csavartál, de nem is láttam értelmét; volt egy megérzésem, hogy rajtam kívül mindenkinek egyértelmű az irántad érzett vonzalmam, akkor mégsem mertem nagy lépést tenni annak érdekében, hogy közelebb kerüljek hozzád. Éreztem, hogy kapcsolatunk önálló életre kelve fog hamarosan a csúcs felé törni, viszont akkor még nem realizáltam egy nagyon fontos dolgot. Mi csupán halandó emberek vagyunk egy hatalmas repülő kövön.

Már egy órával indulásod előtt szöget vert szívemben a hiányod, amely a búcsú pillanatában teljesedett igazán ki. Mintha nem tartott volna tovább néhány röpke másodpercnél az együtt töltött időnk, jött el a határozatlan időket jelentő visszautazásod. Össze voltam zavarodva, ez a részeg állapot azonban egy percig sem törte meg jókedvem. Minden összefolyt, minden villámgyorsan történt, s egyedül te állítottál meg minden órát a világon puha ajkaiddal, melyeket félve nyomtál kipirult arcomnak, mielőtt elszaladtál volna tőlem. Teljesen lefagyva álltam a peronon, miközben te felrohantál az indulásban levő vonatra, viszont annak ablakán keresztül még szélesen mosolyogva integettél nekem, amíg el nem hagytad az állomást. Én még azután is ott maradtam, hogy a következő mozdony hangos sivítással megállt előttem, és próbáltam értelmezni a korábbiakat, viszont képtelen voltam mindezt akkor felfogni.

Han Jisung, te még azt is megmutattad, hogy hiába élünk az örökkévalóságban, időnk nevetségesen véges.

☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️☁️☀️

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top