Calum fejéhez emelte a pisztolyt. Lesütöttem a szemeim, de ez az idióta Evan mögém állt.

- Nézd csak June! - suttogta a fülembe.

Megemelte az állam, de becsuktam a szemem. Nem akartam nézni.

Ebben a pillanatban megemelkedett az asztal. Calum kezéből kiesett a pisztoly is.

- Hello, hello gyerekek! - üdvözölt Louis.

Louis?!

Evan-t egy láthatatlan erő, jobban mondva Louis ereje a falhoz szorította annyira, hogy ne tudjon mozogni. Louis felvette a földről a pisztolyt s fejbe lőtte vele.

- Csak nem gondoltad, hogy hagyom, hogy meghalj June? - kérdezte Louis miközben kiszabadította Calum-ot. Szóhoz sem jutottam. Majd hozzám lépett, s engem is. Tudtam, ennek ára lesz.

- Mondd, mit akarsz. Nyilván nem jó szándékkal tetted ezt - csattantam fel.

- Ohh, nyugi már! Nem akarok sokat, csupán az elrabolt pénz felét.

- Felét? - fakadt ki Calum.

- A felét.

- Legyen. Oké. De többet nem kapsz.

- Csodás! Akkor majd látjuk egymást! - mondta Louis, adott a homlokomra egy puszit s eltűnt egy szempillantás alatt.

Para volt.

- Menjünk haza - mondta Calum s meg akarta fogni a kezem, de elhúztam.

Egy órába telt mire hazaértünk. A nappaliban a többiek vártak feszülten. Sky egyből a nyakamba ugrott.

- Ó istenem! Jól vagytok? - kérdezte aggódva Sky.

Nem válaszoltam, eltoltam magamtól. Calum elém állt.

- Mi a fasz bajod van velem? Egész úton egy szót sem szóltál!

- Nem is fogok! - kiáltottam rá.

- Mi?

- Akármi volt köztünk, már nincs!

- Mi a faszért mondod ezt? - üvöltött vissza ökölbe szorított kézzel.

- Majdnem végig néztem, ahogy meghalsz! Nem akarom! Nem akarok kötődni se hozzád, sem a többiekhez!

- Hogy mondhatod ezt, June? Mi már egy kisebb család vagyunk!

- Igen, Sky? Valóban? Akkor mi az istenért ültetek itt ölbe tett kézzel? Még csak meg sem próbáltatok megmenteni minket!

- Ez nem igaz! - védekezett Sky.

- Jó, elég. Átcuccolok egy másik szobába! - vágtam Calum képébe, aki mérgében elviharzott otthonról.

Összeszedtem a cuccaim és egy másik szobába mentem. Lefeküdtem és csak zokogtam. Annyi életet kioltottam már. Annyiból láttam, ahogy elszáll az élet. De hogy Calum-nak legyen valami baja.. Azt nem tudnám feldolgozni, és ami a legborzalmasabb, hogy nem tudom miért.

Szeretem?

Szeretem..

//

Másnap reggel felöltöztem és suliba indultam. Nem szóltam senkihez sem. Calum-ot nem is láttam se reggel, se a suliban. Próbáltam nem foglalkozni vele.

Suli után átmentem Zoe-hoz. Egyenesen a szobájába vitt. Tele volt képregénnyel a fala.

- Ennyire odavagy értük? - érdeklődtem.

- Igen. Imádom Batman-t.

- Miért pont azt?

- Nem tudom. Jobb fej, mint pókember. Te szereted őket?

- Fogjuk rá.

- Van kedvenc karaktered ebből a „világból"?

- Ami azt illeti, van. Harley Quinn és Joker.

- De hát ők gonoszak. És őrültek - mondta miközben az ágyára ült.

- Mindenki őrült egy kicsit, nem gondolod? - kérdeztem s mellé ültem.

- Ebben van valami. Milyen lehet pszichopatának lenni szerinted? Ha már erről beszélünk?

Milyen olyannak lenni, mint én?

- Nos, nem tudom. Szerinted?

- Szerintem lelketlenek. Nem fogják fel, amit tesznek.

- Pedig a múltkor azt mondtad érdekelnek az ilyen dolgok.

- Persze! Amíg olvasom őket addig talán élvezetes. De igazából belegondolni már nem az.

Felsóhajtottam.

- Hagyjuk ezt a témát.

- Jó. És June.. Te mivel szeretnél majd foglalkozni?

- Nem tudom.

- Az hogy lehet? - nevetett ki, s hanyatt dőlt az ágyon.

Kezdtem kényelmetlenül érezni magamat.

- Fogalmam sincs. Viszont, én megyek.

- Most jöttünk hiszen..

- Tudom, de fáradt vagyok. Majd folytatjuk!

- Rendben - mondta s ki kísért.

Nem kellene barátkoznunk. Hiszen, ő rendőr akar lenni. Utálja a fajtámat. Ő egy normális ember. Mit gondoltam? Elmondom majd vidáman hogy; ohh ne félj tőlem, csupán imádok gyilkolászni, de azért helyén a szívem?

Elnevettem magam ezeken a gondolatokon.

//

Mire hazaértem Sky elmondta, hogy lerendezte a Louis-os dolgot és átadta neki a pénzt. Én a nappaliban ültem és teát szürcsölgettem, mikor odajött hozzám Sky.

- El kell mennünk.

- Hová? Mi van?

- Kaptunk egy megbízást. De nem Matt-től. Az illető találkozni akar.

- Aha, értem én. Szóval sétáljak bele egy csapdába?

- Nem lesz semmi. Menjünk.

Biztonság kedvéért elraktam két pisztolyt is na meg a késem. Mikor elindultam lefelé Calum véresen állított haza.

- Hát te hogy nézel ki? - kérdezte Michael.

- Ahogy kell - morogta Calum és felment.

Gondolom, megint öldösött kedvére.

Sky-al elindultunk egy régi elhagyatott templom felé egy erdőn keresztül. Sky megtorpant hirtelen.

- Hagyjuk, ez szar ötlet volt!

- Gyere már, hamár elrángattál ideáig!

Megfogtam a kezét és magam után vonszoltam.

Mikor közelebb értünk a templomhoz golyózápor hada zúdult felénk. Egy fa mögé bújtam, ahogy Sky is.

- Ezért én, megöllek isten a tanúm rá! - kiáltottam neki.