Mikor már csak pár háznyira voltunk a kórháztól, egyszer csak megszólalt Zayn.

- Átjöttök, ha végeztünk a dokinál? – tette fel a kérdést, mire Louis és én összenéztünk.

- Én igen. Lou, te? – kérdeztem meg tőle.

- Hát, hogyha nem zavarok.

- Dehogyis, úgyis egyedül vagyok otthon, jó, igaz most Harry is ott lesz, de érted. A szüleim mindig dolgoznak.

- Oh, értem. Akkor megyek.

A KÓRHÁZNÁL

Beléptünk a kórházba, majd a lifthez mentünk. Zayn megnyomta a 6-os gombot, ami a szülészeti osztály volt. Mikor felértünk Louis első kérdése az volt:

- Öhm, miért jöttünk a szülészetre? Zayn, szerintem elnyomtad a gombot. – mondta tágra nyílt szemekkel.

- Melyikkőtök terhes? Vagy most mi van?

- Szerinted? – kérdeztem meg tőle, komoly fejjel, majd Z is így tett.

- Honnan kéne tudnom? – kérdezte, kissé ingerült hanggal.

- Én. Az exem azt hitte valakivel megcsaltam, majd teherbe ejtettem. Nem tud róla, mert félek tőle.

- Oh, remélem egyszer elmondod neki. Lehet örülne neki. Senki sem tudhatja.

Ahogy ezt kimondta odaértünk a szobához . Zaza bekopogott, majd kinyílt az ajtó.

- Jó napot! – köszönt a férfi, aki olyan húszon akárhány éves lehetett.

- Üdv, James.

- Ők a barátaid?

- Igen Dr. Úr, Ő itt Harry – mutatott rám – Ő pedig itt Louis.

- Renden. Jöjjenek beljebb. – invitált be mindenkit.

Beléptünk az ultrahangos szobába, majd Zayn felfeküdt a kis ágyra. Az orvos leült a monitorhoz, majd magához vette az ultrahang fejet és azt bekente. Rátette a pakisztáni fiú pocakjára. Elkezdte mozgatni rajta, a képernyőn már látszott a pici.

- Zayn, most megpróbáljuk megnézni a baba nemét. – mondta mosolyogva az orvos. Nézegette, majd egyszer csak megszólalt

- Zayn, magának egy gyönyörű hercegnő növekszik a hasában. – mire Zayn felfogta ezt, már folytak a könnyei.

- Harry, elkezdhetünk a neveken gondolkodni. – mondta nevetve.

- Rendben, már van pár ötletem. – mondtam boldogan. Kis hercegnője lesz Zaynienek.

Megkaptuk az ultrahangfelvétel képét, majd kimentünk a kocsihoz. Beültünk és elindultunk Zaynék házához. Az úton a baba nevéről beszélgettünk.

OTTHON

Már vagy egy órája itthon ülünk. Ettünk egy kis spagettit, majd egyszer csak megszólalt a csengő.

Zayn pov.

Mikor megszólalt a csengő, egy kisebbet ugrottam. Ki jönne át hozzám, de most komolyan? Felkeltem a kanapéról, majd az ajtóhoz mentem. Kinyitottam és egy nem várt személyt láttam meg. Liam. Liam Payne állt az ajtónk előtt. Még van pofája idejönni.

- Miért jöttél? – kérdeztem undorral.

- Csak bocsánatot szeretnék kérni.

- Miért is?

- Hibáztam. Nem tudom miért csalt-

- Én nem csaltalak meg! – üvöltöttem rá. – Liam, terhes vagyok. – nem, én ezt nem akarom kimondani. – Te vagy a baba apja! – már folytak a könnyeim, féltem, féltem hogy mit fog mondani.

- Mi? Nem csaltál meg? És terhes? Tőlem? – tette fel sorjában a kérdéseket. Látszott rajta, hogy meglepődött, de mit is vártam? – Zayn, ez igaz? Mondd hogy az! Kislány vagy kisfiú?

- Mi ez a nagy öröm? – töröltem le könnyeim.

- Azt hitted hogy haragudni fogok? Vagy emiatt hagylak el? – húzta fel szemöldökét.

- Hát, igen. Féltem, hogy a lányunknak apa nélkül kell majd felnőnie.

- Szóval kislány?! Mikor derült ki a neme?

- Ma. Eljött velem Harry és Louis.

