Ismételten nem volt kedvem leülni a géphez és normálisan kijavítani, de mivel VALAKI nem hagy békén így kiteszem. Jó olvasást és sajnálom, hogy ilyen béna lett!://

Nyomott pár csókot nyakamra és az arcom különböző területeire ajkaimat direkt kerülve. Nem vártam tőle mást hiszen tudom jól, hogy nem csókol meg egy szimpla szex partnert. Számára az túl érzelmes így hát csak olyannal teszi meg aki belopta magát a szívébe. Sajnos én pont nem az a személy vagyok akivel szex közben érzelmes csókokat vált.

-Ne gondolkodj csak engedd el magad végre!- vette le kezét combomról majd egy csábos mosoly kíséretében ajkaival helyettesítette kezét.

Szokatlan volt, hogy valaki a combomat csókolgatja, szívogatja és harapdálja, de egyáltalán nem panaszkodom.

-MinHo...- nyöszörögtem nevét hajába túrva.

-Mondd baby!- hagyta abba combom kiszívását majd másodpercek múlva végignyalt belsőcombomon.

-Magamban akarom érezni a farkad!- túrtam hajába miközben türelmetlenségemet próbáltam leplezni.

Kijelentésemre elmosolyodott majd bal kezével a csípőm mellett megtámaszkodva nézett fel rám. Tekintetét szemeimről combomra vezette. Beharapott ajkakkal hajolt vissza a testrészemhez majd kiengedve fogai rabságából az alsó ajkát, nyomott egy csókot a felhevült bőrömre. Amikor már nem érintették ajkai a bőrömet, megnyalta alsó ajkát majd végül folytatta a combom hosszú csókokkal való ellepését. Néha-néha felnyögtem, de a szoba hangszigetelése miatt próbáltam csendben maradni. Amikor sokadjára haraptam be az alsó ajkam megéreztem a vérem fémeskés ízét.

-Ne fogd vissza a hangod! Szeretném hallani, hogy mennyire élvezed amit csinálok!- szabadította ki hüvelykujjával alsó ajkamat. -Ahogy elnézem már nem bírod tovább!- tűrte hátra homlokomra tapadt kék tincseimet.

Mellkasára simítottam a kezeimet majd gondolkodás nélkül fordítottam a helyzetünkön. Nyakához hajolva kezdtem el csókolgatni és néhol megszívni a vékony bőrt miközben kínzó lassúsággal haladtam kezemmel egyre lejebb és lejebb míg nem elértem a boxere korcáig. Beakasztottam ujjaimat az egyetlen ruhadarabba ami rajta volt.

-Ne kínozzh!- nyúlt volna boxeréhez, hogy végleg megszabadítsa magát az anyagtól, de megállítottam tettében.

-Ha nyúkálsz akkor soha nem kerül le rólad!- simítottam izgalmi állapotban lévő tagjára kezemmel ami egy elégedett nyögést váltott ki belőle. -Szeretek szórakozni!- tettem vissza kezem boxere korcához majd alsó nadrágjába vezettem a kézfejemet.

Rá markoltam merev tagjára majd kínzó lassúsággal simítottam végig makkján. Öröm volt nézni ahogy szenvedve és könyörögve néz fel rám miközben nyúlna magához.

-Apucinak nem szabad rossznak lennie, igazam van?

-Jisungh...-morogta amikor lefogtam a kezét, hogy még véletlenül se érjen a nemességéhez.

-Mondd csak!- hámoztam le róla a fölös anyagot.

Ajkait egy elégedett sóhaj hagyta el amint megszabadítottam őt a ruhadarabtól. Tekintetemet levezettem a férfiasságára majd felnéztem rá. Amikor megbizonyosdtam arról, hogy engem figyel végignyaltam hosszán. Hajamba túrva nyögött fel ami zene volt füleimnek. Először csak makkját vettem ajkaim közé és azt szopogattam, de miután belemarkolt a hajamba az egész méretét a számba engedtem, nagy örömére. Szórakozni volt kedvem így hát nem kezdtem mozgatni a fejemet hanem kiengedtem ajkaim közül. Válaszul csak a hajamba markolt és könyörgően nézett a szemeimbe.

