"Boldog vagyok."

Boldogabb, mint valaha. Úgy érzem, most sínen van az életem. Kicsit nehezemre esett felfogni, hogy valaki tényleg magamért szeret. Pár hét telt el a kis incidens óta.. csak egy kis bűntudatom van, hiszen.. nem mondtam vissza Levinek, hogy én is viszonozom érzéseit..

Szeretem..

Vajon így van?

Ha vele vagyok úgy érzem élek. Csináljunk bármit. Szeretek vele beszélgetni, sok bennünk a közös, elfogadóak vagyunk mindketten, igaz, neki vannak extrém sztorijai a múltjából.. kicsit félek, hiszen... eddig csak egy éjszakás kalandjai voltak, esetleg szex partnerei és bevallása szerint, még soha sem volt szerelmes senkibe... de nem erősítette meg, hogy belém is az lenne... mármint, nyilván szeret, de szeretni és szerelmesnek lenni két különböző dolog. Ő is imádja a karamellát, szereti az animéket, piálni... az indie rockot a rák chipset, videojátékokat, horrorokat.. na igen, van ebből egy remek szokása, hogy folyton ilyen pszicho/slasher horrorokat nézet velem, amiket nem bírok. Én mindig az ilyen paranormális cuccokat preferáltam, míg ő azoktól fél nagyon. Viszont egyszer eljön majd az én időm is, megszívatom és azt fogok vele nézetni. Furcsa, de vele annyira más, mint amikor Hotaruval jártam. Alig bírom kivárni, hogy láthassam, hogy vele legyek, s ha rám mosolyog kicsit olyan érzés, mint amikor anno a mikulástól kaptam egy egész zsáknyi tejkaramellát. Teljesen.. elolvadok legbelül. Talán ez lenne a legjobb kifejezés erre. Szeret csipkelődni, szívatni, de ez teszi őt azzá aki. Természetesen alkalomadtán nehéz Levivel, hiszen tűzről pattant, folyton felmérgesedik a legapróbb nehézségen is ami történik vele, de eddig mindig ott voltam, hogy megnyugtassam. Szerencsére Petráról nem hallottunk, ahogyan az apjáról sem.. Christával pedig egyre jobb lett a viszonyom. Garekivel szintén helyre állt a kapcsolatom.

Jól vagyok.

Még mindig visszataszító a látványom, borzasztó a személyiségem, elviselhetetlen vagyok és.. meleg...

.... aki végtelenül boldog lett.

Túlzás lenne azt mondani, hogy szeretem magam vagy megvagyok elégedve azzal, aki vagyok.. de igyekszem, hogy így legyen. Levi olyan nekem, mint egy tükör.. igazán különleges, ami a legjobb tulajdonságaimra mutat rá nap, mint nap. Nem nyálasan vagy ilyesmi.. őszintén kimondja amit gondol.. úgy érzem, hogy ő lehet a boldogságom kulcsa.

- Ma is át jön a barátocskád, Eren? - kérdezte anya mosolygósan, miközben vacsiztunk. Szemben ült velem az aprócska konyhában.

Lelkesen szürcsöltem a rámenem és bólogattam. Tűkön ültem már, hogy jöjjön végre.

- Örülök, ha boldog vagy.. - hagyott alább anya derűs hangulata.

- Mi a baj?

- Az apád.. jelentkezett - közölte egy gondterhelt sóhajjal.

Azonnal abba hagytam az evést. Székemben hátra dőltem és vártam, hogy elmondja mi a szar van.

- Látni akar téged, Eren.

- Úgy nézek ki, mint aki belemenne ebbe? - fortyogtam legbelül, de anya nem hibás ebben a szituációban, ezért nem akartam letámadni.

- Tudom, kincsem én nem akarom rád erőltetni! Tudod milyen! Különben is, tisztában vagy vele, hogy kezelésekre járt, valamint elvonóra. Meg sem próbálnál adni egy esélyt neki? Nem azt mondom, hogy bocsáss meg neki, csak annyival.. t-tiszteld meg, hogy találkozol vele. Hiszen még is csak te vagy az ő egyetlen kisfia.. - magyarázta anya hol félve, hol magabiztosan.

- Hah! - nevettem fel gúnyosan. - Az egyetlen kisfiának zúzódásokkal kellett iskolába mennie és azt hazudni, hogy elesett vagy beütötte valahová az adott testrészét.. ja, fasza, tökre megérdemli, igaz? - vágtam oda durván, mire félbeszakított minket a csengő.

A nővérem engedte be Levit, aki egyből oda jött hozzánk. Anya kezébe nyomott egy bonbont, aki jól megölelgette és adott neki egy anyás puszit. Én csak sértődötten ott hagytam őket és a szobámba mentem. Lefeküdtem az ágyamba és a fal felé fordultam. A hülye öregem.. miért akarnék vele találkozni? Óvatosan a nyakam köré fontam ujjaimat és felidéztem azt a pillanatot, amikor tíz éves voltam és majdnem megfojtott, amiért kiborítottam a sörét.

Soha.

Többé.

Nem.

Akarom.

Látni.

Levi betért hozzám, befeküdt mellém és átölelt. Adott arcomra egy puszit, de nem reagáltam le sehogy. Inkább pozíciót váltott, felült és csiklandozni kezdett. Ujjai a legkényesebb területeken értek, így hangosan felnevettem, de úgy szívből. Levi is kuncogott, amíg jól arcon nem sikerült rúgnom.

- Bakker, jól vagy? - pattantam fel azonnal.

