◤Komplikált ♡ Yukine x Yato ◢
| amúgy miközben ezt írtam totál charlie puth done for me dala ment a fejembe, ami tökre illene erre a helyzire, lol, befogtam |
Azt mondják, nem lehet egyszerre két embert szeretni. Nos, te úgy gondoltad, szívesen összefutnál azzal, aki ezt az ostoba elméletet kreálta. Ugyan is, létezik ez a dolog. Miért? Azért, mert nem találhatsz meg egyetlen fiúban minden tulajdonságot, amitől vonzó lehet. Egyszerűen válogatós is vagy és szereted a gyengédebb srácokat, olyanokat, mint Yukine, akik a tenyerükön hordoznak, bókolnak és úgy bánnak veled, mint egy hercegnővel. Yatóban pedig azt, hogy ha kellett irányított téged, néhol durvább volt veled az ágyban, viccesebb, lustább valamint lazább volt.
Ők ketten hozták meg azt az egyensúlyt az életedben, amire vágytál. Ha igazi törődést igényeltél, Yukine, ha igazán szórakozni akartál akkor Yato.
Természetesen nem terveztél velük összejönni, de a végén egyiküknek sem tudtál nemet mondani, így jött létre az a kalamajka, hogy két sráccal jársz egyszerre és hogy mindkettőbe is teljesen belezúgtál. És egyikük sem tudott igazán a másikról...
Na igen.
"Yuki, miért vagy ilyen feszült?" vontad kérdőre barátodat, miközben kézen fogva sétáltatok az egyik parkban azon a bizonyos téli napon.
"Fura vagy velem mostanában.." jegyezte meg szomorkásan.
"Mire próbálsz célozgatni?" kérted ki magadnak már szinte hisztérikusan.
"Állandóan csörög a mobilod és ha velem vagy akkor is írogatsz valakinek. Talán van valami amit nem mondasz el?" firtatta sejtelmesen a szőke fiú.
Gyors csókot adtál neki, majd rá mosolyogtál.
"Ugyan, ne butáskodj. Csak te vagy nekem" hazudtad gátlástalanul, mire Yuki látszólag megnyugodott.
A nap többi része annyiból telt ahogy szokott. Fürdőztél a kedves fiú szeretetében, amit minden erőddel próbáltál viszonozni.
Másnap Yatóval fagyiztatok otthon a tévé előtt, kanapén heveredve. Próbáltatok nézni valami romantikus filmet, de Yato vagy elviccelte vagy túlságosan igyekezett felhívni magára a figyelmet, hogy foglalkozz vele, ami kezdett már idegesíteni és kissé fojtogató érzést kelteni benned.
"(T/N) chaaan, foglalkozz velem" kérlelt alássan öledbe hajtva fejét, igéző kék szemei pedig úgy már szinte hasonlítottak egy kiskutyáéra.
Szívesen teljesítetted volna a kérését, de szomorúság uralkodott el rajtad, valamint bűntudat. Yato egyből észre vette és szóvá is tette.
"Mi a baj?" váltott át komolyabba.
"Semmi" felelted ridegen. "T-talán el kéne menned, mert most kicsit magányra vágyom" adtad ki útját.
"Biztos? N-ne maradjak veled?"
"Ne" vágtad rá. "Gondolom magadtól is ki találsz.." mondtad és igyekeztél volna az emeletre, de Yato nem hagyta ezt. Megragadott karodnál fogva, magához rántott és lecsapott ajkaidra.
A csók közben rájöttél valami fontosra. Semmit, de semmit nem éreztél.
Megtörted azt és csak ingattad a fejed.
"Nem megy ez nekem" közölted vele egyszerűen.
Yato teljesen kétségbeesett.
"É-és... mi lenne, ha azt mondanám, hogy veled akarok maradni? Nem mindig vagyok hasznos ilyen érzelmi izékben, de a kedvedért megteszem ami tőlem telik" próbálta menteni a menthetőt.
"Egyedül akarok lenni" szólaltál fel hangosan és kihátráltál öleléséből kerülve a tekintetét.
