Réka x Karakter (special)

LOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOL. kis részek veleeem yey, kértétek szóval nem tudtam ellen állni. ^^

megtudhatjátok mennyire extra vagyok sokszor :'( 

nem akarnátok velem járni, bahhahahahhaha


Oikawa

Mérhetetlenül megharagudtam Oikawára, hiszen eléggé depressziósnak tűnt mostanában és egyáltalán nem volt hajlandó róla beszélni, így aztán beleuntam abba, hogy várok rá és felkerestem. Kócosan nyitott ajtót, mire furán néztem rá.

"Így várod a barátnődet, Shittykawa?"

"Tsk, mit akarsz? Mondtam, hogy nem akarok beszélgetni most.."

"Ez volt két hete. Mi lenne, ha beszélnénk? Nem nagy ügy, hogy kikaptatok ezen a meccsen, majd a következőn jobb leszel, nekem meg amúgy is te vagy a le-"

"HAGYD ABBA!"

"Tch, oké, tudod mit? Akkor öld meg magad, majd egyedül felnevelem a gyerekünke-"

"NINCS IS GYEREKÜNK."

"De majd lesz. Szóval, egyedül majd felnevelem a kis Kókuszt, és az életben nem fogom hagyni, hogy röplabdázzon, vagy hogy ufókat kergessen.."

Oikawa döbbenten nézett rám, majd mélyen a szemeimbe nézett.

"AKKOR BIZONY KÍSÉRTENI FOGLAK ÖRÖKRE, ASSZONY!"

Kuroo

El sem hittem, hogy már az első nap behívtak minket, mert Fahéj, a kislányunk verekedett. Jobban mondva, megvédte magát. Leültünk az igazgató elé, aki rosszallóan ingatta a fejét.

"Ez a maga tartás itt nem megengedett!" fakadt ki egyből.

"Miért, hiszen csak megvédte magát, nem igaz? Tudtommal más kezdte el bántani az én lányomat!" érvelt Kuroo a hallottak alapján.

"Igen, de ez tarthatatlan!"

"Egyetértek" vágtam rá. "Ez óvoda, vagy az éhezők viadala?" firtattam ironikusan, vigyorogva, mire Kuroo lepacsizott velem.

"Komolyan? Maguk szerint ez vicces?" kérdezett rá az igazgató.

"Már magában az a vicc, hogy sikerült egy normális gyereket csinálnunk!" jegyeztem meg, mire Kuroo egyetértően bólogatott.

"Bizony, rohadt jó szülők vagyunk!"

"A lányuk lilásra harapta a társa karját, mert megmerte pöckölni.." mondta az igazgató nyomatékosan.

"ÉS? CSAK PRÓBÁLTA MAGÁT MEGVÉDENI!"

Kacchan

Fogalmam sem volt, hogy miért mentem bele abba, hogy egy idegbeteg majommal menjek el randizni, de jó mókának tűnt, hiszen addig akartam idegesíteni, amíg fel nem robban, de szó szerint. Amikor a mozi jegyeket vettük, furán néztem rá.

"Biztos, hogy ezt a filmet akarjuk megnézni? Nem fogsz tőle félni úgy, mint a múltkori horroron amire beültünk, szívem? Akkor is hozzám bújtál és egy hétig nem aludtál fény nélkül.." magyaráztam kissé hangosan, aminek köszönhetően mindenki rajta nevetett. Megvettük a jegyeket, majd a fülembe súgott.

"Megakarsz halni?" 

"Mhm, nem félek meghalni, ha egy ilyen ember által kell, mint te és ez volt megírva a nagy könyvbe, akkor így kell lennie. A sors ellen nem harcolhatok!" kacsintottam rá, majd a kaják felé vettük az irányt.

"Szerencséd, hogy ennyire tetszel.."

Sorra kerültünk a kaja pultnál is, majd a végén a srác szemébe néztem, aki forszírozta nekünk a kívánt nasijainkat.

"Itt kinek kell fizetni?" firtattam kíváncsian.

"Nekem" vágta rá a srác a pult mögül.

Felnevettem.

"Ahh, de jó! Akkor nem nekünk! Kacchan, kapd fel a kaját, és menjünk! Úgy tűnik meghívtak!"

A srác hebegett habogott, de Kacchan pólójába markolt és gyilkos pillantással nézett rá.

"Hallottad a hölgyet, nem?" kérdezett rá fenyegető hangnemben, a srác félve biccentett egyet, elengedte, majd utánam loholt és rám vigyorgott.

"Ha így folytatod tovább, még szerelmes leszek."

"Ohh, engem csak szeretni lehet.."

