* whoa kértek tőlem egy rövid Oikawás szomorú sztorit, de ne lepődjön meg senki, reader chan nagyon én. az ötven kilómmal is kövérnek látom magamxd *

* gondolkoztam, hogy legyek-e youtuber. őszintén nem állok ehhez a dologhoz annyira jól, hiszen.. nem tudom, szívesen csinálnám, de nem biztos, hogy túl könnyedén venném, ha ennyire középpontban lennék. a tanárommal beszéltem erről, és ő szinte kért rá, hogy csináljam, hiszen elég tág az érdeklődési köröm, tehát egészen valószínű, hogy marvel/dc, anime, manga, kpop, sorozatok/filmek, reakciók és mindennek lényegében gördeszkázásról is szót ejtenék, csak kicsit félek ebbe belevágni.. idk :/ :) nem is a videokészítéssel van itt a baj, csak ugye nem tudom, mennyire érdemes magamat ennyire kivetíteni netre. nekem még snapchatem sincs, instára is csak azért nézek fel, hogy mi van, facebookon pedig alig élek, tehát nem tudom mennyire akarnám ezt a részét elviselni.. idk.*

* * *

Oikawa és te már egy ideje jártatok, ám mostanában eléggé távolságtartó lettél vele, ami neki is feltűnt és egyáltalán nem értette, miért kerülöd. Egyik szünetben szóvá is tette, amikor rád talált.

"(T/N)! Beszélhetnénk?" kérdezte lágy hangján, mialatt közelebb merészkedett hozzád.

"Ümm, sietek.. órám lesz."

"Akkor találkozzunk délután. Edzés után ráérsz?"

"Nem, tanulnom kell..."

"És holnap?"

"Majd felhívlak" zártad le ennyivel és faképnél hagytad.

Nap végén haza siettél, otthon pedig könnyekben törtél ki. Hogy miért? Nos, Oikawa megmutatta neked az érzékenyebb oldalát, hogy tud törődő és szerető barát lenni. Boldog voltál ettől. Aztán, bepróbálkozott azzal, hogy lépjetek egy újabb lépcső fokot kapcsolatotokban. Belementél, hogy átadd magad neki testileg is, csak hogy amikor elérkezett a pont oda, sírásba törtél ki és faképnél hagytad. Kamuztál neki valami hülyeséget, hogy miért történt ez az egész, elhitetted vele, hogy minden rendben és... nos.. mostanában valahogy nem tudsz a szemeibe nézni a történtek miatt. Legbelül már azon gondolkoztál, hogy talán szakítanod kéne vele... de erre nem tudsz vetemedni, hiszen túl erős érzelmek fűződnek hozzá. Erről beszélni vele pedig..

"(T/N).." hallottad meg hangját, amint belépett a szobádba.

Nem mertél felé fordulni.

"(T/N) beszéljünk.. tudom, hogy valami nincs rendben.." kérlelt Oikawa mialatt megsimította oldalad.

"Minden rendben.."

"Ne mondd ezt, tudom jól, hogy nincs. Miért kerülsz?"

Akartál volna felelni, de egy szó sem hagyta el a szádat. Inkább érezted, hogy fájdalom gombócod egyre csak nő torkodban és lassan képes lesz mindent elfojtani benned.

"T-talán.. már.. nem szeretsz engem? Nem akarsz velem lenni?" kérdezett rá, s érezhető volt hangján, milyen sebezhető is abban a pillanatban.

Felültél ő pedig látta könnyes arcodat és egyből ölelésbe húzott.

"(T/N), komolyan aggódom, mondj már valamit. Mit tettem?"

"Épp ez az, hogy s-se-semmit" remegett meg a hangod fojtogató gondolataidtól. "A-amikor.. le akartál fe-feküdni ve-velem.."

"Jesszus" húzódott el tőled. "Sajnálom, nem akartam elsietni!"

"Nem ez a baj, akartam!" kiáltottál rá mérgedben. "Csupán.. félek.."

"M-mitől?"

"Hogy.. látsz.. meztelenül..mivel.. undorítónak érzem magam.."

"Tessék?"

Tekinteted egyből a földre tévedt.

"Csúnyának érzem magam.. tudom, hogy.. nem tetszenék.. ezért sem szoktam rendesen enni. Akárhányszor a tükörbe nézek, rám tör a sírás.. nem szeretem azt, aki vissza néz rám.."

Oikawa megsimította arcod, majd finoman állad alá nyúlt és megemelte óvatosan.

"Akkor eléggé rossz barátod vagyok, ha nem emlékeztetlek rá mindennap, mennyire gyönyörű vagy. Bárcsak úgy látnád magad, ahogyan én téged. És mi az, hogy nem eszel rendesen?"

"Nincs étvágyam.."

"Mostantól lesz. Iwa chan biztosan össze dob neked valami finomat. És ne aggódj, nem erőltetek rád olyat, amit nem szeretnél. Várhatunk még vele, oké? Ne beszélj így magadról. Te vagy a legszebb boszorkány ezen a földön."

"Boszorkány?"

"Igen, mert szeretsz velem gonoszkodni, de mindezek ellenére szeretlek és szeretném, ha tudnád, hogy számomra te vagy a legszebb és a legcsinosabb. Egy idő után elérem majd, hogy ezt te is utánam mondd. Nem bocsájtom meg, ha nem eszel.. szóval, (T/N).. enni fogsz rendesen?"

"Hááát..."

"Nem fogadok el ilyen választ, ha kell, mindennap megetetlek."

"Megetetsz? Úgy benne vagyok."

"Legyen így."

"Oikawa..."

"Hm?"

"Köszönöm."