Akaashi zavartan járt kelt a suli folyosóján. Hamarabb elengedték órájáról, így várta, hogy végre kicsöngessenek. Amikor ez megtörtént, mint valami őrült, úgy ugrott Bokuto elé.

"Komolyan azt mondta, hogy randizni akar velem?" csillantak fel Akaashi szemei, amin még Bokuto is elképedt. 

Bokuto gondosan szekrényébe pakolta könyveit.

"Még szép. Mindent bele, Akaashii!" villantotta felé megnyerő mosolyát.

Hogy kiről is volt szó?

Rólad.

Te és Bokuto jó barátságot ápoltatok, általa ismerted Akaashit, akit leginkább egy visszahúzódó, csendes fiúnak ismertél, aki bármikor képes volt megnevettetni. Mindig kedvelted és szívesen lógtál velük együtt. 

Nem volt ez most sem másképp, Bokuto megkért, hogy a suli melletti parkban találkozzatok, hogy aztán megnézzetek együtt valami horrort. 

Suli után siettél is az adott helyszínre, de egyik félnótás sem ért még oda. - Remek - gondoltad magadban és puffogva próbáltad előkotorni táskádból pulcsidat, hiszen az ég is beborult a szél pedig felerősödött, de szokáshoz híven ezt is a suliban hagytad.

Frusztráltan fújtad ki a levegőt, de szerencsére Akaashi pont akkor érkezett meg. Téged vacogva látva egyből levette melegítőjének pulcsiját és rád aggatta. Egész jól állt rajtad és érezted Akaashi parfümjének illatát.

"Köszi, Bakaashi" virítottál felé egy mosolyt, majd pajkosan vállába bokszoltál. "Ha nem késtél volna, most ölelést kapnál!" 

Akaashi zavarában csak pislogott. Nyelt egy nagyot és oldalra fordította fejét. Totál zavarba jött.

"M-menjünk, mielőtt rázendít az eső" mondta Akaashi, egyetértően bólintottál felé, majd siettetek a suli parkolójához.

Akaashi megállt egy menta színű régi Mazda előtt. 

"Honnan van ez neked?" ámuldoztál tátott szájjal és a kocsi minden egyes szegletét végig vizslattad szemeiddel. 

"Apa kölcsön adta" felelte Akaashi kissé feszülten.

Furcsálltad miért tűnik ilyen idegesnek. Kinyitotta a kocsi ajtaját, majd behuppantál mellé. Elindultatok aztán ahogyan Akaashi jósolta, az eső is rázendített. Akaashi túlságosan koncentrált a vezetésre, így csönd ülepedett közétek, ami felettébb kezdett kínossá válni számodra.

"Olyan menő, hogy ebbe a rádióba kazetták kellenek. Imádom az ilyet." közölted vele boldogan, mire végre félmosolyra húzta száját. "Betehetek egy kazit?" néztél rá kérőn.

"Persze ott vannak a kesztyűtartóban."

Kinyitottad azt, de ami fogadott, meglepett. Még is, elkapott egy szinten a fangörcs. 

"Bakaashi, mi ez a gyűjtemény itt? Nirvana, Chicago, Aerothsmith, mi van, csak nem a nyálas korszakodat éled? Jó, mondjuk a Nirvana nem kifejezetten az, de..."

Akaashi felnevetett. 

"Talán félsz, hogy van bennünk némi közös?" incselkedett veled. 

"Tch, nem én" vágtad rá rögtön. "Amúgy mi van Bokutóval? Most kaptam tőle egy sms-t, hogy lemondja az egész filmnézést."

"Nem tudom, minden esetre.. nem baj, ha hozzám megyünk? Nincs kedvem emberek közé menni" sóhajtott egy nagyot gondterhelten.

Kissé aggódtál mi van vele, így nem haboztál és rá kérdeztél.

"Jól vagy? Olyan.. furán viselkedsz. Van valami baj?"

"Persze, csak fáradt vagyok az edzés is sokáig tartott, szóval.." habogta, majd rád pillantott szeme sarkából. "Ne aggódj, (T/N)."

"És még én is cukkollak, mi?" 

"Szeretem, ha azt csinálod. Ilyenkor vagy leginkább önmagad" bókolt burkoltan Akaashi mosolyogva.

Valami furcsa melegséget éreztél legbelül ennek hallatán. Igyekezted nem elrontani a pillanatot, így beraktál egy Nirvana kazit és hazáig közös kedvencetek dalait énekeltétek.

