Reggel egyedül keltem. Bazdki! Csomó sms jött Luke-tól.

„Na mi van veled te börtönbe zárt mini pingvin? Miért nem válaszolsz?"

„Faith!"

„Megbántottalak valamivel?"

„Faith, kezdek aggódni miattad!!! Válaszolj már!"

„Meggondoltad magad? Faiiiith! Nem akarlak újra elveszíteni"

„Kérlek!"

„Faith, ha haragszol mondd el, ne kínozz!"

Ezek után kb. vagy 20 nem fogadott hívás.. Ahogy felkeltem, felhívtam.

- Faith! - szólt bele szomorúan.

- Ajj ne haragudj rám, kérlek! Elaludtam nem sokkal az után, hogy elmentél! Szeretlek nagyon! Hogy gondoltam volna meg magam? Te buta..

- Istenem.. - hallottam, ahogy felsóhajt - már kezdtem megijedni..

- Nem kell. Majd suliban találkozunk.

- Ja majd, mivel nekem lesz első órám.. - panaszkodott.

- Szívás, Lukey! - kuncogtam.

- Ezért még kapsz!

- Alig várom! - mondtam incselkedve, mire felnevetett.

- Akkor a suliban. Szeretlek!

- Én is.

Habár rám ijesztett, de jól indult a napom. Túlontúl jól. Boldogan keltem ki az ágyból. Rég éreztem már ilyet. Dudorászva léptem a szekrényemhez hogy kiválasszam, mit vegyek fel. Nos, szokásomhoz híven csak belebújtam a csőfarmeromba és rávettem egy fehér topot, meg a Vans cipőmet. Kiöltözhetnék, de egyelőre nincs kedvem, ráadásul ha kiis választok egy csinosabb szettet utána hatszor visszafordulok, hogy biztos ezt akarom-e felvenni. Amúgy meg annyira nem kell tepernem, szerintem ebben is jól nézek ki. Megfésülködtem, és felgumiztam a hajam. Felvettem a karkötőmet, amit még Luke-tól kaptam, mivel visszavettem tőle. Sminkeltem, azután leindultam a konyhába. Annyi minden történt, de Dylan egyáltalán nem szól hozzám, mióta itt vagyunk.. Legalábbis, alig beszélget velem. Mintha kerülne. Ráadásul tudja, hogy egy elmebeteg az apja?

- Jó reggelt, királylány! - szólt anya kedvesen s elém rakott egy mogyoróvajas nutellás lekváros szendvicset.

Igen, gyomorforgatóan hangzik, de ez a kedvencem. Ilyet nagyon különleges alkalmakkor szokott bevetni.

- Ja, azt. - feleltem flegmán, s narancslét töltöttem a konyhapultnál.

- Kicsim, elmehetnénk valahova délután kettesben!

- Hm, nem tudok, mivel szobafogságban vagyok. Upsz! - válaszoltam gúnyosan.

- Felmentelek ma alóla. Na?

- Jó ez nekem így! Ne tegyünk úgy, mintha lenne köztünk anya-lánya viszony.

- Faith, ne kezd a drámázást!

- Oké, elindultam suliba. A szendvicsedet pedig edd meg, mert én nem fogom. Viszlát! - szóltam s kisiettem a kocsifelhajtóra. Beszálltam a kocsimba és elindultam. Még anya se tudja elrontani a kedvem. A kocsiban ülve zenét hallgattam, vele együtt énekeltem is. Nem volt még ilyen jó reggelem. Felszabadultnak éreztem magam. És boldognak. Boldognak...

Faith Tomlinson, hogy te állandóan elkésel.. A folyosón futottam matek órára mire Luke elkapta a karom s magához húzott, miközben a falnak dőlt. Megcsókolt lassan és szenvedélyesen. Istenem, annyira imádom ezt az érzést, ami átjár ilyenkor. Mintha csak ez éltetne. Hirtelen megtörtem a csókunkat.

- Mennem kell matekra Lukey. - kuncogtam, s közben annyira magához húzott, hogy szinte éreztem minden egyes porcikáját. Főleg a szívverését.

- Hmm, majd én matekozok veled! - mormolta a fülembe, beleborzongtam.

- Öhm..

- Mennyire elpirultál! - kacagott ki - Nem kellett volna felgumiznod a hajad. Túl szexi. Na meg ebben a nadrágban a feneked.. - rosszallóan megrázta a fejét - Faith, Faith így nem leszünk jóba. - mondta perverz hangon, rámarkolt a fenekemre.. És akkor...

- Hát maguk meg mit csinálnak itt? - kiáltott ránk az igazgató, mire szétrebbentünk.

