Monoma csak tovább papolt Bakugo-nak, hogy napi hányszor is kéne be kenni meg minden. Én pedig addig mit sem foglalkoznak a vele mentem be óvatosan drága palim sebes mellkasát.

-Készen is vagy. Napi kétszer, víz alatt. Ennek semmi értelme, mert a víz lényegében lemossa rólad ezt a kenőcs valamit. Szóval ezt a parton kéne, vagy víz felett, egy sziklán ülve. Vagy mit tom én, de nem a vízben, mert így nincs semmi értelme basszus.- kezdtem el morogni az orrom alatt

-Kicsim, ne morogj mert nem vagy kutya. Egy, kettő, holnap már biztos, hogy el mehetsz, mert beszélni fogok az anyámmal. Három, kösz Monoma a kenőcsöd.

-Hah? Kicsim? Katsuki kedves? Ti most össze jöttetek?- kérdezte értetlenül a sikló, mire én csak fel kuncogtam egy kicsit

-Igen. Hamar lett szerelem most na, nme tudunk mit kezdeni.- vontam vállat

-Ez igaz. Na meg, mi közöd is lenne ehhez Monoma? Mert szerintem semmi, és ha bánod. Ami nagyon nem érdekel engem, de mi most megyünk, mert az anyám már megint reklamálni fog nekem. Hogy egyesek nem voltak a helyükön, vagyis a cellában.

-Jaj, ne már! Nem akarok oda vissza menni.- kezdtem el nyavajogni, mire Bakugo csak egy puszit nyomott a homlokomra

-Gyere (Y/N). Még van egy kis dolgunk is, mert valamit meg kell mutatnom neked.- vette ki a kezemből a krém valamit és a másik kezévek pedig meg fogta az én kezemet

-Ha? Mit?- néztem rá értetlenül, mire csak el mosolyodott

-Meg tudod, ha meg mutatom. Addig is nem nondok semmit. Na, viszlá bohóc hal!- és azzal már maga után húzva el is kezdett úszni a sünike sellő

-Szia Monoma, és köszi!- kiabálltam vissza neki, és a szabad kezemmel integettem is neki, amit mosolyogva viszonzott nekem

Bakugo megint egy gyors tempót vett fel. De ez most nem volt olyan gyors, mint ma hajnalban, vagy tegnap este. A víz alatt nincs meg az idő érzékem, basszus. Még egy rossz pont a víz alatti listámra. Igen, vezetek egy ilyen listát, de ez nem olyan fontos. Na, mindegy.

Amilyen tempót fel vett Bakugo, az pont meg felelő volt nekem is. Se nagyon lassú, se kurva gyors, csak pont a kettő között. Amit nem tudok bánni, mert legalább nem kell olyan gyorsan menni. Ugyebár Bakugo?! Na!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Egy hosszabb úszás után a part közelében voltunk. Mért jöttünk a partra, vagy a part közelébe?

-Baku mért vagyunk a part közelében?- néztem rá kiváncsian  -Vagyis, ez jó nem azért. De egy kicsit furcsa.

-Mutatni akarok valamit, csak ahhoz kell a nyaklánc is. Ami ugye a te nyakadban van.

-Mit akarsz mutatni?- kérdezősködtem továbbra is, mire ki vette a nyakláncot a nyakamból és fel tette magának

-Vess véget ennek!- mondta és már valami fénylő bizbasz meg is jelent az uszinyánál   -Menj ki a partra, te ember vagy. Mindjárt megyek én is.

-Hogyan, mikor sellő vagy?- kérdeztem, miközben lassan ki úsztam, aztán ki másztam a partra

-Így.- hallottam meg egyből a hangját magam mögül és azonnal hátra is fordultam

Bakugo ember lett. Vagyis, az uszonya helyett van két lába. Szóval így nézki két kekszi lábbal, ez a kekszi sellő srác. Jaj, nem bírom meg állni!

-Bakugo ember lett!- ugrottam egyből mosolyogva a nyakába, mire ő el kezdett nevetni