Akaashi hazaérve bevezette a kocsit a garázsba, te abban a pillanatban kipattantál volna, de megállított.

"Hm? Mi az? Nem megyünk fel?" 

"Nem."

"Heeee?"

"Csak maradj itt" utasított erélyesen.

"O-oké.." 

Akaashi kiszállt és felkapcsolta a villanyt a garázsban. Egyből feltűnt neked az óriási vászon. Akaashi rád mosolygott, majd előkészített mindent, hogy levetítsen rá egy filmet, amit már rég terveztetek megnézni. Elindította, lekapcsolta a villanyt, majd beült melléd és a kezedbe nyomott egy doboz karamellás popcornt.

"Mi.. mi ez?" kérdezted hitetlenkedve, még is vigyorogva.

"Tudom, hogy szereted az ilyen régi dolgokat és hogy elakartál menni egyszer egy autós moziba. Gondoltam.. elhozom most neked" magyarázta Akaashi. "Tetszik, ugye?" 

Szád fülig ért. Aprót biccentettél felé és neki is láttál kedvenc ízesítésű popcornodnak. A film címe "Bízz a szerelmben" volt, amit csak is azért néztetek ki magatoknak, hogy elpoénkodhassátok, de egészen mást váltott ki belőletek.  

Amikor Sam sírva fakadt Lou mellett.. az valahogy mélyen legbelül megérintett. Együtt éreztél Samanthával, hiszen te is azokhoz a lányokhoz tartozol legmélyen, akik félnek bízni másokban.. még is.. kettejük jelenete meghatott, főleg amikor Samantha sírva közölte Louval, hogy nem akar csalódni. Lou pedig megígérte neki, hogy benne nem fog.

"H-hé, jól vagy (T/N)?" fordult feléd Akaashi. 

Észre sem vetted, de könnyeid makacsul kibuggyantak. 

"É..é-én..." motyogtad zavarodban. 

Érezted magadon Akaashi tekintetét, de nem akartad, hogy így lásson.. Előre dőltél és kezeidbe temetted arcod. Akaashi megsimította óvatosan a hátadat.

"Igazából engem is simán könnyekre indított volna ez az elcsépelt szar jelenet" nevetett fel Akaashi hamisan. "Előfordul, nincs benne semmi szégyellnivaló. Igaz, kiparodizálni akartuk, de még ahhoz is béna filmet választottunk" próbált vigasztalni Akaashi, mire felkaptad a fejed.

"Miért?"

"Hát, ezt én is kérdezhetném.. miért ment át ilyen szomorúba a te komoly arckifejezésed?" kérdezte Akaashi szemöldökét fel-le mozgatva, amin elkuncogtad magad, annyira bénán festett.

"Tudom, hogy Bokuto nem véletlenül mondta le ezt a mait. Minden kedvencemmel elő állsz hirtelen... miért, Akaashi?"

Akaashi előre szegezte tekintetét.

"Lebuktam, mi?"

"De le ám! Ki vele!"

Akaashi kezét ropogtatta. Ebből tudtad, hogy ideges, hiszen gyakran ezt csinálja. Fejét lehajtotta és megszólalt végül.

"Mondanám, hogy tetszel nekem, de akkor hazudnék."

"Mi van? Te most... azért hoztál ide, mert.." próbáltál találgatni és egyből a legrosszabb gondolatok támadtak meg, amit egyenesen ki is mondtál. "Le akarsz feküdni velem és ilyen aljas módon akarsz elcsábítani?" fakadtál ki dühösen.

Akaashi nagyot nevetett.

"Fenéket" válaszolta, majd rád nézett. "Szeretlek (T/N)!" mondta lágy hangján.

Összezavarodtál.

Mi a ...

Választ várva kémlelte arcodat.

"Még is mi a szart jelent ez?" fakadtál ki. "Azt, hogy járunk majd és úgy csinálunk, mint az a sok nyomorék nyálas szerelmes pár, aztán hónapok után rájössz, hogy nem tudsz szeretni egy ilyen hárpiát mint én és majd úgy döntesz, hogy megcsalsz vagy elhagysz engem akkor meg majd emészthet az a keserédes fájdalom, amit majd magad után hagysz?" emelted meg a hangod, s hisztérikusan írtad le az előre megjósolt jövőképet. "Azért sírtam ezen, mert a csaj totál én, leszámítva azt, hogy minden este más ágyából kel ki!" folytattad. "Nem szerethetsz engem, nincs miért szeretned, jézusom Bakaashi, ha ez egy rossz vicc, akkor olyat kapsz, hogy megemlegeted!"