- Ki az a Louis? – nézett rám mérgesen.

- Gyere be, bemutatom neked. – húztam be kezénél fogva.

- Liam, Ő itt Louis Tomlinson.

- Mi? Mit keres itt Louis Tomlinson?

- Harry? – néztem rá a göndörre.

- Elmentem Mr. Adams-el kávézni, és hát megláttam. – mondta nevetve.

- Ühüm, értem. Zayn, beszélhetnénk négyszemközt?

- Persze. – vágtam rá a választ. Remélem újra össze akar jönni velem, mert nem bírom ki nélküle. Felmentünk a szobámba, majd leültünk az ágyra egymás mellé. És kezét rátette a combomra.

- Tudod, hogy még mindig szeretlek. Sajnálom az egészet. Félreértettem és megharagudtam. Kérlek, bocsáss meg nekem. Remélem nem haragszol rám, és újra kezdhetjük. – mondta megbánó hanggal, mire én sírva borultam nyakára, majd megcsókoltam.

Felkeltünk és lementünk a nappaliba kézen fogva. Beléptünk a szobába és a fiúk egyből felénk fordultak.

- Na betetted már neki?

- Harry, szerinted hogy lett terhes?

- Nem akkor hanem most.

- Hallottál sikoltozást? – Harry erre lefagyott és visszafordult a tv felé. Igen, Harry még szűz. Senki nem nézné ki belőle, mert mindig úgy beszél ezekről, minthogyha tapasztalta volna.

Az előző „pasija" csak fogadásból jött össze vele. Mindig is egy paraszt volt, az összes többivel együtt. Sosem értettem az ilyen embereket. Régen Luke nem ilyen volt. Ja, igen. Harry, Luke Hemmingsel volt „együtt". Régen Ő volt az a gyerek aki minden órára tanult, szinte kiközösítették. Mindegy, már nem érdekel. Egy éven keresztül vigasztaltuk Harryt. Már Őt sem érdekli az a pöcs.

Liammel végül mi is leültünk a kanapéra. Valami idióta sorozat ment a tv-ben. Nem tudom mi ez, de inkább elmegyek főzni valamit. Tudom, nem rég ettünk, de éhes a hercegnőm. És hogyha Ő éhes, akkor muszáj enni. Felkeltem a kanapéról, majd a konyha felé vettem az irányt. Kinyitottam a hűtőt, de nem találtam semmit benne.

- Valaki eljön velem a boltba? – kérdeztem meg, mire Liam felállt és odajött hozzám.

- Én megyek. Kocsival vagyok, szóval vehetünk valami „különleges" dolgot. kacsintott rám.

Harry pov.

Zaynék már egy jó ideje elmentek, és én Louis ajkait falom. Nem akarok Zaynék házában... Hát... Khm... azt.

- Louis szerintem le kéne állnunk. Bármikor megjöhetnek.

- De még úgy sem fognak. – és tovább falta számat. Ekkor nyílt az ajtó. Elakartam húzni a fejem, de Lou nem engedte. Ez nem igaz, mit csinál?

- Ejha! Ha nem is vagyok itthon, már azt hiszed bármit csinálhatsz Harold?

- Zayn, ez nem... Nem tudom mi történt, csak megtörtént.

- Mi történt csak úgy meg? – vont kérdőre. De láttam rajta, hogy pontosan tudja, hogy mi történt.

- Z ne tégy úgy, mintha nem tudnád. – néztem rá kissé dühösen. Gondolom előre kitervelte, hogy egyedül hagy Louisval. Szerintem, pontosan tudja milyen szándékai vannak Louisnak velem kapcsolatba, csak én nem.

- Jó, jó. Tudom mi történt, a kocsis esetről is tudok. Harry, én mindent tudok. Szóval jól vigyázz. Végszóra Liam is belépett vagy 10 szatyorral.

- Hova vásároltatok ennyi mindent? – néztem a pakisztáni fiúra.

- Drágám, te is jól tudod, hogy egy babának sok holmira van szüksége. És a terhes embereknek szintúgy. - még csak 4 hónapos de felvásárolta körülbelül az egész bababoltot.

Sziasztok! 

Itt is lennék egy kis késéssel a kövi résszel. 

Remélem tetszik! 
Ha lehet, akkor komment formájában jelezzétek, ha igen, vagy hogyha nem.

Pusz-pusz!