-Kérlekh..baby boy!

-Nézzenek oda...a híres Lee Min Ho könyörög?- hajoltam újra le majd ajkaim közé vettem makkját.

Egy hangos nyögés hagyta el ajkait amikor kicsit megszívtam makkját majd feljebb lökte csípőjét. Akaratának eleget téve engedtem újra számba az egész méretét majd ütemesen kezdtem el mozgatni a fejemet nyelvemet is bevetve a játékba.

-Ahh...kurva jól szopsz!- nyögött fel ismét. -J-Jisung é-é-én mindjárt...- markolt bele a hajamba percek elteltével amikor ismét le mélytorkoztam.

Folytattam a fejem mozgatását míg végül egy mélyebb nyögés kíséretében számba nem élvezett. Lenyeltem az utolsó cseppig majd hagytam, hogy fordítson a helyzetünkön.

-Kibaszottul kívánlak..- suttogta ajkaimra majd boxerembe akasztotta ujjait.

Kicsit fellöktem csípőmet ezzel jelezve, hogy igazán levehetné már rólam a szorító anyagot. Tette amit szerettem volna én pedig megkönnyebbülten felsóhajtottam. Oldalamat kezdte el simogatni miközben szemeimet fürkészte. Most ő is szórakozni akar velem? Ugye nem?

-MinHoh... kérlhek...- nyöszörögtem hátára vezetve a kezeimet.

-Ne legyél türelmetlen baby!- vezette feljebb oldalamon lévő kezét egészen az arcomig. -Megakarlak csókolni!- nézett le ajkaimra majd hüvelykujját végig húzta alsó párnácskámon.

-Akkor tedd meg!- simogattam hátát és reménykedtem, hogy tényleg megteszi.

Feltűnően nyelt egyet majd közelebb hajolt hozzám. Reflexszerűen hunytam le pilláim és vártam, hogy ajkaink találkozzanak. Úgy gondoltam feleslegesen várok hiszen úgyse fogja megtenni, de kellemeset csalódtam.

-Hetek óta erre vártam..- búgta ajkaimra majd birtokba vette párnácskáimat.

A jóleső érzés miatt beleszusszantam csókunkba és a mosolyomat se tudtam elfolytani. Míg ő hetek óta várt erre én addig évekig. Bár nem ismertem és kicsi volt az esély arra, hogy megismerjük egymást akkor is szerettem volna megcsókolni őt az első perctől kezdve. Egy elég szenvedélyes csókban forrtunk össze aminek végül ő vetett végett.

-Hát akkor ideje megtömni a formás feneked!- simított le az említett területre ami belőlem egy apró sóhajt váltott ki.

-Van sikosító és gumi a fiókban.- néztem az éjjeliszekrényre.

Bólintva nyúlt a fiókhoz amit kihúzott és kivette belőle a szükséges dolgokat. A síkosítóból nyomott egy keveset ujjaira majd kissé eloszlatta rajta a síkos folyadékot.

-Kicsit fájni fog, de utána sokkal jobb lesz!- puszilt ajkaimra majd bejáratomnál kezdett körözni egyik ujjával.

Lehunytam a szemeim és vártam a kellemetlenséget ami be is következett mihelyest magamban éreztem ujját. Összeszorítottam a szemeimet és vártam, hogy jobb legyen. Annak ellenére, hogy kellemetlen egyáltalán nem érzem magam úgy mint az első alkalmamnál sőt élvezem ahogyan belülről simogat.