Akaashit látszólag nem érdekelte, miféle zakkant elméletek hagyják el a szádat. Ő csak ült, nézett és csodálva figyelt.

"Mi a fene van veled, basszus?"

"Tudom mi a szerelem. A szerelem múlandó, ezt írtad most körbe, (T/N). Félre értesz. Nem azt mondtam, hogy szerelmes vagyok beléd, hanem azt, hogy szeretlek. Láttam már az összes oldaladat. Dilinyósat, meghatódottat, túlcsordultig boldogat.. most is láttam, ahogy sírtál. Szembe kerültem azzal is, amikor kudarc ért téged vagy magad alatt voltál. Mindegyiket szeretem. Imádom amikor félmosolyra húzod a szádat, vagy amikor kitöröd egy srác kezét, amiért hozzád mert érni" magyarázta teljes odaadással, majd befejezte egy szerelmes sóhajjal. "Ahogyan nevetsz, ami inkább néha nyerítésre hasonlít. Amikor Bokutóval rákezdtek és úgy veszekedtek, mint két testvér. Amikor nagyon akarsz valamit és kikerekedett szemekkel nézel rám. Amikor horrort nézünk és inkább hozzám bújsz.. szeretek benned mindent. Leginkább azt, hogy erős vagy és mindig talpra állsz. Nincs olyan, amit ne szeretnék."

Vallomását hallván beharaptad alsó ajkad, hogy visszatartsd a zokogást. Igyekezted vissza fogni magad, hogy ne üsd meg, hiszen mindenféle érzelem dúlt benned. Harag, boldogság, düh..

"Basszameg, Keiji!" kiáltottál rá, majd kiszálltál a kocsiból. 

Akaashi szintén így tett és magához ölelt.

"Miért rontod el, basszus?" nyögted mellkasába mialatt belé csimpaszkodtál. Akaashi fejed búbját simogatta. Remegtél izmos karjai közt.

"Elrontani? Nem gondolod, hogy jobbá teszem?" suttogta.

"Olyan vagy nekem, mint Bokuto.."

"Dehogy vagyok olyan.." cáfolt rá rögtön. "Ha olyan lennék, már rég faképnél hagytál volna, esetleg felpofozol."

Mennyire igaza volt.

"Bakaaashi.."

"Baj, ha veled akarok lenni, (T/N)? Ha szeretném, hogy az enyém legyél?"

"Igen" vékonyodott el a hangod. "Mi van, ha nem működik és sosem leszünk barátok?"

"Mi van, ha működik?"

"Nem tudok..."

"Hm?"

"Bízni..."

Akaashi megpuszilta fejed búbját.

"Akkor ne. Bebizonyítom neked, hogy bennem fogsz tudni!" közölte Akaashi elszántan, mire rá néztél.

"Ne merészelj nekem ígérgetni" parancsoltál rá.

Akaashi arcodhoz hajolt, puha ajkai pedig lágy csókot hagytak tiéden.

"Nem az a fajta vagyok aki ígérget" mondta magabiztosan. "Az a fajta vagyok, aki megmutatja mire képes.. ne hasonlíts ahhoz a sráchoz, aki eljátszotta ezt a béna szerepet. Ott leszek neked, amikor csak akarod és ha nem hiszed el, nem bánom. Hisztizz, karmolj ameddig csak akarsz.. amíg érzel irántam, nem érdekel."

"És ha nem érdemellek meg?"

"Mindenki megérdemli, hogy szeressék, főleg te, még ha nem is tudod. Elmondjam neked százszor egy nap, hogy szeretlek? Hm?"

Kínodban csak nevettél. Kezeit derekadra vezette, te pedig nyaka körül kulcsoltad össze kezeidet. Viszont, amint megütötte füledet ez a hülyeség, amit kiejtett száján, egyből megpöckölted a nyakát. Még csak fel sem szisszent. Baakaaashi..

"Bakaashi.. ha még egy ilyet mondasz" váltottál fenyegető hangnembe.

"Tudom, tudom" forgatta Akaashi a szemeit, mire kupán vágtad.

Édesen kuncogott, majd lecsapott ajkaidra.

"Szeretlek (T/N)" búgta csókotokba. 

(zsebkendő, sírok, mennyire nekem lenne való egy ilyen randi, omg, sorreh ha nyálas, szerelmes vagyok Keijibe, bye)