【Ｈｙｕｎｊｉｎ】

— Ne haragudj, máris jövök! — pattant fel ülőhelyzetéből, majd rohamozta meg a fürdőt nem sokkal azután, hogy kiejtettem a nevet. Vajon ismeri?

Nem hagyott nyugodni a dolog, azonnal rá is kerestem az összes közösségi oldalon, de félelmem beigazolódott, mikor minden alkalommal ugyanaz a rohadt helyes srác nézett vissza rám. Nincs az az Isten, hogy pont ő ne kerítene minden nap magának új csajt, hogy az egyéjszakás kalandja után dobja is, mintha mi sem történt volna. A rajongótábora, ami a kommentekben gyülekezett, csak még jobban ráerősített a dologra, tényleg minden második ember beléesik. Még gyorsan bejelöltem Facebookon, majd mélyet sóhajtva indultam a konyha felé, hogy összedobjak magamnak valami reggelifélét. Míg azon töprengtem, vajon Jeongin evett-e már, meg is jelent mellettem, de alig pár pillanatra.

— El kell mennem. Majd jövök — motyogta el gyorsan, és rohant ki a házból.

Rossz érzés fogott el ezzel kapcsolatban, viszont hiába szaladtam utána, mire az ajtóhoz értem, neki már hűlt helye volt. "Jeongin, nagyon remélem, hogy nincs semmi baj..."— írtam neki gyorsan egy üzenetet, majd jobb ötlet híján inkább visszatértem a félig elkészített pirítósomhoz.

💔💔💔

【Ｊｅｏｎｇｉｎ】

Alig bírtam kitörni kívánkozó könnyeimmel. A közeli buszmegállóhoz szaladtam, ahol egy taxiba beszállva indultam meg a vidámpark felé. Ekkor megrezdült a telefonom.

Jinie 💞🔒
Jeongin, nagyon remélem, hogy nincs semmi baj...

Válaszolni sem volt erőm, legszívesebben elsírtam volna magam. Az a srác maga a főnyeremény. A képei alapján volt már fiúval kapcsolata, így ha összeköltöznek, bármi történhet. Ha úgy nézzük, Hyunjin Changbint is megcsalta. Nem szemrehányásképp, de ez az igazság. Bízom benne, de félek.

- Seungmin! - ugrottam az engem már kapuban váró fiú nyakába és sírni kezdtem.

- Inie, megijesztel. Mi történt? - simított hátamra. - Gyere, együnk egy fagyit, és meséld el mi történt!

- Megfogadtam, hogy nem eszek itt több fagyit a múltkori után. Leettem magam és nagyon gáz volt utána - motyogtam, miközben visszaemlékezetem a történtekre.

- Mindenképp enned kell! Jót fog tenni. A ruhádat meg majd letakarjuk. - mosolyodott el.

Nem bírtam nemet mondani. Kikértem a megszokott vaníliafagyimat, majd mindent elmeséltem neki, amit megértően hallgatott végig.  Jólesett kimondani magamból, azonban...

- És veled mi a helyzet? Miről akartál beszélni? - pillantottam rá.

- Elég kínos téma... Szóval az a helyzet, hogy megtetszett valaki. Nem ismerem őt valami régóta, de elbűvölő személyisége van és édes mosolya - nézett egyenesen szemeimbe. - Szerinted el kellene mondanom neki, hogy mit érzek iránta?

Valamiért zavarban éreztem magam attól ahogy bámult. Túl közel volt, és a szavaiból sem volt kivehető, hogy kire is gondolhat.

- Szerintem...

🥀🥀🥀

【Ｈｙｕｎｊｉｎ】

Idegesen járkáltam fel-alá, ahogy egyre csak telt az idő, és Inie nem írt vissza. Megint történhetett valami vele? Annyira zaklatottnak tűnt... Valaki írhatott neki valamit? Megbántották? Esetleg én csináltam valamit?

Nem bírtam magammal, muszáj volt választ kapjak a kérdéseimre azonnal, ha nem akartam megőrülni. Előkaptam a telefonom, hogy felhívjam párom, de figyelmem egy pillanatra az egyik bejövő üzenet kötötte le. Kíváncsian nyitottam meg, s mint kiderült, Minhótól érkezett.

Lee Minho
Hello, gondolom már szóltak, hogy holnaptól kezdve hozzád fogok költözni. Először is köszi, hogy befogadsz, másodszor pedig tudom, sok időnk lesz még együtt, de szívesen megismernélek. Valamikor beülhetnénk egy kávéra, én állom.