"(T/N)" sóhajtott egy nagyot, majd kimondta. "Szeretlek. Tudom, őrültségnek gondolod egy hónap után, de én szeretek veled lenni és, és, és..."
"Elég" szakítottad félbe. "Ezt lehetne, hogy ne most beszéljük meg?"
Yato arckifejezése szomorúba ment át.
"Te nem egyedül akarsz lenni.. nem akarsz velem lenni, igaz?"
Akartál válaszolni, de egy szó sem hagyta el a szádat. Szerencsére félbe szakadt ez az egész annyival, hogy csöngettek. Lefagytál, amikor ajtót nyitottál. Yukine volt az. Szíved majdnem kiugrott a helyétől és a félelem teljesen eluralta a testedet. Yukine felmutatta a zacskót, amiben kedvenc édességeid lapultak és vidáman beinvitálta magát hozzád, remélve, hogy eltölthettek együtt egy jó estét, de ahogy találkozott Yatóval...
"Ki ez, (T/N)?" förmedt rád választ követelve Yukine.
Sosem láttad még ennyire kikelve magából.
"Ja, engem is érdekelne, hogy ő ki" állt ki mellette Yato, Yukine rá pillantott és undorral teli fintorgással ajándékozta.
"É-Én... i-izé.."
"Tudni akarom, mit keres a barátnőm házában egy ilyen alak, mint ez" dühöngött Yukine Yatóra mutogatva.
"Ohh, már bocs, de ő az én barátnőm" javította ki Yato, de ahogy kimondta egymásra pillantottak majd rád.
"T-te.. egyszerre.. jártál mindkettőnkkel?" kérdezte Yukine halkan, még is hallhatóan.
Annyira rosszul érezted magad. Muszáj volt leülnöd egy pillanatra. Kezeid arcodra illesztetted szégyened közepette.
"Én... igen, d-de.."
"Miért?" kérdezte Yato kissé csalódottan.
Mindketten leguggoltak eléd.
"Mondd el" kérlelt Yukine.
"Mindkettőtök másban jó.. nem tudom ezt normálisan elmondani" fakadtál ki. "A-azt hiszem mindkettőtöket szeretem. Yato mindig vicces és jól érzem magam vele, Yukine pedig olyan, mintha a lelki társam lenne.. megért és elfogadja a buta szokásaimat.." csuklott el hangod. "Nem akartam ve-veletek játszani esküszöm, én tényleg.. szeretlek titeket.."
Yato felnevetett.
"Valóban, nem vagyok jó ezekben a dolgokban" vallotta be. "De, én nem akarom, hogy emiatt ne legyél jelen az életemben."
Kicsit megkönnyebbültél ennek hallatán és egy zsepivel törölgetted könnyeid.
"Miért nem elég neked egy ember?" hitetlenkedett Yukine mialatt kiegyenesedett. "A szemembe hazudtál tegnap is.. szerinted ezek után veled akarok maradni?"
Hirtelen fel álltál és szembe néztél vele.
"S-sajnálom.. megtudsz nekem bocsájtani? B-bármit megteszek, hogy így legyen.." hangod könyörgőbe esett át.
"Nem. Befejeztem veled" mondta ki a végszót nagy nehezen, s ott hagyott.
Mire jöttél rá abban a pillanatban?
Ha Yato hagyott volna így faképnél, nem fájt volna ennyire. A szíved mindig is Yukine felé húzott, Yato pedig csak egy olyan kiegészítő volt ebben az egészben, akivel néha elfeledkezhettél önmagadról és olyat csinálhattál, amit másnap talán meg is bántál. Yato átölelt és a karjaiban zokogtál.
Talán nem is igaz, hogy lehet szeretni két embert egyszerre.. vagy is igaz, de nem mindegy milyen értelemben.
\ nem lett életem sztorija i know, de a kövi egy Haise sztori lesz, adnátok? btw: Yukinével még szerintem írni fogok egy külön történetet \
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top