melyben reader chan, 7-8 éves. ^^

┍━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┑

ChanBaek, Kaisoo, Taekook, YugBam, JooKyun, MarkSon, HyungWonho, YoonMin, 

┕━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┙

ChanBaek

Az apukáidat vártad az igazgatói irodában. Feszült csönd uralkodott el, majd végül megérkeztek és leültek melléd. Az igazgató felvilágosította őket a történtekről.

"Mi? Hogy verekedtél? Te?" vont kérdőre Baekhyun fintorogva.

"I-igen, me-mert.."

"Ahh, az én hibám, túl sok verekedős filmet néztünk együtt" szabadkozott Chanyeol egyből téged védve.

"Hé, hé, most a lányunk magyarázata érdekel!" szólt Baekhyun Chanyeolra, majd rád nézett. "Szóval, miért?"

"Mert azzal csúfoltak, hogy olyan vagy, mintha az anyukám lennél, mert lányos vagy!" mondtad, mire Baekhyun rosszallóan ingatta a fejét.

"ÉS AKKOR MIÉRT HAGYTAD ŐKET ÉLETBEN?"

Kaisoo

Épp hazafelé mentetek kocsival, apukáddal, Kaival. Az egyik piros lámpánál rád nézett.

"Megkérdezzük apát, hogy mi lesz a vacsi?"

"Igeeen!" kiáltottad boldogan, majd Kai felhívta Kyungsoot akit kihangosított, és boldogan üdvözöltétek.

"Mi lesz a vacsi?" firtatta Kai, miközben vezetett.

"Tenger gyümölcsei spagettiveeel" vágta rá.

"FÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚJ!" kiáltottál fel. "Azt nem szeretem, apa!"

"Miért, mit szerettél volna enni, hercegnő?" kérdezett vissza a vonal másik végén Kyungsoo.

"CSIRKÉÉÉÉT, CSIRKÉÉT, CSIRKÉÉT!" ismételgetted boldogan.

"De.. tegnap is azt ettünk. És azelőtt, és azelőtt.." 

"Mert annyira szeretem, mint téged, apaa!"

"Awww, de aranyos! Hogy mondhatnál erre nemet, Kyungsoo?" kérdezte Kai.

"Mondjuk úgy, hogy már elkezdtem és nincs itthon csirke, szóval így jártatok!" közölte veletek, majd megszakította a hívást.

Elkomorodtál, így Kai rád nézett.

"Vigyünk haza némi csirkét, mit szólsz?"

"Nem fog apa megharagudni?"

"Viszünk neki is!"

Később, miután hazatértetek a kfc kosarakkal, Kyungsoohoz rohantál, hogy megölelhesd.

"Huh? Mi ez?" nézett a dobozokra, miközben felemelt téged.

"Csirke. Kérsz?"

Kyungsoo erőltetett mosolyt aggatott magára.

"Persze. Miután annyit vesződtem ezzel a spagettivel, mindenképp, drágám!" mondta Kyungsoo, Kainak.

"Apaaa, miért ilyen ijesztő az arcod?"

"Majd este a másik apu megtudja."

Taekook

Mivel Taehyung sikeresen elhagyta a kedvenc macidat, ami nélkül nem tudtál aludni, addig feküdt melletted, amíg álomba nem szenderültél. Aztán sikerült Jungkooknak is haza esnie, aki eléggé fáradt volt, de még is egymásnak estek már a konyhában, amit folytattak a hálóban, csak hogy te megébredtél valami fura hangra. 

"Apuuuuuu" nyöszörögtél keservesen, amikor felriadtál, hiszen nem is álmodtál valami jót. Hiába kiáltottál, nem jött senki, így kimentél a szobádból és a szüleid hálószobája felé vetted az irányt. "APPUUUUUUUUUUU!" sipítoztad immáron, s mikor benyitottál a szobájukba, egymás mellett feküdtek, magukra húzva a takarót.

"Mi az, hercegnő?" kérdezte Jungkook.

"Veletek akarok aludni! Rosszat álmodtam!" közölted szomorkásan, szemedet dörgölve.

"Jó, várj egy kicsit, mindjárt jövök!" mondta Jungkook.

Becsuktad az ajtójukat, majd kijött Jungkook. Megfogta a kezed és a konyháig vitt téged.

"Iszunk egy kis tejet, aztán együtt alszunk majd, jó?" firtatta, s megsimította arcodat.

Aprót biccentettél. Jungkook kezedbe adott egy pohár tejet, majd felnéztél rá.

"Apa.."

"Hm?"

"Miért szoktátok azt kiabálni, hogy még, még és hogy mélyebbre, vagy durvábban?"

Jungkook félre nyelte a tejet és köhögni kezdett.

"APAAAA, NEEE! MOST MEGFOGSZ HALNIII?" pánikoltál be, míg ő hevesen köhögött.

"Mi a fene folyik itt?" jött ki Tae azonnal. "Héé, Kook, jól vagy?"

Te ijedten, sírva rohantál oda Taehoz.

