Odaléptem Calum-hoz, mikor az emberek felszívódtak. Eszméletlenül feküdt. Adtam egy csókot szájára, és mélyen legbelül reménykedtem abban, hogy felkel.

- Milyen romantikus! – nevetett fel egy pasas a hátam mögött s éreztem  fegyverét halántékomnál.

- Állj fel kiscica – mondta egy másik aki közeledett felém egy gépfegyver kíséretében.

Lassan, de biztosan felálltam.

- Ki küldött, hm? – suttogta a fülembe a mögöttem álló seggfej.

- Miből gondolod, hogy bárki küldött? – fordultam felé hirtelen.

- Merész vagy, mondták már?

Elmosolyodtam.

Rámarkoltam férfiasságára, erőmre koncentráltam és halálra sokkoltam.

A túszok rémült arccal nézték végig haláltusáját. A másik faszfej felé fordultam, aki ijedten meredt rám. Calum pedig eltűnt a padlóról, csak a vére maradt ott.

- Ti dolgoztok valakinek? – közeledtem a pasihoz.

- Én, én... – habogta, majd pisztolyát felém kapta ijedtében.

Láttam az izzadság cseppeket arcán, hogy izmai megfeszülnek, bizonytalan tekintetét.

Rettegett tőlem.

Calum megjelent a háta mögött és egy kést döfött belé. Térdére rogyott. Calum maga felé fordította.

- Levágom a farkadat és megetetem veled! – ordította képébe kikelve magától.

El repítettem Calum-ot a pasitól. Beletúrtam hajába és hátra húztam azt.

- Beszélj! – parancsoltam rá erélyesen.

- Bobby – suttogta s eldőlt mint egy zsák krumpli.

Bobby?

Bobby mi?

Megráztam a fejem, biccentettem egyet Calum-nak, aki átvette fent a terepet, de persze csak a gyilkos pillantása után, amit felém vetített. Lementem és ott már összepakolta nekem a szépfiú az összes pénzt. Kivettem egy köteggel és kezébe adtam.

- Ügyes voltál, kisfiú! Most pedig, menj szépen fel a többiekhez!

- És..

- Ha?

- Találkozunk m-még? – dadogta.

- Miért tennénk ilyet?

- Sz.. Szép vagy!

- Egy maszk van rajtam, haver! – nevettem fel.

A cipője orrát kezdte bámulni idegességében.

- Tudod mit?

- Mit? – csillantak fel a szemei.

- Segíts levinni a pénzt a parkolóba. Ha szórakozni támad kedved, hidd el nekem is, de én úgy is jobban fogom élvezni – magyaráztam.

Szót fogadóan kapta fel a táskákat és lecipelte őket. Mikor az utolsót vitte ki, hangosan füttyentettem egyet, ezzel jelezve Calum-nak, hogy lelépünk. Lementem a parkolóba bedobáltuk a táskákat, beültem a volán elé, majd Calum is. A srác az ablakhoz lépett.

- Kérhetek valamit? – nézett rám.

Hátra dőltem a székben, mire Calum fejbe lőtte.

Tátott szájjal meredtem rá.

- Ez mi volt?

- Láttam én mit akart. Na induljunk!

- Hihetetlen vagy! – nevettem el magam és beindítottam a kocsit.

/////

A búvóhelyünkhöz érve, levettem a sí maszkot és pénz számlálóval kezdtünk neki összegezni mennyi pénzt hozhattunk el. Egy penészes, sötét lepukkant pince volt az, ami olyan volt, mint egy albérlet amit senki soha nem venne ki.

Kivéve olyan idiótákat, mint én vagy Calum.

- Ugye ezeken nincs nyom követő?

- Nem lesz – feleltem ridegen.

- Mi a bajod?

- Az a pasi.. Akit püföltél..

- Lelőtt, ja – jegyezte meg sértődötten – mi van vele?

- Azt kérdezgették, ki küldött..

- És?

- Ebből azt következtettem, hogy őket küldték.

- Nem értem.

- Azt mondta Bobby, mikor kérdeztem, hogy ki küldte.

- Az a Bobby? – állt fel hirtelen.

- Talán..

- Tudod te miket tett az a srác?

- Ártalmatlan.

Calum úgy pillantott rám, mint még soha.

Teljesen ledöbbent.

- Az a gyerek nem normális!

- Mondod te.

- Komolyan. Élve nyúzott meg embereket és élvezte.

- Kivágtam a nyelvét, hallgatni azt tud. Tűrte, hogy csináljam.

- Mi? Miért vágtad ki a nyelvét?

- Mert a zsaruknak akart beszélni..

- Elbaszott egy faszfej. Mit gondolsz, lesz dolgunk még ezzel a Bobby-val?

- Akárki az, biztosan.

Felálltam, hogy elindulhassak wc-re, de éreztem egy óriási fájdalmat a mellkasomban.

Földre terültem és éreztem az égető fájdalmat átáramlani testemben. Alig kaptam levegőt.

- June! – kiáltozott Calum.

Ez volt az utolsó, amire emlékeztem.

///

Később magamhoz tértem.Calum a büdös kanapé melletti széken üldögélt.

- Jól vagy baby?

- Azt hiszem – ültem fel.

- Biztos? A frászt hoztad rám.

- Igen.

- El kell mennem. De visszajövök. Vagy maradjak?

- Menj csak – legyintettem egyet kezemmel.

Adott egy gyors csókot és lelépett. Felálltam a kanapéról és a fürdőbe mentem arcot mosni. Utána a koszos tükörben bámultam magam, mikor hangokat hallottam a szobából. Visszamentem oda.

- Calum? Visszajöttél valamiért? – kérdeztem.

Válasz nem jött.

Hátulról valaki elkapta egy szíjjal nyakamat és fojtogatni kezdett vele. Tapogattam összevissza, ahogy elkaptam kezét, lesokkoltam s elengedett. Fulladozni kezdtem, de levegőt kapni sem volt időm, egyből elém ugrott sí maszkban, fekete öltözetben. Behúzott egyet, ami szinte sokként ért, hisz nem számítottam rá. Kiegyenesedtem és ökölbe szorítottam kezem.

- Na gyere! – kiáltottam rá.

Rég verekedtem már puszta kézzel, de nem azt jelenti, hogy már nem is tudok. Nem csinált semmit, így gondoltam majd kezdeményezek én. Kaptam az alkalmon és teljes erőmmel sarkon rúgtam, mire a földre terült. Ráültem és elnevettem magam.

- Ennyire egyszerű dolgom lett volna? – mosolyogtam rá.

Abban a pillanatban maga alá gyűrt, rákönyökölt kezemre ezzel leszorítva engem, és csak úgy osztotta a pofonokat.

Kezdett elhagyni az erőm. Nem ellenkeztem.

Elővett egy kést és a torkomhoz szorította.

Nos, ekkor bepipultam és amennyi erő volt bennem, megráztam. Lerúgtam magamról, feltápászkodtam, majd tarkójánál fogva megemeltem és a falba verdestem a fejét, majd a dohányzó asztalra repítettem ami szanaszét tört alatta.

Odamentem hozzá és lehúztam a maszkját.

Azt a pillanatot nem tudnám leírni, ahogy azt sem mit éreztem, mikor megláttam ki van a maszk mögött.

Heeey!

Jujjjj, vajon ki lesz a maszk alatt?😱🤓😳