- Mi a fasz folyik itt? - ordítottam kikelve magamból.

- Még is mi folyna? - kérdezett vissza Kageyama szintén feltüzelve.

- Mi a faszt keresel te az apámnál? - kiáltottam pár centire arcától.

Kageyama ellökött maga elől.

- Apád? Honnan kéne tudjam, amikor életemben nem láttam a te apádat? Ő az én mostoha faterom, te idióta!

Egy pillanatra megálltam. Mély levegőt vettem. Szóval ez a gusztustalan féreg újra kezdte egy másik családnál le se szarva mit hagyott maga mögött, hogy tönkre tett lelkileg, hogy anyámmal mit tett...

.. erre ő kibaszott boldog?

Hogy a faszba lehet ez? Azoknak szebb az élete, akik ilyen undorító dolgokat követtek el?

- Hé, haver.. tudom, rég dumáltunk, de nyugodj le - nyugtázta Kageyama, közben Mikasa próbált visszahozni az életbe.

Arrébb toltam Mikasát és közelítettem Kageyama felé.

- Leszarom, hogy egy alkoholista féreggel élsz együtt - mondtam egyenest a szemébe. - Azért jöttem ide, hogy szét zúzzam a képed, basszameg! Többet rohadtul nem fogod rátenni a mocskos kezedet Mikasára!

- Fiúk, talán abbahagyhatnátok ezt! - szólt apám közbe. - Nem látod, hogy megvan rémülve ez a kislány? - utalt Mikasára.

Rá pillantottam, de hiba volt. Kageyama akkor mosott be egy nagyot, amitől megszédültem. Bal szememhez kaptam kezem, de Kageyama csak vigyorgott rám.

- Azt hitted ilyen rohadt könnyű lesz?

Annyira felhúzott, hogy neki estem. Próbáltam megütni, de nem sikerült, viszont kicseleztem, így sikeresen gyomorszájon ütöttem, annyira erősen, hogy térdére zuhant.

- Tetszik ez a látvány - nevettem el magam cinikusan. - Felejtsd el őt!

- Miért, talán lefekszel vele? Már megdugtad a haverod barátnőjét? - nyöszörögte fájdalmai közepette Kageyama.

Lehajoltam hozzá és kabátjába markoltam, felnézett rám, én vissza pillantottam rá tekintélyt parancsolóan.

- Mit számít a válasz? Tudtommal nem vagyunk haverok, de ne aggódj, nem feküdtem le vele.. bár, neked mit is számítana? Ez a csaj tiszta szívéből szerelmes beléd, nem lenne képes ilyesmire, de még most is kétségbe vonod őt, úgy, hogy benyelt tőled jó pár ütést és csak azzal foglalkozott, hogy te légy elégedett. Az apám is pont ilyen, megérdemlitek egymást. Ha Mikasa közelében tudlak, csúnyán megjárod - magyarázkodtam magabiztosan, elhúzódtam tőle és egy utolsót kapott még öklöm ízéből.

Megragadtam Mikasa kezét és elhúztam onnét. Úgy éreztem nem sikerült levezetnem a frusztrációmat, teljesen ki voltam borulva. Sietős léptekkel haladtam előre, de Mikasa elém állt és megállított.

- Nem kellett volna ezt tenned értem! - vágta hozzám feldúltan könnyes szemekkel.

- Nem úgy szokás, ha egy barátod bajban van, segítesz neki?

- Egyáltalán nem vagyunk azok! - jelentette ki. - Nem szeretnék tartozni neked!

Csak nevettem. Folytattam az utam, de követett.

- Hallasz? - sipítozta ingerülten.

- Egy köszönöm is megtenné - feleltem fáradt hanglejtéssel.

Hátulról átölelt.

- Ugye ezek után nem hagyod, hogy egyedül csináljam végig ezt az egészet? - nyöszörögte keservesen.

- Persze, hogy nem. Számíthatsz rám, mondtam már. Persze csak is akkor, ha tényleg hagyod őt..

- Eren..

- Hmm?

- Muszáj megkérdeznem...

- Igen?

- Azért tetted ezt, mert szerelmes vagy belém?

Ilyenkor mi lehet a jó válasz egy nőnél? Ha az igazat mondanám, tutira vérig sérteném.

- Már van valaki, akit szeretek.

Végül is, ez nem volt hazugság. Elfogadta ezt, hazakísértem, majd boltba siettem Levinek némi nasiért és felmentem hozzá. Isabel nyitott ajtót és be se engedett hozzá, hiszen annyit magyarázott. Szerencsémre mondandója hamar véget ért, így sikerült bejutnom Levihez, aki felülve ágyán olvasott és köhécselt egyszerre. Magam mögött becsuktam az ajtót, amire felfigyelt és letette az olvasó szemüvegét. Igen, Levi szemüveges, de jobb szeret kontaktlencsét hordani.

- Hát veled meg mi történt? - vont kérdőre rögtön és kikelt volna, de megakadályoztam annyival, hogy mellé ültem.

- Semmiség - vontam meg a vállam.

- Nézd, azért sem járok lányokkal, mert borzasztó nehéz kihúzni belőlük mi a franc a bajuk van. Jobb lenne, ha leszoknál már erről Eren.. vagy úgy érzed, nem bízhatsz bennem?

- Dehogy, dehogy! - hárítottam. - Csak nem akarlak terhelni ezzel, amikor beteg vagy..

Nyakon pöckölt.

- Na ki vele!