"Meg fog halni apu!" fakadtál ki hisztérikusan, vigasztalhatatlan sírással együtt.

"Nem, nem, nem! Nézd, látod, csak ivott rá egy kis vizet és már jobban van. Ugye, Kook?"

Kook bólogatott, mialatt feléd közeledett.

"Bizony. Apa soha nem fog meghalni, ha te megígéred, hogy sosem fogsz felnőni és sosem fogsz elhagyni!" guggolt le hozzád Jungkook.

"Megígérem!" mondtad, s megölelted.

Tae is kezébe fogott egy pohár tejet.

"Miért kezdett el apa fulladozni?" firtatta Tae, amíg belekortyolt a tejébe.

"Hogy miért kiabáljátok azt esténként, még, mélyebbre és durvábban?" kérdezted Taet is, aki Jungkookhoz hasonlóan, elkezdett fulladozni. "APUUUUU, NEEEEE!"

"Apu megérdemli, mert elhagyta a macidat!" mondta Jungkook, majd megindult veled a szobájukba.

YugBam

"Apaaa, apaaa, apaaaa, apaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!" sipítoztad izgatottan, amikor a szuper market csoki részlegére értél, és megláttad kedvenc csokidat. "Veszünk ilyet, lécci, lécci, lécci?" néztél Yugyeomra kérőn.

"Egye fene, legyen.." vonta meg a vállát unottan. "Már megint hova tűnt a te jó édes apukád?" firtatta morcosan.

"Tuti ki szökött valami ruha boltba!"

"Hé, hé, rólam beszéltek?" jelent meg Bambam.

"Ki másról? Folyton eltűnsz. Már unom, hogy mindig mindent én csinálok!" kezdett vitába Yugyeom.

"Ez nem is igaz, én is mindent megteszek!"

És ez a vita folytatódott egészen a kasszáig, majd a kocsiig. Amikor ketten bekötötték biztonsági övüket, Bambam még Yugyeomhoz vágta.

"Még (T/N) is velem értene egyet, igaz, hercegnő?" fordultak egyszerre hátra, de te nem ültél a hátsó ülésen. "MI A..."

"MÁR MEGINT ELHAGYTUK A SAJÁT LÁNYUNKAT, BAMBAM?"

JooKyun

Reggel szokásosan sürgött forgott körülötted a két szülőd, aztán nagy nehezen leültek az asztalhoz melléd egy gyors reggelire, de aztán felkiáltottál.

"MELEG VAGYOK!" sipítoztad, mire Changkyun kezéből kiesett a tányér, Jooheon pedig tátott szájjal bámult rád.

"Meleg vagy? Micsoda?" döbbent le Jooheon.

"Igen!"

"Most.. akkor.. a lányoka.." kérdezett volna rá Jooheon, de Changkyun jól oldalba könyökölte.

"Miért gondolod, hogy az vagy?"

"Mert olyan akarok lenni, mint ti!" mosolyogtál rájuk, mire mindkettő elolvadt.

"AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAWWWWW, az én hercegnőm a legaranyosabb!" ujjongott Jooheon, és egyik oldalról arcon puszilt, míg a másikon Changkyun.

"És.. szerelmes is vagy?" firtatta Changkyun, csak hogy megbizonyosodjon erről a dologról.

"Igeeen, egy buta fiúba, aki mindig baozit eszik!"

Markson

"Apaa, miért fáj ez ennyire?" firtattad Markot, aki melletted ült, mesét olvasva neked, hogy elterelje figyelmed a betegségről.

"Mivel a bacilusok gonosz teremtmények. Mi lenne, ha aludnál egy kicsit? Megígérem, hogy ha fel kelsz, nem fog így fájni!"

"Biztos?"

"Biztos!"

"J-Jó.. me-megpróbálok.."

Később arra pislákoltál félálmodban, hogy apukáid hevesen vitáznak.

"MIÉRT MONDTAD NEKI, HOGY ALUDJON? TISZTA FEHÉR, ÚGY NÉZ KI, MINT AKI HALDOKLIK, MI LESZ, HA ELVESZÍTEM MIATTAD A HERCEGNŐMET, TUAN?"

"Nyugi már, muszáj kialudnia és kiizzadnia a betegséget. Lázas volt, Jackson."

"DE MÉG SEM NÉZ KI JOBBAN, GÉNIUSZ!" 

"Most miattam elváltok majd?" ültél fel, s sírásba kezdtél.

"Gratulálok, idióta" szúrt oda Mark Jacksonnak, aki feléd rohant, kikapott az ágyból és a levegőben megpörgetett, ami megnevettetett rögvest.

"Ugyan, csupán aggódtunk miattad, de mint látom, egész jól vagy, ugye?" firtatta Jackson és te helyeselve bólogattál.

"Hé, nem kéne most önfejűsködni, fektesd vissza, hogy pihenjen!" szólt rá Mark.

"Te hallottál valamit? Mert én nem!" kérdezte tőled Jackson vicces arckifejezéseket vágva.

"Nyem, apaa!"

