Sky sikítozása félbeszakította Calum-ot. Mondjuk így sem történt semmi, csókolózáson kívül. Kirohantunk mindketten egyenesen Sky szobájába. Mikor benyitottunk én sikítottam fel. Sky-t éppen Ashton és Michael siratta. Igen. Úgy. Calum elnevette magát mikor becsaptam az ajtót.

- Most látlak először zavarban!

- Hogy is mondjam, az ilyen távol áll tőlem. Gondolom tőled nem - magyaráztam s közben visszamentünk a szobánkba.

- Hát, ha két lánnyal vagyok, akkor nem. De már nem tudok ilyenekre gondolni - mondta.

- Miért? - csodálkoztam.

- Nem tudom - vágta rá.

Lefeküdtem és felém fordult.

- Szóval hol is tartottunk? - húzogatta fel-le a szemöldökét.

- Elment a kedvem tőle. És amíg megvan, addig felejtsd el nagyfiú!

- Na, jó - sóhajtott egy nagyot, magához húzott és átkarolt. Fejem a nyaka alatt volt, kezem pedig a mellkasánál. Éreztem mennyire ver a szíve.

De miért?

Egyszerűen nem tudok rajta kiigazodni.

//

Reggel nem volt mellettem Calum. Ránéztem az órára. Reggel hét. Sóhajtozások közben indultam a fürdő felé, és emberi külsőt próbáltam felvenni. Mikor ez sikerült, bementem Sky-hoz hogy adjon valami ruhát. Kaptam tőle egy farmert, ami szakadt volt, meg egy fehér topot. Na meg egy fekete surranót. Végülis, ez jobb, mint a rózsaszín vagy citromsárga ruha, amit rám szeretett volna erőltetni. Lementünk reggelizni ketten.

- Hol vannak a fiúk? - kérdeztem kicsit kábán.

- Calum elvitte őket edzeni. Nem sokára jönnek!

- Minek jönnek vissza?

- Ők is be fognak iratkozni ma.

Hátradőltem a székemen és elhúztam a müzlit magam elől.

- Csodás.

- Ja és ma lesz egy meló.

- Milyen meló?

- Nappal kellene elintézni.

- Lehet ez a nap ennél is rosszabb? Jó híred nincs?

- Nem igazán. Szóval egy faszit kéne megölni. Nem messze lakik innét.

- Minek?

-A pénzéért. Mindegyikünknek kell, ezért a megbízásért pedig nem kapunk pénzt. Csak ha el tudjuk hozni a pénzét.

- Mi?

- Egy óriási háza van. Ahol tartja a széfjét. Matt azt mondta, hogy öljük, meg a pénzt pedig osszuk szét egymás közt.

- Szóval a pénzért. Oké. És mire lehet számítani? Vannak testőrei?

- Nem. Egyedül van két napja. Épp ez az, hogy most keres maga mellé. Így könnyebb lesz lecsapni rá.

- Na persze. És elmondod, mit csinálsz a riasztóval? Feltételezem, van az is.

- Vannak. Kutyák is!

- Utálom a kutyákat.

- Szerencséd, hogy én majd lefoglalom őket és elintézem a riasztót.

- Sky ha elbénázod én, kibelezlek.

- Ugyan már!

- Na jó, hagyjuk mára ezt a beiratkozós dolgot. Inkább holnap, ehhez tiszta fej kell és normálisan kell megtervezni.

- Igazad van - mondta Sky - ja és az esti..

- Ne részletezd, könyörgöm.

- Jólvan - nevetett ki.

Végül a fiúk is megérkeztek és leültek hozzánk. Sky elmagyarázta nekik is a feladatunkat.

- Oké. Calum, szerinted készen állnak a srácaink erre a feladatra?

- Mire pontosan?

- Hogy megöljenek odabent bárkit, akit látnak. Hogy tisztítsák nekünk a terepet.

- Szerintem igen.

- Rendben - néztem feléjük - bármelyikőtök ezt elbassza, és ne adj, isten börtönbe kerülök vagy bármi ilyesmi, egyenként belezlek ki titeket! Ez nem játék! Ha egy kicsit is hibázunk, nekünk annyi.

- Bízz bennünk! - mondta Luke.

- Luke rád leszek a legkíváncsibb. Mekkora ez a széf Sky?

- Fogalmam sincs. Ilyeneket nem tudok.

- Szerintem nem is széf ez, hanem trezor. Ha meg az tök felesleges ez az egész.

- Nem tudnád berobbantani? - kérdezte Luke.

- Mennyire vagy hülye Lukey? Bár, hmm..

- Na?

- Eszembe jutott valami. Kellene szereznetek nekem plazmavágót, azzal talán sikerülhet.

- Van lent - mondta Sky.

- Ezt élvezni fogom - mosolyodtam el majd a többiek is.

//

Később elindultunk egy nagy furgonnal. Mindegyikünkön sí maszk volt. A ház hátsókerítésénél álltunk meg. Sky ment elsőnek elintézni a riasztót lekapcsolni a hülye kutyákkal őszintén nem tudom mit csinált. Amíg a kocsiban vártunk a jelre, hogy mehetünk Luke rosszul volt.

- Mi bajod van? - fordultam hátra.

- Én, én.. - habogta s a tenyerét a farmerjába törölgette.

- Bazdmeg. Te itt maradsz akkor.

- Ne..

- Kussolj Luke! Tudtam, hogy nem állsz készen. Calum olyan hülye vagy! - néztem rá.

- Fogd már be, bazdmeg!

- Fhu, ha nem itt lennénk, akkor..

