┍━━━━━━━★━━━━━━━┑

Karakterek: Kacchan, Todoroki, Haise, Urie, Erwin, Shizuo, Zero Two  -> csakmerthisztiztekhogynemkaptokYuritpedigleszYurimertszeretekmindenkit. :D

┕━━━━━━━★━━━━━━━┙

Kacchan

"(T/N)" kiábálta a nevedet teljesen kikelve magából, mikor betért a szobádba. Ijesztő volt így látni, nagyon haragos volt.

"M-Mit te-tettem?" fordultál felé és kérdőn néztél rá.

Teljesen összezavarodtál, nem értetted, mire fel ez az ingerült viselkedés. Mármint, ő mindig az a többiekkel, de nem veled.

"Ne játszd az ártatlant" förmedt rád eszelősen. "Kirishima látott azzal a sráccal tegnap délután. Mire fel ölelgetsz mást?"

"Tch, azt hiszed megcsaltalak?" kérdezted bosszúsan ölbe téve kezeid.

"Igen!"

"Jó. Ő az unokatesóm volt, te díjnyertes idióta!"

Kacchan megilletődött. Arcizmai immáron ellazultak, arckifejezése megváltozott. Döbbenten nézett rád és lassan araszolt feléd.

"S-Sajn-nálom" motyogta orra alatt, majd megölelt.

"Tchh, te sosem változol, mi? Majd most fogod igazán bánni!" firtattad ártatlanul, de a végére bekeményítettél.

Kacchan megadóan mosolygott, még is félt, hiszen tudta, biztosra fogja ezt sajnálni téged ismerve.

Todoroki

"Nem érdekel, mit csinálsz (T/N)" vágta hozzád Todoroki a leghűvösebben.

"Oké, akkor talán mennem kéne, nem?" kérdeztél vissza megrekedt hangodon, de még is olyan nyugodtnak akartál tűnni, mint ő.

Todoroki eddig elnyomta a benne felgyülemlett dühöt, de most szabadjára eresztette.

"Jól teszed! Menj csak!" kiáltott rád.

Aprót bólintottál, hátat fordítva lépkedtél az ajtó felé. Csupán féltékennyé akartad tenni egy fiúval, de semmi komoly nem történt egy kézen fogáson kívül. Alig foglalkozott veled, ráadásul minden lány körülötte legyeskedett, így sosem sikerült a saját barátoddal kettesben lenni.

"Nem hiszem el, hogy szerettelek!" 

Megálltál egy pillanatra és rá néztél.

"Szerettél?" ismételted meg mondandóját.

Todoroki szemei kikerekedtek, amint rájött, mit is mondott, mivel.. még nem is jött el ez az áttörés, hogy azt mondja neked, hogy szeret.

"N-nem!" vágta rá rögtön.

Vissza sétáltál hozzá és szemeibe néztél.

"Azt mondtad, szerettél" emlékeztetted rá.

Todoroki fintorgott, végül kitört.

"Persze, hogy szeretlek! Szexi vagy okos és.. megnevettetsz és ez az erős érzés egyszerűen megőrít!" vallt színt végig szemeidbe nézve. "Vagyis, szerettelek. Múltidőben!" javította ki magát gyorsan.

Elnevetted magad. Micsoda makacs szamár.

"Én is szeretlek, Todo. Jelen időben!" mosolyogtál rá, ő kezeivel finoman hajadba túrt és lassú, szenvedélyes csókba húzott. 

Urie

Urie fogcsikorgatva hallgatta végig gyerekes hisztidet.

"Miért, miért, miért (T/N)?" kiáltott rád ingerülten. "Miért kell bizonygatnom másnak, hogy mit érzek irántad? Rohadtul nem fair, hogy megakarod mondani mit csináljak!"

"Miért olyan nagy dolog az utcán megfogni a kezem, hm?" kérdeztél vissza ugyanazzal a hévvel.

Ő kezdte.

"Nem fogod kierőszakolni az akaratodat! Egy kapcsolathoz két ember kell!" figyelmeztetett téged immáron higgadtabban, de te magabiztos mosollyal reagáltad le.

"Igen, két ember. Ha így folytatod, egyedül maradsz!"

"Azt mondod?" 

"Pontosan! Nem kértem, hogy dugd le a nagy közönség előtt a nyelvedet a torkomon, csupán, hogy ne legyen akkora dolog egy kézfogás vagy egy puszi!" álltál ki magadért. 

"Rohadtul gyerekes vagy miért kéne mások képe alá dörgölni?"