"Na, akkor jó, menjünk, játszani!"

Mark rosszallóan ingatta fejét, tudta jól, hogy ebből még rosszabb véglet lesz, de nem akart bele szólni. Később Jackson haza hozott téged, majd le fektetett.

"Nem volt semmi gond a játszóházban, mi?" firtatta Mark.

"Nem.." füllentette Jackson.

"Komolyan?"

"Csak kitiltottak, szóval.."

HyungWonho

Wonho volt az a szülőd, aki szigorúbban tartott és mindig oda figyelt rád. Hyungwon pedig az az apukád volt, akivel jókat aludtál együtt, vagy esetleg táncolni tanított, vagy vicces videókat néztél. Tehát, ő volt a lazább. Aztán Wonho egy nap nem teljesítette neked ígéretét, miszerint, hogy elmentek egy új cukrászdába végig kóstolni az összes sütit, ami miatt megsértődtél rá, így Hyungwonhoz mentél oda, egyik délután.

"Apu.." néztél rá.

"Hmm? Mi az?"

"Leszel a férjem?" firtattad vidáman, mialatt Wonho próbálta visszafojtani féltékenységét.

"Még szép, hercegnő!"

Adott homlokodra egy puszit, majd kimentél játszani a kertbe.

"Úgy volt, hogy hozzám jön!" fakadt ki Wonho Hyungwonra.

"Hát, úgy tűnik, most már nem te vagy a menő apuka.."

"DEHOGYNEM! CSAK AZÉRT CSINÁLJA, MERT HARAGSZIK RÁM!"

"Tsk, ezzel most azt akarod mondani, hogy téged jobban szeret, mint engem?"

"Te mondtad ki, nem én.."

"Oké.. okéé..." vágta rá fenyegető hangnemben Hyungwon.

Másnap Wonho arra ért haza, hogy egy felépített kis oltárnál a nappaliban, lezajlik a ceremónia.

"Mi a..." döbbent le Wonho.

"Hozzá mentem apáához!" újságoltad boldogan.

"D-de.. d-de.. úgy volt, hogy apuhoz mész hozzá és nem apához.." 

"Hát, ilyen ez" vágta képébe Hyungwon. "Na gyere, menjünk, a kedvencedet csináltam.. ohh várj, apa nem is tudja, jobban jártál velem, nem igaz?"

"De, szent igaz!"

"HÉ, ÉN LESZEK A LEGJOBB SÉF, VÁRJATOK, HÉÉÉ, Ő AZ ÉN HERCEGNŐŐM IS!"

YoonMin

"Apaaa, apaa, apaa" kiáltoztad, mialatt a háló szobájuk felé sétáltál.

Yoongi felsóhajtott csalódottan, hiszen akart volna egy egész jó estét Jiminnel, de te közbe vágtál újra.

"Basszus, már megint?"

Épp, hogy kimondta, te már kinyitottad az ajtót.

"Mi a baj, hercegnő?" kérdezte Jimin.

"Nagyon fáj a fogam!"

"Már megint?" kérdezett rá kissé indulatosan Yoongi, mire Jimin jól vállába bokszolt. "Vagy is.. mi lenne, ha elmennénk fogorvoshoz? Ő meggyógyítana téged.." próbált immáron kedvesebben szólni hozzád.

"DE NEM AKAROK ODA MENNI!" kiáltottad el magad morcosan.

"Akkor viszont kiesnek a fogaid, és csúnya leszeeel!" vágta rá Yoongi bohókásan.

"Te vagy a csúnya!"

"Héé, elég" vágott közbe Jimin. "(T/N), ne beszélj így apával.."

"Nem érdekel, blee" nyújtottad ki felé a nyelved, majd ki rohantál. 

"Holnap te intézed el ezt" közölte Jimin Yoongival.

"Mi? Miért én?"

"Mert mindig én szoktam, most rád hárul ez a feladat!"

Másnap Yoongi jött érted kocsival suliba.

"Jó napod volt, prücsök?" kérdezte, de te még mindig haragudtál rá az esti miatt, meg úgy minden miatt, hiszen mostanában kevesebbet foglalkozott veled. 

"Menjünk haza, aput akarooom!"

"Mi lenne, ha előbb elmennénk az állatkertbe, hm?"

"KOMOLYAN?" csillantak fel a szemeid. "Lesz ott panda is?"

"Panda is. Na, mit szólsz?"

"Oké, legyen!"

Amikor kiszálltatok a kocsiból, nagy csalódottságodra nem az állatkertnél találtad magad.

"Mi ez a hely?"

"Fogorvosnál vagyunk!" mondta Yoongi, mire te rohanni kezdtél volna, de ő el kapott téged és felemelt. "Bízol bennem?"

"Talán.."

"És ha azt mondom, hogy ez után tényleg elmegyünk az állatkertbe?"

Beleegyeztél, majd megölelted.

"De ugye nem fog fájni?"

"Úgy nézek ki, mint aki hagyná, hogy bántsák az ő hercegnőjét?"