- Öhm, izé - kezdett bele Luke, én annyira elszégyelltem magam hogy azt sem tudtam éppen, hol vagyok..

- Nem díjazzuk az ilyesfajta viselkedést, ebben az intézményben. Meg ne lássam még egyszer! Most pedig tűnés órára!

Bólogattunk szépen, majd Luke rápaskolt a fenekemre és futni kezdett az ő órájára. Engem pedig matekon Calum mellé ültettek.

- Tiszta vérben van az arcod, te lány! - kezdett el velem kötözködni, de szeretetteljesen.

- Hagyj már, Cal! - súgtam oda neki, s közben elmosolyodtam.

- Örülök amúgy.

- Minek? - néztem rá, csodálkozva.

- Annak, hogy így kivirultál. Luke-nak is jót tettél. Mintha felélesztettél volna egy zombit! - mosolygott rám.

- Akkor jó. Minden oké Candy-vel?

- Áhh, tudod milyen. Makacs.. Mondtam neki, hogy ha ezt komolyan akarja, akkor ne nélkülem menjen bulizni.. Tudod milyen.. De erre vitatkozni kezdett velem. Emily annyira nincs jó hatással rá.. Idegesít. Nem szeretnél vele beszélni erről?

- De, persze Calum. Számíthatsz rám.

Nem mondott semmit, de tudtam, hogy hálás lesz érte. Óra után fel is kerestem Candy-t. Elkaptam a folyosón.

- Na mizu Candy?

- Semmi - sóhajtott fel.

- Na mesélj mi a baj!

- Nem tudom, F.

Igen, F-nek kezdett el szólítani..

- Úgy érzem, mintha Calum meg akarná szabni mit, csináljak meg mit ne.

- Ohh ugyan, biztos csak jót akar neked!

- Nem tudom.. Emily azt mondja, ne hagyjam magam.

- De mi? Nem értem.. - úgy tettem, mint aki semmiről sem tud.

- Azt akarja, hogy nélküle ne bulizzak.

- És ez miért baj? Örülnöd kéne annak, hogy félt. Nem azért nem enged egyedül mert uralkodni akar feletted.

- Biztos?

- Persze, annyit meséltél róla.. rendes srác! Na meg nekem is jó barátom lett.

- Hm, jól van. - éreztem a hangjából a féltékenység átható zaját.

- Can.. Nekem nem tetszik. Soha nem mennék rá. Tudod, hogy Luke-ot szeretem. Sose lennék képes veled ilyet megtenni.

- Tudom, csak olyan szép vagy..

- Bazdki, te beszélsz? - nevettem fel - Hisz te vagy az egyik legjobb csaj a suliban!

- Elég, te majom. Szeretlek - mondta s magához szorított.

- Én is.

Ebédszünetben a srácokkal ültünk. Én persze Luke ölében. Mire Camila és Mikey is csatlakozott a bandához. Megint olyan undorral nézett rám, hogy nem bírtam. Így megfogtam Luke kezét és kimentem vele mikor mindketten megkajáltunk.

- Szóval lenne itt egy dolog, szerelmem! - súgta a fülembe miközben ölelkeztünk. Hirtelen rápillantottam.

- És pedig?

- Valamit elkezdtünk a folyosón.. - kezdett bele s közben beharapta az ajkát. Nagyot nyeltem.

- Azt csak este fogjuk befejezni! - kezdtem el vele incselkedni.

- Alig várom! - mondta s adott egy csókot.

Michael szemszöge;

- A gerlepár kivonult! - nevettem fel.

Hülye ribanc, faszfej Luke.

- Hagyd már őket békén! - szólt rám Calum.

- Nem tudom Cal, azért szerintem is kibaszás volt ez Mikey-val - érvelt Ashton.

- Nem! Ez kibaszás volt Luke-al. Hisz tudta! - vágta rá Calum.

- Leszarom! - megvontam a vállam s kirángattam Camila-t a fiúmosdó egyik kabinjába.

- Te örülsz ennek, Camz?

- Nem bazdki! Utálom azt a hülye ribancot!

- Na akkor kicsi lány, ideje cselekedni.

- Mi? - nézett rám értetlenül.

- Szét kellene őket választani.

- És hogy képzelted el?

- Még nem tudom.. - ráztam a fejem.

- Kellene ide egy harmadik személy..

- Hm, nem is rossz ötlet.

- De ki?

- Majd kitaláljuk, de ez egyelőre jó kiindulópont.

- Ja szerintem is.

- Ez a mi titkunk marad, ugye?

- Még szép! - mondta s kiment.

Ha Faith nem lehet az enyém akkor az övé sem.