C A L U M ;

Visszatértünk a kiindulóponthoz. Han-nak is átadtuk a lányát, már csak June-ra és Luke-ra vártunk.

Luke betoppant véresen, erőtlenül csoszogva. Majdnem elesett de Zoe elkapta.

- Hol van June?

- Ne.. Nem.. Nem tudom - habogta Luke.

- Luke én megöllek. Hol van? - kiáltottam rá.

- Elkapták - nyögte ki.

Han ennek hallatán beszállt egy kocsiba a lányával együtt. Menekülni akart. Zoe felé biccentettem, aki kinyújtotta a kezét, megemelte a kocsit az erejével. Átfordította és hagyta, hogy a földre zuhanjon.

Odamentem s kihúztam Han-t. A falig rángattam, ahol megragadtam nyakát s úgy nyomtam a falhoz.

- Hol van June?

Nem szólt. Egyre erősebben szorítottam.

- Őt.. Őt akarták.

- Kik?

- Nem pénzt akartak. Hanem őt. June-t. A lányomért cserébe!

Elengedtem egy pillanatra.

- Zoe. Repíts ide nekem egy kalapácsot. És egy kést! - utasítottam erélyesen.

- Calum - szólt remegő hangon - nem ké..

- Gyerünk! - ordítottam, mire szót fogadott.

Földre kényszerítettem és a nyakára léptem.

- Hol vannak, te köcsög?

- Nem mondhatom meg.

- Fogadjunk nem is fizettél volna ki minket.

- Jól mondod - mosolygott rám.

Viszonoztam a mosolyt s lassan teljes súlyommal léptem rá.

- Nos hol vannak?

- Hagyd én tudom - szólt közbe Matt.

- Akkor most, vége az üzletnek - kacsintottam rá s ráültem a csípőjére.

Kalapácsot a fejébe akartam vágni, de Zoe kirepítette a kezemből.

- Szerintem nem ez a módja annak, hogy megöld - mondta.

- Igen? A nővéredet rabolták el, bazdmeg!

- Tudom. De ne így. Nem akarok behányni Calum.

- Akkor csináld te.

- Mit csináljunk a kiscsajjal? - kérdezte Matt.

- Valószínű elájult. Leszállíthatnánk valami kórházba. Michael te tudod manipulálni a gondolatait ugye?

- Ja, de..

- Gondolom akkor az emlékeit is. Töröld ki. Ne emlékezzen semmire. Úgy oké lesz.

Bólintott s elindult a lánnyal.

Mire megfordultam Han vértócsája elért szinte hozzám is.

- Mi a...

- Gondoltam sietek - mondta Zoe.

- De hisz... Te minden kést, ami itt volt... Belerepítettél?

Rohadjak meg, ha nem ötven kés díszelgett benne.

- Igen. A tökébe repítettem az elsőt! - kacsintott rám.

- Egyre jobban bírlak!

- Hello gyerekek! Én is itt vagyok - szólt közbe Luke.

Odamentem rátettem a kezem sebeire, amik rögvest eltűntek.

- Mi.. Michael hogy hogy él?

- Mikor hirtelen visszafordultam a kis csajjal, visszamentem érte és időben begyógyítottam a sebeit.

- Pedig azt hittem..

- Menjünk szabadítsuk ki June-t! - szólt közbe Matt.

Felültem egy motorra. Nem volt kedvem a kocsikázáshoz.

Igaza volt June-nak. Hallgatnom kellett volna rá. Ha megölik...

Nem!

June jól lesz.

J U N E ;

Mi a..

Már megint mi az istenbe keveredtem?

Lenéztem a karomra.

Mik ezek rajtam?

Mindent kitéptem s felálltam.

Egy fehér hálóingben voltam, amiből majdnem kikandikált a fenekem.

Benéztem alá és meztelen voltam.

Úristen, ha ezek hozzám nyúltak...

Egy kísérleti nyúlnak éreztem magam.

Kicsi szoba volt ez, nagy ablakokkal.

Az egyikhez odaléptem és ütlegelni kezdtem.

Semmi.

Mire bejött egy pasas.

Nem japán volt, inkább angolnak látszott.

- Jó reggelt napsugár! - mosolygott rám.

- Mit akar tőlem?

- Meg sem ismersz?

- Kellene?

- Az apád vagyok, June!

- Az én apám meghalt! - kiáltottam rá.

- Kiabálhatsz, ordítozhatsz. Ez így van. Sajnálom, hogy örökbe kellett adjalak.

- Nem hiszem el!

Ledobott elém egy dossziét, amiben benne volt egy DNS teszt.

Ez nem lehet igaz...