* nem terhesség, várandósság, bitches *

* fact: hogy van-e ezeknek a történeteknek valóság töltete? van. nem tudjátok elképzelni, hogy néha egy fiú mennyire nyálas tud lenni, de tényleg. tudnak ők könyörögni, még a legkeményebb fajta is, so chill. *

┍━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┑

Karakterek: Dabi, Kacchan, Todo, Kaneki, Iwaizumi, Atsumu, Hanamiya, Levi, Bokuto, Haru

┕━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┙

Dabi

Dabi nem tudta elrejteni arckifejezését, ami nem a boldogságáról árulkodott.

"Megoldjuk, igaz?" kérdezted őt bizakodva.

Köpni nyelni nem tudott.

"Biztosak vagyunk benne, hogy megakarjuk tartani?" kérdezett vissza, te pedig felmérgesedtél.

"A legbiztosabb vagyok benne, de ha nem akarsz minket, akkor hagyj magamra!" mondtad magabiztosan. "Tudtommal, megígérted nekem, hogy bármi legyen, velem leszel és szeretni fogsz.. úgy tűnik ezt sem tudod betartani" csuklott el a hangod a végén.

Dabi erre megölelt, mivel bűntudatot érzett. Elképzelte abban a pillanatban milyen lenne veled családot alapítania és tetszett neki ez a kép. 

"Sajnálom, így lesz, csak..."

"Csak? Nem lenne jó egy mini (T/N) vagy egy mini Dabi?"

Dabi elnevette magát.

"De igen."

Kacchan

Kacchan melletted ült a kanapén és elnevette magát.

"Jó vicc volt, (T/N)! Ugyan már, milyen szülők lennénk mi ketten? A lehető legrosszabbak. Te a házsártos stílusoddal őrületbe kergetnél nem csak engem, hanem őt is" kuncogott jóízűen, mire kényszerből elmosolyodtál és kezébe adtad a tesztet.

Kacchan hitetlenkedve bámult rád.

"Nem, nem és nem!"

"Mi az, hogy nem?" fakadtál ki dühösen. "Talán időben kellett volna cselekedned, nem?"

"Fenéket, miért nem szedted a bogyót?" kiáltott vissza.

Csalódott arckifejezéssel ingattad fejed.

"Inkább csak húzz el."

"Nem megyek el! Megakarod tartani?"

"Az én testem az én döntésem!"

"Nem csak a tiéd!"

"De igen! Megtartom, értettél?"

"És hogy neveljük fel? Hol fogunk lakni? Miből fogunk megélni? Azt hiszed egy gyerek olyan mint egy játék baba? Most azt mondod ez olyan boldog dolog, de csak akkor jössz rá, amikor már igazán benne leszel!"

"Nem érdekel, milyen nehéz lesz. Én.. mindig erről álmodtam, hogy veled alapítok majd családot, erre te.. így kifakadsz?"

Kacchan nagyot sóhajtott és karjaiba vont.

"Nem akarom, hogy erről egyedül dönts, hiszen én vagyok az apja."

"Az előbb még hallani se akartál erről, most meg már apának nevezed magad?"

"Talán még sem lehet olyan rossz, hogy egy igazi sárkánytól lesznek utódaim. Ha fiú velem szenved majd, ha lány, akkor ő is terrorizálni fog.. nem is tudom melyik lenne jobb.."

Kaneki

Kaneki szemei kikerekedtek, még is pár másodperc elteltével arra lettél figyelmes, hogy kósza könnyek futnak le arcán.

"Komolyan? Ugye nem viccelődsz velem?" firtatta Kaneki kissé meggyötört hangján.

"Komolyan! Örülsz neki?"

Kaneki szorosan magához ölelt, te pedig viszonoztad azt, és beszívtad férfias, nyugtató illatát.

"Köszönöm, (T/N) chan! Esküszöm, hogy jó apja leszek!"

Todoroki

"Képes vagy ezt mondani, miután meg annyiszor elmondtam, hogy nem akarok gyereket?" mordult fel Todoroki.

Képtelen voltál hinni a szemeidnek. Todoroki, aki mindig aranyos és törődő.. így reagál erre? Azt gondoltad, támogató lesz és melletted fog állni, ahogy mindig mindenben. Ennek köszönhetően sírva fakadtál, annyira rosszul esett, hogy így kezelte ezt az egészet.

"Mintha az én hibám lenne!"

"Mintha jó apja tudnék lenni!" fakadt ki Todoroki immáron megkeseredetten.

Egyből felkaptad fejed.

"Tessék?"

"Szerinted azok után, ahogy felnőttem.. egy ilyen apával, jó szülő lennék?" firtatta keserűen.

Nyaka köré kulcsoltad kezeid és adtál ajkaira egy óvatos csókot. Hajába túrtál és homlokát tiédnek döntötte.

"Nem érdekel, milyen volt az apád, tudom jól, hogy te felül múlod őt. Hogy te vigyázni fogsz ránk és szeretni fogsz minket. Emiatt nem kell aggódnod, Todo."

"Tényleg képes leszek rá, (T/N)?"

"Nálad jobbat nem ismerek."

Todoroki félmosolyra húzta száját.

"Szeretlek, (T/N)."

Iwaizumi

Iwaizumi mosolya füléig ért.