Levi nagy nehezen mászott fel a földről, arckifejezése leírhatatlan volt, orrából pedig folyt a vér.

- Tch, hogy merészelted, Ero Eren? - kérdezte látszólag bosszúsan Levi.

- Véletlen volt, na - védekeztem alássan, kinyújtottam felé a kezem, hogy felsegítsem, de magára rántott.

Szinte belepirultam.

- Miért voltál olyan undok a mamáddal? - vont kérdőre, s ezalatt összekulcsolta erősen kezeit derekam körül.

Gondolom nem szabadulok, amíg el nem mondom.

- Felhozta, hogy találkozhatnék a faterral, de nem szeretnék. Inkább nézzünk valami filmet oké? Nem akarok erről beszélni most.

- Azt hiszed minden kínos szitut félre tehetsz majd? Ez kicsit gyerekes tőled, nem gondolod? Másrészt nem azt mondtam, hogy takaríts ki? Ilyen mocsokban kéne, hogy itt aludjak?

- Mocsok? De hát csak a ruháim vannak összevissza - szálltam vele harcba.

- Meg egy pizzás doboz?

Egy null.

- Na és?

- Nekem te csak ne magyarázz, még én jövök ide, és ennyit nem teszel meg? Ne legyél ekkora lusta paraszt, mert lassan ott tartok, hogy beléd állítom azt a vajazó kést! - fenyegetőzött lázasan.

- Tudod, nagyon aranyos vagy amikor ilyen kis harciassá válsz! - ingereltem továbbra is.

Nem is, ez inkább olaj a tűzre dolog volt.

Levi fa pofával illetett, míg én csak mosolyogtam rá diadalmasan. Hirtelen oldalra fordultunk és közben jól tökön térdelt, mire fájdalmasan szisszentem fel. Önelégülten mosolyogva állt fel és összecsapta tenyerét, mint aki jól végezte dolgát.

- Na! Akkor amíg én letusolok, te szépen beteszed azt az ócska horrort amit hoztam, valamint mint egy ügyes és okos nagy fiú, rendet raksz. Értve?

És megint győzött.

Megadtam magam.

Nehezen, de kiegyenesedtem és tettem amire megkért.. ja, bocs. Amit parancsolt őfelsége. Kivéve egy dolgot. Paranormális horrort tettem be, s miután végeztem a szobám helyre rakásával, ártatlan képpel fogadtam őt. Befeküdt mellém az ágyba, s mindketten kényelmesen elhelyezkedtünk egymás mellett. Elindítottam a filmet, mire mérgesen pillantott rám.

- Hahó, ez nem az a DVD amit én hoztam, hé! - szólt rám.

- Ismered a bevezetett szabályodat. Ha elindítunk egy filmet, bizony végig nézzük. Nem igaz, Levi? Vagy meghazudtolod saját magad? - vágtam vissza gonoszan, s próbálta leplezni kétségbeesettségét.

- Tch, oké - felelte büszkén - én nem félek ezektől a szaroktól. Mehet!

Ohh, azt meglátjuk.

A végén Levi szemei kikerekedtek. Egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki készülődik az alváshoz.. de ez engem cseppet sem érdekelt, most aztán visszakapta.

- Jó éjt, Levi Senpaiii - mondtam ridegen  és próbáltam volna háttal fordulni neki, de nem hagyta.

- Tudod miért ne-nem szeretem ezeket a filmeket? - kérdezte , mikor felé fordultam.

Hisz kényszerített rá.

- Miért?

- Mert egyszer amikor hazavitt az egyik haverom és betessékelt a szobámba. Tökre bealudtam meg minden, aztán felkeltem ilyen hajnali három körül és láttam a szobámba egy öreg nénit. Azt hittem elakarja vinni a lelkemet, vagy mit tudom én. Tök para volt és bámult. Lehunytam a szemem aztán kinyitottam, de akkor is ott volt. Felkeltettem a haveromat, hogy hé, ott egy banya, de ő nem látta és addigra el is tűnt. Ezután az este után Petrával voltam és az ő házukban is láttam!

Könnyesre nevettem magam. Annyira komolyan adta elő az egészet, hogy nem lehetett megállni.

- Nem voltál te becsiccsentve vagy valami? - gúnyolódtam előszeretettel, mire nyakamba pöckölt.

- Ez komoly, EroEren!

- Mit csinál veled majd az a nyanya? Megkéri, hogy vásárolj be neki? Esetleg a banyatankjával fog megölni? - hecceltem továbbra is.

- Reggel tutira beléd vágom azt a vajazókést, esküszöm! - mondta sértődötten és elfordult tőlem.

Meglátjuk.

Levi javában aludt, amikor magamhoz tértem. A szobám sötét volt, de komolyan. Az ajtó felé bámultam. Akarva akaratlanul is feljött bennem ez a sztori. Már szinte vártam, hogy felbukkanjon az az ijesztő nénike. Inkább be akartam képzelni vagy nem is tudom. Hülye Levi. Most aztán nem fogok aludni egy szemhunyásnyit sem.

Reggel úgy keltett, hogy rám ugrott. Akkorát nyögtem fel, hogy a szomszéd is hallhatta. Szerencsére senki sem volt otthon. Vigyorogva nézett rám.

- Na mi van, csak nem láttad a banyát?

- Tch, hanyagolj - vágtam rá duzzogva.

- Keljél, mert nagy nap vár ránk!

- Mert hogy?

- Ma megismered a családomat, bizony ám! - közölte boldogan.

- Heeeeee?

[no drágáim, láttátok ugye a harmadik évad trailerét? hogy teccik?:)]