Levettem először a dzsekimet és oda adtam neki a kedvenc nasijait. Befeküdtem mellé, mire fintorogni kezdett.

- Biztos, hogy akarlak én ápolgatni, ha elkapod tőlem ezt a szart? - kérdezte morcosan, mire elmosolyodtam és adtam ajkaira egy gyors csókot.

- Még szép!

- Tch, szóval?

- Mikasa történt. Tökre ki volt borulva és utána rohantam, hogy megtudjam mi a baja. Tökre olyan, mint anyám.. kitartott egy olyan ember mellett, aki bántotta fizikailag és lelkileg is - hadartam el az egészet.

- Gondolom ennyivel nincs vége ennek..

- Nincs hát! Megakartam verni a srácot és győzködtem Mikasát, hogy vezessen el hozzá. És kiderült, hogy a régi legeslegjobb haverommal járt, Kageyamával!

- Kageyama? Az a röpis srác, aki azt hiszi magáról, hogy valami isten? - firtatta Levi felhúzva szemöldökét.

- Igen, meséltem már róla - helyeseltem. - De nem is ez a legnagyobb csavar ebben a történetben, hanem az, hogy apám is ott volt. Velük kezdett új életet. Kageyama nevelőapja lett.

- Azt a rohadt - szaladt ki Levi száján, s teljesen ledöbbent. - Ez azért durva.

- Ja, szerintem is.

- Hogy érzel ezzel kapcsolatban? Mérges vagy?

- Nem, úgy gondolom megérdemlik egymást - közöltem ölbe tett kezekkel.

- Mintha ez annyira meggyőző lett volna - jegyezte meg Levi ironikusan.

- Felbasz a tudat, hogy olyan emberek, mint ő, élhet újra felhőtlenül..

- Elhiszem. Azt is figyelembe vehetnéd viszont, hogy talán ő is változott, nem?

- Nem! - kiáltottam rá, s ahogy észbe kaptam, mennyire hevesen tiltakoztam, felsóhajtottam. - S-sajnálom..

- Tudom, nehéz, de ne foglalkozz vele. Koncentrálj arra, ami fontos. Mondjuk rám!

- Jó, igazad van - láttam be. - Mit csináltál ma?

- Néztem egy filmet, ami elég érdekes volt ám. A címe A víz érintése.

Jézus ereje. Szeretem Levit, de néha borzasztó filmeket tud választani, s ha őszinte akarok lenni, ez a film sem hangzott olyan hívogatónak a címe alapján.

- Azt olvastam elég jó, ezért vettem rá magam, de kissé elbaszott egy tündérmese.. bár, egész élvezhető volt. Olyan hatvanas évek körül játszódik. A főszereplő egy néma csaj, akinek bemutatták egy napját. Kábé annyiból állt, hogy felkelt, maszturbált egyet, ette a főtt tojásait aztán takarítani ment a munkahelyére ami egy kormányzati létesítményben volt - magyarázta Levi, de akkorát nevettem, hogy az nem igaz.

- Komolyan, rá vetted magad egy ilyen sztorira? - kacagtam jóízűen, mire jól oldalba lökött.

- Nem csak erről szól, jó? - kérte ki magának sértődötten. - A néma csaj felfedez egy kísérleti alanyt ami valami ufó hal szerű lény...

Levi nem tudta folytatni, annyira nevettem már. Lerúgott az ágyáról, de még így se hagytam abba.

- El sem hiszem, hogy ilyen nyomiba estem bele! - hecceltem továbbra is.

Kezdett ám bepöccenni.

- Tch. Jó, nem kell végig hallgatnod.

Igyekeztem komolyságot ölteni magamra és valami nem viccesre gondolni, amíg mesél.

- Folytaaaasd - nyújtottam el ezt a szócskát.

- Dehogy - vágta rá.

- Naaa, hallani akarom! - hantáztam újra.

- Ha nevetsz, beléd vágok valamit - fenyegetőzött fa pofával.

- Ígérem - emeltem fel kezeim védekezésképp.

- Jó. Szóval - Levi arckifejezése egyből átment vidámabba - volt a kormányzati létesítménynél egy seggarcú főnök, aki behozta ezt a lényt. A néma csaj pedig látta, mit visznek be. Aztán gondolta felméri mennyire intelligens. Adott neki egy főtt tojást, amit elfogadott és megtanulta, hogy kell jelelni azt a szót, valamint még zenét is bevitt neki, hogy megismerje azt is. Rájöttek, hogy megakarják ölni ezt a lényt, ezért kiszabadította, hazavitte és..

- És?

- Otthon a kádjában tartotta, de elakarta engedni.. csak hogy az alatt, amíg ott volt, le is feküdtek..

- Mi van? Annak az izének volt egyáltalán...

- Elvileg volt. Azt mutogatta a néma csaj, hogy így kinyílt vagy előjött vagy micsoda..

Hiába kaptam számra kezem, kacagás tört ki belőlem. Komolyan, könnyesre nevettem magam. Mi ez a szar, hogy egy vízi lény lefekszik egy nővel?

- Utállak - pufogott Levi mérgében.

Fölé kerekedtem és vigyorogva adtam egy csókot ajkaira.

- Imádsz, valld be - incselkedtem vele.

- Ha nem akarod, hogy tökön térdeljelek, gyorsan szállj le rólam! - utasított mérgében.

- Bevállalom én azt is - mondtam magabiztosan és nyakába csókoltam. - Biztos abba hagyjam?

- Ha abbahagyod, véged.