- Szerinted azért hagytam, hogy megcsókolj, mert akarom, hogy elvedd Jieunt? - akadt ki halkan a fiatalabb és kezeit azonnal Jeongguk izmos mellkasára tette, nehogy közelebb jöjjön. Érezhette hevesen szívverését, amihez társultak a kétségbeesett szemei is. - Teljesen megalázva érzem magamat miattad. Én idióta meg minden szavadat elhittem. - nézett fel dühösen, majd lassan ellépett a hercegtől.

- Csak nem szerettem volna, ha tisztelnél.. Hétköznapi ember akartam lenni a szemedben, nem az, aki majd egyszer átveszi az ország irányítását. Azt akartam, hogy ugyanolyan szinten legyünk... Amikor megkérdezted mi az a buborék, annyira elragadó voltál.. - szorultak ökölbe a kezei. Taehyung csalódottan sóhajtott fel, fejét nemlegesen megrázva.

- Végeztem veled.. - motyogta a kisebbik. Könnyei eleredtek, de ezt már Jeongguk nem láthatta, mivel gyorsan beiramodott a fiú a palotában. Azonnal egy mosdó után kutatott, hogy rendbe szedje magát. Nem akart kisírt szemekkel visszamenni az anyjához. Szíve hangosan tört darabjaira, ahogy Jeongguk szavain agyalt és ez miatt véletlen nekiment valakinek.

- Oh jaj.. - kuncogott fel halkan a fiatalos lány. Ruhája citromsára volt és buggyos. A fűző erősen szorította felső testét. Messziről látszódott rajta, hogy ő bizony előkelő arisztokrata, vagy akár egy magasabb rangú hölgy.

- Sa..sajnálom.. - szipogta Taehyung megrezzenve, majd felemelte szomorú tekintetét a lányra. Ónix fekete haja kontyba volt felfogva, kisebb virágokkal tarkítva, hatalmas őzike szemeivel pedig kérdőn vizslatta az alacsonyabb fiút.

- Hé.. Minden rendben? - puhatolózott óvatosan és a fiú vállára simított, aki a gyengédség miatt csak jobban elérzékenyült. Könnyei ellepték arcát, mégis csendben sírt. Jeongguk nem sokkal állt Taehyung mögött, miközben nővérét és a fiút nézte. - Gyere, helyre teszlek. - fogta meg óvatosan a nő az aprócska fiú csuklóját, majd szúrós szemekkel nézett zavarodott öccsére és elhúzta Taehyungot a mosdóba.

- Kö..kö..köszönöm. - hüppögött a fiú, vállait ilyenkor a magasba emelve. A nő kedvesen elmosolyodott majd egy kendőt vett elő és megtörölte a Taehyung gyönyörű arcát.

- Ne sírj.. A mosolygás biztosan jobban áll. - törölgette pofiját a fiúnak, aki a kisebb bók miatt elpirult. - Mi történt..? Szeretnéd valakinek elmondani? - kérdezte halkan, nehogy valaki meghallja őket. Taehyung zavartan rázta meg a fejét. - Az öcsém tett valamit?

- Ki az öcséd..? - préselte ki lassan ajkai közül a szavakat és megdörzsölte ökleivel a szemeit.

- Jeongguk. - válaszolta lazán a Jaehwa. Taehyung teljesen falfehérre sápadt. Szíve a névre ismételten hevesen kezdett el dobogni, ami ellen nem tudott mit tenni.

- Francba.. - suttogta a fiú maga elé idegesen - Az a hazudós?! - adott hangot gondolatainak, aztán nagy szemekkel, rémülten tapasztotta be kezével a száját. A nő meglepetten kuncogott fel majd bólintott egy aprót. - Én..nem akartam így hívni. - mentegetőzött azonnal.