A nyöszörgésemet a jól eső sóhajok váltották fel mihelyst megszoktam a kissé feszítő érzést. Nyakamhoz hajolt és nyálas csókokkal lepte be a bőrfelületet miközben második ujját is felhelyezte. Fájdalmasan felnyögtem és széles vállaiba martam. Feljebb haladt csókjaival végül megállt bal hallószervemnél és kedves szavakat súgott bele. Ollózni kezdett ujjaival ami eleinte nem volt kellemes viszont szépen lassan élvezettel teli nyögéseket váltott ki belőlem. Csatlakoztatta harmadik majd később negyedik ujját is miközben továbbra is arcom különböző pontjait és nyakamat lepte be puszikkal ezúttal ajkaimat se hagyta ki. Elhajolt tőlem majd kihúzta ujjait belőlem és szemeimbe nézett.

-Szóval...Hol is kell betenni?- simított térdhajlatomra ahol kezdődik a tetoválásom. -Itt?- vezette végig kezét tetoválásomon aminek a fenekem alatt van vége közel a bejáratomhoz.

-Ihgen..otth..Hyungh... kérlekh..- húztam magamhoz még közelebb hiszen már nagyon szerettem volna, hogy bennem legyen.

-Értem, szóval itt!- dörgölte bejáratomhoz nemességét ami belőlem egy hangosabb nyögést váltott ki míg belőle egy morgást.

-Igenh!- néztem rá szenvedve majd lehunytam a szemeimet.

-Fájni fog, de utána jobb lesz sőt könyörögni fogsz azért, hogy egyre gyorsabban és gyorsabban mozogjak!- suttogta ajkaimra miközben hátra tűrte kék tincseimet. -Vigyázni fogok rád!- simogatta meg combomat miközben szemeimbe nézett.

Hangja hirtelen vált kedvessé ami megnyugtatta a hevesen verő szívemet. Hogy félek -e? Mindennel jobban, de az akarat nagyobb mint a félelem.

Bólintottam egyet és még párszor felkészültem lelkileg a fájdalomra. Lassan hatolt belém amire egy fájdalmas nyögéssel reagáltam. Jobban fájt mint az elmúlt hetekben vagy éppen években szerzett sérüléseim. Szemeimből kicsordult könnycseppjeimet kedves szavak suttogása közben törölte le az arcomról. Combom simogatásával és szenvedélyes csókokkal próbálta elterelni a figyelmemet a fájdalomról amivel sikerült is.

-Mehet..- szólaltam meg bizonytalanul amikor már megszoktam a méretét.

-Biztos? Elég bizonytalan volt ez a mehet!- döntötte homlokomnak az övét.

-Biztos!- tettem vállaira kezeimet majd ajkaira hajoltam.

Lassan kezdett el mozogni és hiába szoktam meg nagyjából, még mindig fájdalmas nyögéseket hallattam.

-MinHoh!- szorítottam meg vállát, nevét nyögve amikor a fájdalmat átvette az a bizonyos jó érzés.

Életemben most először éreztem azt, hogy tényleg élvezem a szexet. Nem gondoltam volna, hogy annak a fiúnak fogom megengedni azt, hogy magáévá tegyen, aki az első találkozásunknál egy fasz volt. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy bárkinek is megengedem azt, hogy berakja nekem a lompost. Talán Minho más, talán a szerelem miatt van az egész, de egy biztos..

Rettentően élvezem ahogy ki- és becsusszan miközben néha-néha fenekembe markolva vált velem érzelmes csókokat.

-Mondd baby!- nézett fel arcomra amin csak a színtiszta élvezetet láthatta.

-Nagyhon... jóh
... vahgy!- mondtam ki nagy nehezen pár hangosabb nyögés kíséretében.

Kivételesen nem hazudtam, tényleg jó volt. Nem játszottam meg azt, hogy élvezem és nem gondoltam más fiúra, hogy majd eltudjak menni. Csak MinHon és a néha gyorsuló, néha lassuló csipőmozgásán járt az eszem. Azon gondolkodtam, hogy, hogy tud valaki ilyen jól kinézni csapzott hajjal és izzadtságcseppekkel a testén?

