- Harry, ez eszméletlen jó lett!

- Köszönöm Mr. Adams. - köszöntem meg. - A családja hogy van?

- Jól, hála istennek. Suli után ráérsz? Szeretnék veled pár dologról beszélni.

- Hány óráról lenne szó? - kérdeztem meg. Miért akar velem találkozni? - Mert nekem 6 órakor el kell mennem.

- Suli után közvetlen gyere a Rainbow Coffeeba. - jelentette ki. Meg sem várva válaszon kisétált a teremből.
Én is így tettem. Zayn az ajtó mellett várt. Láttam rajta, hogy rosszul van. Ezért megkerestem a tanáriban osztályfőnökünk, majd elmondtam neki, hogy Zayn nem érzi jól magát. Oda mentünk a fiúhoz, majd félrehívta a tanár. Zayn visszament padjához, majd táskáját felkapta.

- Nem kellett volna szólnod neki. - nézett rám ártatlanul. - De azért köszi.

- Miattad tettem. Nem jó ilyen állapotban látni. És nincs mit.

- Suli után átjössz? - mondta reménykedően, de sajnos hiába nézett rám csillogó szemekkel, nemet kellett mondanom Mr. Adams miatt.

- Sajnos suli után az RC-be kell mennem, mert Mr. Adams beszélni akar velem. Nem tudom miről, de ahogy végzek egyből megyek hozzád és utána együtt elmegyünk a dokihoz.

- Rendben. - látszott rajta, hogy le van törve. Sajnálom szegényt. Miért történik ez mind vele? Olyan jó lelkű és barátságos. Mindig a jó embereknek van a legnehezebb életük.

ÓRÁK UTÁN

Kiléptem az iskolából, majd bedugtam a fülesem a fülembe. Louistól a Miss You-t indítottam. Elindultam az RC-ba. Csak egy utcányira van innen. Mikor odaértem, beléptem, majd megkerestem tanárom, de ehelyett nem Őt láttam meg. Hanem Őt, az igazi Louis Tomlinsont! Úristen olyan fangörcsöt kaptam, hogy elájultam.

Arra ébredtem, hogy a királyom ébresztget.

- Hé, jól vagy? - kérdezte meg tőlem. Én csak számhoz kaptam kezem és elkezdtem sírni. Ő csak értetlenül nézett le rám. - Valami baj van?

- Éhn cshak- Úristen! - mint egy dedós, ott bőgtem. - Te az igazi Louis William Tomlinson vagy?

- Igen, az igazi.

- Nagy rajongód vagyok, és ÚRISTEEEN! - már kezdtem volna lenyugodni, de nem, nekem megint bőgnöm kellett. Felültetett, majd megölelt. Olyan biztonságot éreztem karjai közt, amilyet ezelőtt még soha.

- Harry! Jól vagy? - futott oda hozzánk Mr. Adams. Bazdmeg, ezt a fontos pillanatot az életemben is kell baszni. Bassza meg.

- Igen, Mr. Adams, minden rendben. Csak megláttam-

- Nem ezt a férfit rajzoltad le az órán?

- De, de igen.

- Engem? Megnézhetem ezt a rajzot? - mi? Megakarja nézni? Előre vettem táskám, majd kivettem a mappám, amiben a rajzokat tartom. Kivettem azt a rajzot amit kért, majd a kezébe adtam.

- Harry, igaz? - bólintottam. Szóval megjegyezte a nevem? Úristen! - Ez eszméletlen. - mosolygott, élőben még szebb a mosolya. A vékony kis rózsaszín ajkai, ami csókolni valóak, a tengerkék íriszei. Elbűvölőek. El sem hiszem, hogy a példaképem áll előttem. Érezni akartam a melegét a bőrömön, a leheletét az ajkamon. Az érintését. A románcát, ami csak nekem szól. De hiába álmodozom ilyesmiről, úgysem történik meg. Miért is történne?

- Mr. Adams, miről akart beszélni? - néztem tanáromra.

- Oh, tényleg. Uram nem lenne baj, hogyha mi most elmennénk beszélgetni?

- Persze, hogy nem, hisz én csak egy kívül álló vagyok maguk közt.

- Louis, ha lehet. Akkor ne magázz, sokkal fiatalabb vagyok, mint te.

- Bocs Harry. Nem volt szándékos. Tessék, itt a rajz, nagyon tetszik.

- Nem, tartsd meg kérlek. Szombaton a koncert után találkozunk. Szia.

- Viszlát.

Majd mikor Ethannel leültünk egy asztalhoz, majd belekezdett mondandójába.

- Harry...

- Igen?

-Nagyon félek és azért te vagy az első akinek ezt elmondom, mert benned bízok. Ha a férjem megtudja, lehet kinyír. Szóval, babát várok. - a tanár úr is terhes, ez komoly?

- Oh, gratulálok. Miért nyírná ki? Nem hiszem, hogy Richard ilyen lenne. Sajnos nem tudok tippet adni, hogy mondja el, de ha szüksége lenne valakire akkor rám számíthat.