- Semmi baj.. Gguk még kicsit gyerekes és kamasz szóval biztosan tett olyat, ami miatt hazudósnak tartod. - nevetett tovább a fiatalos hölgy - Elmeséled mi történt? - kérdezte kíváncsian, de Taehyung megrázta hevesen a fejét - Nem mondom el senkinek.. Nyugi. - simított ismételten a fiú vállára. Taehyung nagy levegőt vett, majd lehunyta szemeit és belekezdett.

- Jeonggukkal a születésnapi bálon találkoztunk.. Akkor azt mondta nekem, ő csak egy itt dolgozó szolgáló én meg hittem neki.. - sütötte le zavartan a szemeit, elpirult pofival - Találkozgattunk és még magamhoz is elvittem, hogy megmenekítsem a szolga élettől.. Azt mondta nem szeret a palotában élni. - piszkálta ujjait - Aztán most van ez a bál, ami az ELJEGYZÉSI BÁLJA! - mondta hangosabban - Teljesen idiótának nézett mindvégig, miközben neki már van egy csodaszép hercegnő a karjai között.. - könnyesedtek be megint szemei. Jaehwa megszeppenve pislogott, folyamatosan az elkeseredett fiút figyelve. Megszakadt a szíve, miközben a mélyebb tónusú, mégis gyengéd hangot hallgatta, ami most összevolt törve.

- Biztosan kedvel téged.. Nagyon nehéz felnevelkedni a királyi családban és Jeongguk eleve utálja, hogy ő a trónörökös. Nagyon nem akar egy egész országgal foglalkozni. Inkább szereti a nyugodt dolgokat. - felelte lágyan, a fiú kócos hajába simítva, majd Taehyung mögé nézett, ahol a herceg állt csalódottan és könnyáztatta arccal.

- Tae.. - lépett beljebb az említett és karjaival azonnal magához húzta az összetört fiúcskát - Úgy sajnálom.. - puszilt a fekete tincsek közé. Az alacsonyabb paradicsom pirosra pirult el, de nem fejtette le magáról Jeongguk kezeit. Inkább csak jobban bújt hozzá, amit nagyon szégyellt.

- Hozd rendbe. - adta ki az utasítást nővére, majd Taehyung arcára puszilt - Szia Kedves. - mosolygott, majd visszament férjéhez a bálra.

- Miért nem tudsz békén hagyni..? Megfognak itt látni. - motyogta a kisebbik.

- Nem érdekel. Engem csakis az érdekel, hogy te ne haragudj rám. Nem tudnék ma úgy elaludni, hogy te utálattal gondolsz rám.. - fúrta fejét Taehyung nyakhajlatába a herceg, miközben annak hátát simogatta.

- Ne sajnáltasd magad.. - szipogott halkan a parasztfiú, fejét mégis Jeonggukénak döntötte - És nem utállak, de mit számít ez? Neked más élet rendeltetett, mint nekem. - fordult felé. Kook is elhúzta fejét, majd nagy szemekkel figyelte az alacsonyabbikat - Tudod, hogy nem lehetünk együtt.. Mármint.. Nem mintha ezt akarnám. - forgatta meg szemeit szégyenlősen.

- Anyukám megakar ismerni téged. Nem fogom feladni Tae. Küzdeni fogok értünk. - döntötte össze homlokukat. Taehyung halkan szusszant egyet, majd átkarolta Jeongguk nyakát - Nekem csak te számítasz.. Kérlek Taehyung.. - suttogta a trónörökös és közel passzírozta magához a fiatalabbikat.

- Rendben...Kook. De sokat kell tenned azért, hogy én teljesen megbocsássak neked. - mondta kicsit fenyegetően. Jeongguknak már ennyi elég is volt. Boldogan ölelte az alacsonyabbik derekát, miközben ajkait a sírástól szétrágcsált párnácskákra nyomta. Erős karajival kicsit el is emelte a fiút a földtől, aki halkan kuncogva puszilt vissza és nem akart többet a rossz dolgokra gondolni.

___________________

Nem tervezek már sok részt:(
Hamarosan vége a könyvnek❤️