Kijelentésemre nem válaszolt csak halványan elmosolyodott és ajkaimra mart. Egyik kezemmel hajába túrtam míg a másikkal a lepedőt markolásztam. Többször is csókunkba nyögtem szinte minden egyes mozdulatnál ő pedig ezt kihasználva mélyítette el csókunkat.

-Olyan..szűkh vagy és forró babyboy!- lihegte elválva ajkaimtól.

-Teh pedig eszméletlenül jóh..- vetettem hátra a fejemet és hátába martam. -Gyorsabban!- kulcsoltam derekára lábaimat.

-Kérésed számomra parancs baby..- szorította meg tetovált combomat majd egy még gyorsabb tempót kezdett diktálni.

Félig lehunyt szemekkel élveztem azt ahogyan mozog bennem és azon gondolkodtam, hogy miért nem feküdtem alá hamarabb. Sokkal, de sokkal jobb mint az első alkalmam ráadásul jobban vigyázik rám mint Noah. A gondolkodásomat az eddigieknél is jobb érzés zavarta meg. A lélegzetem elállt, hátam ívbe feszült, fejem hátra bicsaklott és egy hangos nyögés -ami már lassan sikításnak tudható be- hagyta el ajkaimat.

-Megvagyh baby!- ingerelte tovább azt a pontot ami engem megőrített.

-MinHoh..ah..- karmoltam volna végig hátát újra, de aztán levettem róla kezeimet és helyette a lepedőt markolásztam.

-Karmolj nyugodtan, nem érdekel!- tette vissza kezeimet és az eddigieknél is gyorsabban kezdett el mozogni továbbra is prosztatámat ingerelve.

-É-én mi-mindjárt....- nyűszítettem amin kicsit meglepődtem ugyanis életemben nem adtam ki ilyen hangot az ágyban.

Amiután kimondtam azt a fél mondatot, a nevét nyögve élveztem közénk. Hajába túrtam és lejebb húztam magamhoz, hogy megtudjam őt csókolni. Másodpercekkel utánam ő is elérte a csúcsot és nevemet nyögve engedte az óvszerbe magját.

-Sokkal jobb vagy mint Noah!- lihegtem még mindig csillagokat látva.

- Most már csak is az enyém vagy! Ne merj mással lefeküdni!- húzódott ki belőlem majd fáradtan kötötte össze az óvszer véget amit kidobott a kukába.

-Te se merj másnak örömöt okozni, mert a végén nem lesz mivel!- fordítottam felé a fejemet miután mellém feküdt.

-Ezentúl csak is neked fogok!

-Talán lemondok az aktív fél jelzőről, de csak talán!- kezdtem el bámulni a plafont miközben próbáltam normálisan venni a levegőt.

-Egészen biztos vagyok benne, hogy lefogsz mondani róla. - kerekedett felém majd arcomra simított.

-Szeretlek hyung..- néztem szemeibe kicsit félve.

-Én is szeretlek Jisungie!- mosolyodott el majd egy csókot nyomott ajkaimra.

-Tényleg?- tettem kezeimet oldalaira.

-Megcsókoltalak volna ha nem szeretnélek?

-Nem?- kérdeztem mintsem kijelentettem.

-Kellesz nekem Han JiSung!

Nem válaszoltam csak magamra rántottam és nyakába bújtam. Szipogva öleltem magamhoz jobban és hajával kezdtem játszani.

-Most miért sírsz?- próbált eltolni magától, de csak jobban bújtam hozzá.

-Csak boldog vagy!- válaszoltam kérdésére.

-Holnap eljössz velem egy randira?- simított le oldalamra és azt kezdte cirógatni.

-Igen!- válaszoltam mosolyogva majd letettem a fejemet a párnára.

