TNGHT - Bugg'n

Eltelt egy hét.

Calum kiscicáját betanítottam egy-két fogásra, igaz ez még nem elég ahhoz, hogy elég jó legyen, de talán belejön majd. Bobby pedig elköltözött tőlem, egyáltalán nem mondta meg, vagyis írta hová – de egyáltalán nem is izgatott. Megvoltam nélküle is.

Épp otthon teázgattam, mikor megcsörrent a telefonom.

- Igen? – szóltam bele.

- Szia June! – üdvözölt Calum.

- Eszedbe jutott felhívni faszfej?

- Ráérsz most?

- Rád? – nevettem el magam – Semmiképpen!

- Fontos dolgot akarok mondani!

- Ugyan mit, amit ne lehetne telefonba?

- Csak találkozzunk!

- Nem. Dögölj meg! – mondtam s azzal lecsaptam a telefont.

Mit gondol ez?

Egy bábu vagyok, amit csak úgy lehet mozgatni?

Nem.

Úgy döntöttem inkább alszom egy nagyot, mivel elég sokáig fent voltam az este. Le is feküdtem a szobámba, majd álomra hajtottam fejem.

////

Később, mikor magamhoz tértem, újabb hívást kaptam.

- Szia Rachel! – szólt bele Becca.

- Szia! Mi van? – kérdeztem kábán.

- Találkoznunk kéne! Calum megint... – mondta szomorúan.

- Nem vagyok a lélektanácsadód..

- Kérlek! Nincs kivel megosszam ezt! – fakadt sírva.

Felsóhajtottam.

- Oké, legyen!

- Az erőben ahol voltunk a múltkor!

- Rendben.

Felöltöztem, majd elindultam. Fura volt kicsit az egész, mivel az erőm alig hatott. Mintha lemerültem volna.

Fizikailag teljesen készen voltam.

Erőtlennek éreztem magam.

Az erdőhöz érve besétáltam a nagy feketeségbe, hiszem az orromig alig láttam, hát még azt a ribancot. A talaj lábam alatt kicsit lucskos volt vizessége miatt, az idő pedig undorítóan, kibírhatatlanul párás. Megálltam egy pillanatra, de akkor egy kést éreztem magamban, jobban mondva az oldalamban. Éles fájdalom járt át. Nehezen vettem a levegőt. Térdre rogytam vért hányva. Remegő kézzel tapogatóztam a kés után, amit egy ordítás mellett kihúztam magamból. Nagy nehezen felálltam és gyilkos pillantást vetítettem Beccára.

- Van még pár fegyverem – mosolygott.

Vártam, hogy beforrjon a sebem. De semmi. Pisztolyát felém szegezte és közeledett felém, mire én hátrálni kezdtem. Felemelte lábát s mellbe rúgott. Egyenesen egy gödörbe estem, nem is, egy sírba. Lecsukta egy srác azon nyomban és éreztem, hogy a homokkal kezdik behinteni az egészet. Ordítottam, nyüszítettem kínomban. Az erőm pedig végleg elhagyott. Mindenhogyan próbáltam kiszabadítani magam, de nem ment..

- Most majd rájössz, kivel baszakodsz June Hardy! – hallottam még Becca ordítozását.