- Akkor mi, June? - nézett rám Calum.

Idegesen fújtattam ki a levegőt, és csöndbe maradtam.

Majd megkaptuk a jelet és Ashton elindult Michael-el.

Fél órába telt mire én is elindulhattam Calum-al. Rohadt nehéz volt a hátamon ez a plazmavágó. A pincébe siettünk ahol egy óriási széffel találtuk szemben magunkat.

- Bazdmeg, mennyi pénz lehet ebben?

- Annyi amennyi életed végéig is elég lesz! - ránéztem Calum-ra - Ez elég sok időbe fog kerülni.

- Mennyi idő?

- Talán egy óra.

- Láss neki.

Felvettem egy hegesztőmaszkot, és neki láttam.

Már majdnem a felénél jártam mikor valaki hátulról leütött.

//

Mi ez? Hol vagyok? És.. Mi.. És.. Fel volt kötve a kezem és úgy lógtam. Mellettem pedig Calum. Calum még nem kelt fel, amint láttam. Az én karom már rohadtul fájt. Mennyi ideje lóghatunk már itt? Tartani sem tudtam magam már rendesen. Ekkor lépteket hallottam. Egy magas ősz hajú öltönyös ficsúrral találtam szembe magam. Közelebb lépett hozzám.

- Ohh azt hittétek, ennyire könnyű dolgotok lehet? - vigyorgott rám.

- Pontosan - küldtem egy lég puszit felé.

-A helyedben nem lennék ennyire szemtelen - kacsintott rám, majd elém állt egy izomagy is.

Lehajtottam a fejem. Tudtam mi következik. De ha én ezt túlélem.. Michael-nek és Ashtonnak annyi. Vége.

Az izomagy először Calum-ot vágta gyomorszájon, mire magához tért. Nem bírtam nézni, így elfordítottam a fejem. Ott ütötte verte mellettem, és megőrültem a tudattól hogy tehetetlen vagyok és nem tudok segíteni. Így felsikoltottam.

- Eleget kapott már, nem gondolod te faszfej?

Felém fordult és elém állt. Az államba vájta ujjait és megemelte az állam, hogy ránézhessek.

- Hogy mondtad?

Furcsa, de most először éreztem át milyen is egy áldozatnak.

- Faszfej! - préseltem ki a szavakat magamból nagy nehezen.

Gyomorszájon vágott, mire vért hánytam fel. De nem akartam megadni magam.

- Csak ennyit tudsz?

Kellett nekem dumálni. Még vagy öt ilyen gyomrost kaptam. Kezdtem elájulni, de még hallottam Calum ordítását magam mellett.

//

- Gyerünk, gyerünk! - ébresztgetett Calum.

Magamhoz tértem és felálltam nagy nehezen.

- Mi a..?

- Ashton elintézte a két csávót. Vagyis, majdnem. Az izomagyú faszkalapot meghagyta neked. Fent van.

- Ohh, ez jobb mint a karácsony - nevettem el magam nagy nehezen fájdalmaim közepette.

Felmentünk a nappaliba ahol ki volt kötözve. Sky is ott volt, vigyorgott.

- Mindent elrendeztünk. Ezer bocsi hogy addig püfföltek titeket! - nevetett Sky.

- Na most ne akard, hogy beverjek neked egyet! - fenyegetőztem.

Sky kuncogni kezdett.

- Egyelőre gyenge vagy te ahhoz!

- Pffh! Akkor most. Valaki hozzon egy lavór vizet. Játszani fogunk.

Az izomagyú kopasz barom csak nevetett.

- Mindjárt nem fogsz nevetni drágám - mosolyogtam rá szépen.

Sky meghozta a vizet.

- Öntsem rá, vagy a lábát tegyük bele? - kérdeztem a többiektől csípőre tett kézzel.

Sky ráöntötte a vizet mielőtt bárki bármit mondhatott volna.

- Na akkor kérem a sokkolót.

Sky a kezembe adta és a nyakába vágtam. Összevissza remegett, de nem halt meg még. Majd Luke tolatott be a házba a furgonnal. Gyorsan bepakoltuk a táskákat, majd beszálltak a többiek. Mielőtt csatlakoztam volna még elővettem egy gránátot és a szájába tettem.

- Tudod, a verekedésért bünti jár! - simítottam meg az arcát - Ég veled drágám! - mondtam, a kanócon pedig volt egy madzag, amit szép lassan elhúztam a furgonig. Mikor elindultunk megrántottam és felrobbant az egész kóceráj. Amilyen gyorsan csak lehetett elhajtottunk. Bár közel voltunk még a robbanáshoz.

Mikor már távolabb voltunk fellélegeztem. Sky felnevetett és lepacsizott Ashtonnal.

- Megcsináltuk basszátok meg! - örvendezett.

Én már kevésbé. Calum-hoz bújtam.

- Jaj June örülj már egy kicsit! - mondta Michael.

- Nem tudom, hogy vagy vele, de annyi ütést-amennyit kaptam te ki se bírnál. És hagyj békén. Hagyjatok békén. Haza akarok menni.

Furán néztek rám.

- Mi a baj? - suttogta Calum.

- Nincs baj. Ha hazamegyünk, vigyél a szobámba. Nem bírom már tartani magam.

- Rendben.

Ahogy hazaértünk Calum felemelt menyasszonyi stílusban és felvonszolt a szobánkba. Mellém feküdt majd így szólt;

- Többet ezt nem akarom látni!

- Mit?

- Hogy bántanak téged.

- Én sem, hogy téged.

- June..

- Igen? - néztem a szemeibe.

- Szeretlek.