Denki

"Aww, baby, mit csinálsz?" firtatta Denki, amikor meglátott, mivel kidobáltam mindenféle édes dolgot, nasit, amit csak lehetett.

"Kidobom azt, ami akadályozza a diétámat" világosítottam fel nyomatékosan.

Denki fájó szívvel nézte végig, majd felsóhajtott.

"Csináljuk együtt, oké?" firtatta mosolyogva.

"Komolyan?" néztem rá döbbenten.

"Igen, komolyan.. hiszen rám is rám fér, felszedhettem pár kilót.."

"Ühüm, bizony, csak nem akartam mondani" jegyeztem meg cinikusan, majd megölelt, de annyira ismertem már, hogy közben tuti fintorgott megjegyzésemen.

Négy nap telt el ezóta, aztán egyik este arra keltem, hogy Denki nincs mellettem. Kimentem a konyhába, ahol két pofára zabálta a kedvenc fagyimat.

"HÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ, AZ AZ ÉN KEDVENC FAGYIM IS, ADJ BELŐLE, KÜLÖNBEN EZZEL A KANÁLLAL FOGLAK KIBELEZNI!" 

Kirishima

Két pofára zabáltam a suliban a kedvenc nasimat, amikor Kiri megkörnyékezett és szégyellősen nézett rám.

"Ümm.... sze-szeretnék valamit mondani!"

"WOw, hát akkor bökd ki. Remélem nem drogot akarsz eladni nekem, mert ha igen, tudd, hogy beépített diák vagyok ám, aki zsaru!"

"Huh? Micsoda? Én csak annyit szerettem volna mondani, ho-hogy szer..."

"Szer? Kábszer?"

"NEM! HOGY SZERE"

"Szereted?"

"Igen?"

"A kábszereket?"

"NEM, TÉGED!"

"Ohh, én is szeretem magam... ohh, várjunk, mi?"

Kise

"Mi az, hogy a barátnődet nem hívod el ilyen flancos eseményre?" szidtam le rögtön azt az idiótát.

"Hívtalak, de aludtál.. nem emlékszel?"

"ÁLMOMBAN HÍVTÁL EL, GÉNIUSZ? ENNÉL SZŐKÉBB NEM LEHETNÉL?"

"Mit tehettem volna? Egyből kidőltél két menet után!"

"Tsk, az sem miattad volt ám, a nagyját én végeztem el annak is.. de tudod mit? Csúnya ez a szett amiben vagy és nem hiszem, hogy tetszeni fognak a fotók, szóval menj csak és érezd jól magad.."

"JÓ, ÍGY LESZ RAECCHI!"

"JÓ! Addig áthívom Ahominét.."

"NEM MEGYEK SEHOVÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!"

Kageyama

Kageyama és én szótlanul ültünk, miután a fiúnk bevallotta, hogy teherbe ejtette a barátnőjét.

"LIZANDER, HOGY MERÉSZELTED!" fakadtam ki, de Kageyama még mindig egy szót sem tudott kinyögni. "Szólj már valamit!" löktem oldalba mihaszna férjemet.

"De ugye maradsz a röpi csapatban?" kérdezte Kageyama.

"Jaaa, apaaa, ígérem legyőzöm azt a nyikhaj Oikawát!"

"Hála az égnek!"

Felvettem a napszemüvegem, mire rám néztek mindketten.

"Anya?"

"Drágám?"

"Addig nem akarlak titeket látni, amíg bocsánatot nem kértek, amiért ignorálni mertek.."

"Anya.. de így is látsz minket.."

"Ohh, fogd be, Lizander!"

Levi

Átmentem Levihez, de megálltam szobája küszöbénél.

"Miért nem jössz be?" firtatta Levi.

"AZÉRT MERT OTT EGY FEKETE PONT A SZOBÁD KÖZEPÉN! MÉG HOGY TE RENDET TARTASZ! Ha igen, mi az ott? Egy pók? Egy csótány?"

Levi közelebb ment hozzá és felvette.

"Egy szösz volt..."

"Ohh..."

Iwaizumi

"Te csöves kukorica..." kezdett neki Iwaizumi a cukkolásnak mellettem matek órán.

"Te csöves bánat.."

"Te leányfalui Katy Perry!"

"Te zsákos Eminem!"

"Te bánat utca.."

"TE, AKI SEGGBE RAKTA A FÉL AOBA JOSHAIT, CSAK LÚZER VAGY FELVÁLLALNI!" kiáltottam el magam, és csak utána realizáltam mit mondtam.

A teremben csönd uralkodott, Iwaizumi gyilkos pillantása lelkemig hatolt, így aztán rohanni kezdtem, ő pedig utánam.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top