"Ugye most nem ugratsz?"

"Dehogy!"

Iwaizumi nagyon nagy örömmel fogadta ezt az egészet, amin meglepődtél kissé.

"Ha lány lesz, ha fiú, tutira röplabdázni fog!" közölte veled teljes magabiztossággal.

"Miért fontos, hogy azt csinálja, amit te? Majd ő eldönti, mit akar!" 

"Röplabdázni fog!"

"Nem fog!"

"De."

"Nem."

"De!"

Hangos nevetésben törtetek ki, s adott egy puszit arcodra. 

"Akkor is fog."

Egyből lefagyott a mosoly az arcodról.

"Nem fog."

Atsumu

Atsumu immáron a hasadat puszilgatta, ami csikizett.

"Nyugodj már le, Tsumu!"

"Neeeeeeeeem" nyújtotta el a szócskát butácskán. "Alig várom, hogy megérkezzen."

"Na de ennyire?"

"Ennyire. Mi legyen a neve amúgy? Ezen gondolkoztam eddig!"

"Nem tudom, de.. adjunk neki valami béna középső nevet."

"Béna nevet?" 

"Igen. Hogy ha rossz lesz, akkor ezzel fogjuk leégetni mindenki előtt. Vagy ha nem fogad szót, mindig ezt a nevet fogja hallani!"

Atsumu elmosolyodott.

"Ördögi egy teremtés vagy. Legyen. De a rendes neve mindenképp egy nyertesé lesz, akárcsak az apjáé!"

Hanamiya

"Mi van? Egy kölyök? Tudod milyenek? Mint valami rossz paraziták, csak elszívják az energiádat. Minden este arra kelni, hogy bömbölnek, etetni őket, pátyolgatni..? Nem nevelek fel egy ilyen seggdugaszt!"

"Hanamin.. nem lenne jó látni, milyen a mini változatunk? Kettőnknek?" kérdezted szomorkásan, még is bizakodva.

"Persze, hogy nem. Nem áldozok pénzt és energiát egy ilyen kis patkányra.." vágta rá morcosan, ami nagyon fájt neked.

Próbáltad visszatartani a fájdalmas könnyeket, de nem ment. Bömbölni kezdtél, mire Hanamiya felnevetett és mellkasához húzta fejed.

"Idióta. Szerinted képes lennék ilyeneket mondani egy ilyen komoly dologra? Jobban kéne már ismerned, baby."

"Szóval örülsz neki?" néztél fel rá.

"Hát, annyira fogom szeretni, amennyire téged. Hiszen az a kis szaros még is csak az enyém lesz."

Bokuto

Bokutonak elállt a lélegzete.

"Apa leszek?" kérdezte boldogan. "Komolyan apa leszek?" kiáltotta felvillanyozva.

Annyira boldog voltál abban a pillanatban.

"Igen!"

"Úristen, (T/N), egy család leszünk! El sem hiszem!" harsogta boldogan és megölelt. "Mindent, de mindent megteszek, hogy boldoggá tegyelek titeket. Nem, én leszek a legeslegjobb apuka. A legjobb!"

Bokuto annyira odáig volt, hogy már a végén a hasadat puszilgatta. Csak nevettél rajta, annyira édesnek találtad, még is boldoggá tett, hogy ilyen apja lesz, mint Bokuto. 

Haru

"Ohh.." ennyit volt képes kinyögni, amikor meghallotta, mi is a helyzet. Hátad mellkasának támasztottad, ő pedig kezeivel ölelt. Felnéztél rá és láttad, hogy könnyes szemekkel mosolyodik el.

"Ohh?" ismételted meg őt.

"Azon gondolkodom.."

"Hogy?" 

"Mennyi idős korban lehet őket úszni tanítani? Azt akarom, hogy szeresse a vizet annyira, mint én!"

"Komolyan Nanase? Ezen járt az agyad?" kuncogtad el magad a karjaiban.

Levi

"L-Levi.. é-én.. nem is tudom, h-hogy.." motyogtál össze vissza őt bámulva.

Asztala előtt ült és igyekezett csinálni a dolgát.

"Csak bökd ki végre, (T/N)!"

"É-én... gy-gyereket.. vá-várok.." 

Levi megállt egy pillanatra és rád nézett. 

"Tudom jól, hogy.. hogy mi csak járunk még és tudom, hogy talán nem én vagyok álmaid nője, és.."

"Apa.. leszek?" 

"Úgy tűnik" remegett meg a hangod.

Levi oda sétált hozzád és megsimította arcodat. 

"Apa leszek?" ismételte meg magát.

"Igen" helyeseltél mosolyogva még is könnyekkel áztatva arcod.

Levi óvatosan csókolt meg, s mikor megtörte azt szemeidbe nézett.

"Álmaim nőjétől lesz gyerekem.. mi mást várhatnék még?"

***

whoamegintbénanembajxdd

just sayin, az atsumus rész fedi a valóságot, mármint már gondolkoztam azon, hogy gáz nevet adjak a kölykömnek ha lesz XDDD mondjuk kókusz vagy ajándék, de lehetne rebarbara vagy eperke
bár eddig nem vonzz ez a dolog. érdekeslennefiatalvagyokmégmiketbeszélek xdd