Vigyorogva hajolt ajkaimra és egy lassú érzelmes csókot kezdeményezett. Sose csókoltam még senkit érzelemmel és pont ezért volt ez életem legjobb csókja. Azt hiszem a csókja függőjévé váltam. Kopogásra lettünk figyelmesek ezért elvált ajkaimtól. Magunkra húzta a takarót majd folytatta ajkaim kényeztetését sajátjaival.

-Remélem végeztetek, mert nem akarok olyat látni amit nem kéne!- fordította el a kulcsot a zárban majd kitárta az ajtót.

Mikor lett bezárva ez az ajtó?

Nem zavartattam magamat folytattam MinHo alsó ajkának harapdálását aki néha eleresztett pár jóleső sóhajt. Soo Mi köhintett párat mire sóhajtva tettem vissza a fejemet a párnára. Soo felé fordultam és akkor vettem észre, hogy itt van HyunJin is.

-Te..megcsókoltad őt?- intézte kérdését HyunJin hyungunknak kissé sokkoltan.

-Te pedig élvezted!- jelentette ki Soo majd összenézett Hyunjinnal.

-Ebből lagzi lesz!- mondták egyszerre majd össze is pacsiztak.

-Kimennétek? Aludni akarok!- feküdt mellém MinHo ügyelve arra, hogy a takaró ne csússzon el.

-Persze, itt sem vagyunk!- fogta meg Soo, Hyun kezét majd integetve húzta maga után. - Hannie, Amy holnap reggel jön hozzánk és minden bizonnyal Noah is vele fog jönni. - fordult vissza az ajtóban.

-Jöjjön, de hagyjon engem békén!- fordítottam nekik hátat és MinHo izmos mellkasába fúrtam a fejemet.

-Gondoskodok róla, hogy ne érjen hozzád!- kezdte el simogatni combomat a takaró alatt.

-Adios!- mentek ki végre majd becsukták maguk után az ajtót.

-Jó éjt hyung!- nyomtam egy apró puszit mellkasára.

-Jó éjt baba!

Kaptam egy puszit fejem búbjára ami után mosolyogva hunytam le a szemeimet. Nem sokat kellett várnom ahhoz, hogy végre az álmok mezejére lépjek.

*másnap, hajnali 3 óra*

Zihálva ültem fel az ágyban és letöröltem a könnyeimet. Jelenleg a fenekemben érzett fájdalom sem tud zavarni hiszen a lelki fájdalmam sokkal nagyobb. Néha újra megélem a szüleimmel való legnagyobb veszekedésemet álmok formájában és most is pont ez történt. Anyám csendben és csalódottan meredt maga elé míg apám lehordott mindennek aminek csak lehetett. Kidobott otthonról anyám pedig egy szót sem szólt. Nem marasztalt, nem veszekedett apával, hogy ne küldjön el. Hagyta.. hagyta, hogy a saját fiát kidobják otthonról. Sokszor gondolkodom el azon, hogy mi lett volna ha nincs Soo Mi. Hónapokig össze voltam törve és ha ő nincs akkor én már nem élnék. MinHo is sokat segített már csak a létezésével. Rajongtam érte hiszen egy nagyon helyes és szexi srácról van szó. Akárhányszor láttam a képeit Instagramon nem tudtam másra gondolni csak rá. Akárhányszor láttam őt csak úgy táncolni nem tudtam másra figyelni csak a mozdulatokra. Órákig képes voltam nézni a livejait és nem tudott semmi más érdekelni csak is ő. Ha ő és Soo nincsenek már nem élnék. Borzasztóan hálás vagyok legjobb barátnőmnek hiszen velem volt a nehéz időkben végig és ő mutatott róla egy képet. Leszedett a hídról amikor már teljesen besokaltam, elviselte, hogy mindennap mást viszek haza, meghallgatott ha baj volt, hegyibeszédet tartott arról mennyire értékes vagyok amikor elvesztettem minden önbizalmamat.

Magam se tudom miért, de jobban rákezdtem a sírásra. Számra tapasztottam a kezemet, hogy MinHo még véletlenül se hallja meg, hogy itt bőgök az álmom és Soo Mi miatt.