Hwang Hyunjin
Szia, örülök, hogy írtál, nekem megfelel bármikor. Remélem, jól ki fogunk jönni egymással.

Lee Minho
Azt én is.

Fura érzés töltött el, ahogy üzeneteit olvastam. Tényleg jófej lenne, vagy csak megerőltette most magát? Hiába gondolkodtam rajtam, választ nem kaptam kérdésemre, így inkább megnyomtam Jeongin neve mellett a kis zöld telefon ikonját.

— Könyörgöm, Inie, vedd fel — motyogtam magam elé.

💔💔💔

【Ｊｅｏｎｇｉｎ】

-Szerintem.... - nem tudom mégis mit mondhatnék.

Szeretném hogyha boldog lenne, ugyanakkor volt bennem egy kis félsz is. Mi van, hogyha rám gondol? Nem akarom őt megbántani, de nekem ott van Hyunjin. Csak gondolnom kellett rá, megcsörrent telefonom, ami az ő nevét jelezte. Most mit tegyek? Vele sem akarok jelenleg beszélni, de Seungminnak sem akarok válaszolni. Egy hirtelen vezérelt ötlettől mégis csak elhúztam azt a kis zöld ikont, míg a készüléket fülemhez emeltem.

- I... Igen? - remegett meg a hangom. Nem tudom mitől félek, hisz azt mondta szeret és hogy mindennél fontosabb vagyok neki? De akkor mégis miért remegek? Rettegek attól, hogy valami miatt elveszítem.

🥀🥀🥀

【Ｈｙｕｎｊｉｎ】

— Jesszusom, Jeongin a frászt hoztad rám! Soha többet ne merj ilyet csinálni, értve vagyok?! — zuhantam le a kanapéra hatalmasat sóhajtva, egy kő esett le a szívemről. — Merre vagy? Azonnal érted megyek. Egyáltalán... Mi történt? Egyedül vagy? Ugye nincs semmi baj? — támadtam le rögtön kérdéseimmel.

Féltettem. Nagyon is féltettem. Ő jelentett számomra mindent, és semmiképp sem akartam elveszíteni. Rajta kívül egyedül Changbinnal volt kapcsolatom, de nem tudom elégszer hangsúlyozni, mennyire másabb vele minden. Fájt bevallani, de visszatekintve mintha csak azért jöttem volna össze azzal a fiúval, mert mindenképp el akartam felejteni, hogy valójában csakis egy valakiért dobog a szívem; az pedig nem más, mint Jeongin.

💔💔💔

【Ｊｅｏｎｇｉｎ】

- Jesszusom, Jeongin a frászt hoztad rám! Soha többet ne merj ilyet csinálni, érte vagyok?! - hallottam megkönnyebbült hangját, ami egy apró boldogságot adott. - Merre vagy? Azonnal érted megyek. Egyáltalán... Mi történt? Egyedül vagy? Ugye nincs semmi baj? - sorolta fel kérdéseit, időt nem hagyva a válaszra.

-Jól vagyok, ne aggódj! - szóltam bele halkan. Vele akartam lenni. A karjai közt feküdni, és bocsánatot kérni tőle az előbbi kirohanásomért. - A vidámparkban vagyok, Seugminnel. Nem muszáj... - motyogtam, hisz tudtam, hogy nem igazán rajong a srácért.

Ahogy ezt kimondtam, már csak a telefon pittyegését hallottam. Kinyomott.

- Szóval... - fordultam vissza a mellettem ülő fiúhoz. - Szerintem mond el neki! Még valami jó is kisülhet belőle.

- De félek. Mi van ha visszautasít vagy valami? - sütötte ke szemeit.

- Akkor nem érdemel meg téged és jön helyette valaki aki sokkal jobban fog szeretni - mosolyodtam el.

- Köszönöm, hogy ezt mondod - jelent meg az ő arcán is egy kisebb mosoly. - Ez esetben, segítenél gyakorolni?

- Igen. Hallgatlak! - bólintottan rá.

- Huh, rendben. Nos... Mióta megláttalak, valami megváltozott. Egész nap te jársz a fejemben, csak rád tudok gondolni. Azt hiszem, tetszel nekem...

Ekkor azonban abbahagyta mondandóját és a hátam mögé pillantott. Ugye nem Hyunjin az?

🥀🥀🥀