- Köszönöm Harry, csak ennyit akartam. Igazából Rich, hát hogy is mondjam, a lányoknak sem igazán örült. Nem vert meg, mert tudta, hogy milyen vagyok, hogy bármikor képes lennék feljelenteni. De mikor megszülettek, azonnal beléjük szeretett, és a mai napig szereti őket. Csak attól félek, hogy három gyerek sok lenne neki. De mingyárt itt a szülinapja, lehet egy-két pozitív terhességi tesztel és egy unisex kis rúgdalózóval ajándékozom meg. - láttam rajta, hogy visszatartja könnyeit. Biztos nehéz lehet ez a helyzet. De szerintem örülne neki Rich. Richard Fernandez. Egy igazán kedves, de egyben határozott tekintetű könyvelő. Nagyon jól keres, nem nyalizott soha a főnökének, megdolgozott a pénzért amit kap. Nagyon jó apa. Sohasem hagyná cserben a családját. Tudom, hogy nem valami szépen indult a kapcsolatuk, de mostanra ez már megváltozott. Összeházasodtak, dolgoztak, majd a véletlen folytán az élet nekik adott két gyönyörű kislányt. Nem hiába alakult ez mind így. Tudom, hogyha valami megtörténik, az okkal történik.

- Ethan, én most megyek, mégegyszer gratulálok a babához. Egészséget, boldogságot és szeretet.

- Köszönöm Harry, neked is.

Felálltam adtam két puszit az arcára, majd elindultam a kijárat felé. Majd megláttam Louis.

- Téged vártalak. - micsoda? Megvárt? Engem?

- Engem? Miért? - kérdeztem meglepődtem tőle.

- Haza vihetlek?

- Egy barátomhoz tartok. El kell kísérnem valahová.

- Rendben, és ő hol lakik.

- Louis. Komolyan. Miért vártál meg?

- Mert szimpatikus vagy, és aranyos. Szeretnék kedveskedni egy kicsit.

- De hát épp eleget tettél értem.

- Ne makacskodj Harry! Had vigyelek ahhoz a barátodhoz. - ez most komoly? Ha így folytatom, még el kések.

- Hahj, rendben. - odaléptem hozzá, majd kinyitotta nekem az ajtót. Beültem és Ő is beült mellém. El sem hiszem, hogy Louis Tomlinson ül mellettem, ráadásul az Ő kocsijában, és Úristen! Megint kezdem. Hogy mit kitud hozni ez a pasi belőlem... Megkérdezte, hogy hova vigyen, elmondtam neki, hogy hol lakik Z. Mármint csak az utcát, nem merem megmutatni neki Zayn házát. Mondtam neki, hogy az utca elején álljon meg. Így is tett, majd mikor szálltam volna ki, elkapta kezem. - Mit csinálsz? - de Ő csak közelebb húzott magához, majd lassan ajkamra hajolt. Kis hezitálás után vissza csókoltam. Uram atyám, ez tényleg megtörténik? Komolyan egymás nyálát esszük Louisval? Mikor elváltunk egymástól, csak ennyit mondott.

- Itt megvárlak titeket. - és én erre mit válaszoltam?

- Rendben. - válaszoltam egyszerűen, de felfogni még mindig nem tudtam, a törtébteket. Tisztára elvette az eszemet. Miért csókolt meg?

Elsétáltam Zazáék házához, majd becsöngettem.

- Szia, nem jössz be?

- Nem, szereztem fuvart. - kuncogtam el magam. A kórház innen nagyon messze van. És buszoznunk kéne. De kinek van annyi ideje?

- Ki ez a srác aki elfuvaroz? - kérdeze huncutul.

- Majd meglátod, csak szívinfarktust ne kapj nekem. Nem akarlak elveszíteni. Én már majdnem meghaltam miatta.

Elsétáltunk az utca elejéig, majd beszálltunk Louis kocsijába.

- Harry, ez- ez- Jézusom. Mit keres itt Louis Tomlinson?

- Zayn, igen Ő itt Louis Tomlinson.

- Szia Zayn. Louis vagyok. - nyújtotta oda kezét, majd kezet fogtak.

- De mégis hogy?

- Összefutottunk az RC-ban. - várjunk. Lou miért volt egy meleg kávézóban?

- Louis, te miért voltál egy LMBT+ kávézóban? - kérdezte meg barátom azt, amin az előbb gondolkodtam.

- Hát, erre inkább nem akarok válaszolni. - nagyon fura volt, meg az előbb is. Megcsókolt. Miért tenne ilyet, ha nem meleg?

- Louis, te meleg vagy? - kérdeztem meg végül. - Nem baj ha az vagy, mi is ezt a közösséget támogatjuk. - mondtam neki mosolyogva.

- Oh, rendben. Szóval rövidre fogva a szót, igen. Meleg vagyok. - tartott egy kis szünetet, mad idegesen kifújva a levegőt folytatta. - Mindjárt ott vagyunk.

Majd ezután már nem beszéltünk. Az úton Louis és Bebe száma, a Back To You ment. Louis végig dúdolta az egészet, én viszont visszatartottam a hangom. Minek énekeljek? Olyan ciki volt az egész szituáció.Nem hogy megismertük volna egymást, csöndben ültünk.

Sziasztok Cherryk!
Úristen!
Sikerült egy hosszú részt írni a "pályafutásom" alatt. 😂 Remélem tetszik ez a rész. Legközelebb is próbálok hosszabb részt írni!
💙 A Larry legyen veletek! 💚
Pusz-pusz!