-Mi a baj?- húzott magához közelebb hyungom majd elvette kezemet számtól.

Válaszul csak megráztam a fejemet hiszen egyáltalán nem akartam elmondani neki, hogy mégis mi miatt kezdtem el bőgni mégjobban. Közelebb húzódtam hozzá és hagytam, hogy arcomra simítson.

-Ha nem lenne semmi baj akkor nem sírnál!- törölte le könnyeimet majd egy puszit nyomott ajkaimra.

-Csak rosszat álmodtam!- sóhajtottam egyet vállára hajtva a fejemet.

-Mi történt benne?- ültetett az ölébe magával szembe.

-Elmondtam a szüleimnek a másságomat és apám kiakadt. Lemondott mindennek és kidobott otthonról, mert ő nem akar egy buzi embert látni az otthonában. Anyám pedig hagyta, hogy az összes cuccommal együtt kirakjon. Csendben és csalódottan meredt maga elé és hagyta, hogy a saját fia elmenjen otthonról csak, mert meleg. Miért nem lehet elfogadni, hogy a fiúkhoz vonzódok? Apám nem akarta, hogy egy fiút mutassak be nekik, de könyörgöm.. úgy nézek ki mint akinek volt valaha normális párkapcsolata?- kezdtem el újra sírni majd mondandóm végén szorosan magamhoz öleltem.

-Talán egyszer képesek lesznek elfogadni, hogy a fiúkhoz vonzódsz ha pedig nem az a saját szegénységi bizonyítványuk!- simogatta hátamat egyik kezével másikkal pedig hajamat kezdte piszkálni.

-Talán, de túlságosan is haragszom rájuk ahhoz, hogy megbocsájtsak. Ha nem lenne Soo Mi már rég nem élnék. Nem egyszer szedett le a hídról, nem egyszer győzött meg arról, hogy szálljak le onnan. Fotózásokat mondatott le miattam..Ha utaznia kellet magával vitt...Amikor nem voltam magammal megelégedve egy percig sem maradt el mellőlem..Elmondta mennyire helyes és értékes vagyok. Elmondhatatlanul hálás vagyok..

-Még szerencse, hogy veled volt Soo Mi. Boldog vagyok amiért itt vagy velem és még boldogabb leszek ha velem lesz az első normális párkapcsolatod. Büszke vagyok rád amiért hallgattál a barátnődre annak ellenére is, hogy fájt.. és örülök is neki hiszen ha akkor megteszed nem találkoztunk volna.

-Az első találkozásunk első pár percében egy kibaszott farok voltál aztán 1 hétig piszkáltál mindennel.

- Megvolt rá az okom! Nem akartam, hogy többet érezzek irántad mint kellene. Már az első pillantban megfogott benned valami. Amikor pedig megláttalak táncolni felállt a farkam!

-Azt hittem, hogy JeongInra állt fel. - lepődtem meg egy kicsit.

-Jeongin olyan mint az öcsém. Még akkor se állna fel ha az ölemben táncolna. - rázta meg a fejét kuncogva.

Szájára nyomtam egy csókot majd az ajtó felé kaptam a fejemet hiszen kintről hangokat hallottam. Kívancsian szálltam ki az öléből majd megkerestem a boxeremet. Magamra kaptam az alsóneműt majd kinyitottam az ajtót. Kiléptem a folyosóra és becsuktam magam után az falapot. Bementem a Sooval közös szobánkba aminek ajtaja nyitva volt. A villany fel volt oltva, de Soo sehol. Hallottam, hogy a fürdőben szitkozódik így hát kinyitottam az ajtót. Sokkoltan bámultam véres kezeit és a ruháit. Felnéztem a szemeibe amik engem fürkésztek.

-Mit csináltál?- kérdeztem még egyszer végig nézve rajta hátha megsérült, de nem láttam rajta semmilyen komoly sérülést amitől ennyire vérezhetett volna.