"Még mindig nem érted? Te vagy a gyerekes!" kiáltottál rá, de annyira megviselt, hogy ezt a rossz énedet előhozta, ráadásul olyan ideges lettél, hogy szinte remegni kezdtél. "Úgy érzem, mintha nem lennél elégedett velem! Tudom, hogy nem az a fajta vagy aki kérkedik azzal amilye van, de azt akarom érezni, hogy büszke vagy arra, hogy én vagyok a barátnőd!"

Urie szája tátva maradt. Erre egyáltalán nem számított. Megölelt, hátadat simogatta nyugtatásképp, majd ölébe emelt. Fejed vállára hajtottad, ő pedig az ágyig vonszolt. Összebújtatok ő pedig puszikkal árasztotta el arcodat, ezzel fejezve ki bocsánatkérését.

Shizuo

Te és Shizuo farkas szemet néztetek a közös konyhátokban állva. Már készült emelni a hűtőjét.

"Csak nem nekem akarod vágni?" firtattad unottan.

Shizuo annyira ideges lett, hogy az ablakon át hajította ki.

"Miért mutatkoztál Izayávaal?" ordított rád. Te már meg sem lepődtél viselkedésén.

"Gondoltam megkérdezem, hogy van-e kedve összejárni néha dugni a hátad mögött!" ingerelted tovább, aminek megelégelted hatását. Minden konyhai bútort kivágott az ablakon.

"Megölöm, megölöm, megölöm, megölöm!" ismételgette eszelősen.

Oda álltál elé és megpöckölted homlokát.

"Baka, csupán visszautasítottam azt a marhát!" sóhajtottál fel frusztráltan, mire ölébe kapott. "Na mi az, engem is kidobsz az ablakon?"

"Tch, ezt most megbánod, (T/N)" búgta a füledbe, s mosolyra húztad a szád.

Pontosan ezt akartad hallani.

Erwin

Épp a nappaliban lévő fotelben merengtél, mikor Erwin mögéd surrant.

"Min gondolkosz, (T/N)?" firtatta kiváncsiskodva.

"Um, mindegy.."

"Ugyan, tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz.." 

"Rajtad. Mert mindig minden rólad szól, igaz?" törtél ki felkavart érzelmekkel. "Hogy neked mi a jó, ugye? Az egész kapcsolatunk csak is rólad szól!"

Erwin megmosolyogta a kis hisztidet, hiszen idősebb is volt nálad, tapasztaltabb így tudta kezelni ezt a helyzetet.

"(T/N), (T/N)" ismételgette neved fejét ingatva. "Most akkor a ténylegesen megosztanád velem, mi bánt?"

"Tényleg haragszom rád" motyogtad kerülve tekintetét. "De csak azért, mert.. úgy érzem sokszor gyerekként kezelsz."

"Ha úgy viselkedsz.." 

"Ne mondd ezt! Még a legtapasztaltabb nő is képes hisztizni, nem csak én!"

"Sajnálom, sajnálom! Attól függetlenül, hogy érettebb vagyok mint te, de nem akarom, hogy így érezz, csupán sokszor szeretném, ha rá látnál a dolgokra. Az én dolgom rájuk mutatni" világosított fel téged.

"CHH"

"Ne puffugj már, inkább gyere ide!" mosolygott rád és várt téged tárt karokkal.

Haise

"Utállak."

"Jó, mert én is" kiáltott rád életében először.

Az íróasztalodnak támaszkodtál, ő pedig alig pár centire állt tőled.

"Tch, jó! Fuss akkor Touka chan karjaiba!"

"Fogd már be!" mérgesedett fel, hiszen nem vélte jogosnak a féltékenykedésed.

"Gyerünk, hallgattass el, nagyfiú!" hívtad ki, amit ő azonnal lereagált. Talán túl gyorsan is.

Az asztalra emelt és föléd kerekedett.

"Azt hiszem ideje megmutatnom, hogy te vagy az egyetlen, aki képes beindítani. Akit képes vagyok igazán szeretni" suttogta a füledbe.

Zero Two

Még új volt számodra a tény, hogy.. a lányok vonzanak. Így hát, minden egyes csók után Zero Twoval, valami furcsa bűntudat kapott el, amit ő már nehezen fogadott el és végül hangot is adott neki.

"(T/N) chan, ha nem akarsz velem lenni, megértem.." kezdett szomorkásan mondandójába.

"De, akarok!" vágtad rá rögtön. "Nem veled van a baj, hanem velem" fogtad vissza magad és már szégyellősre váltottál. "N-nehéz erről beszélnem, cs-csak.. várd meg míg megszokom, hogy.. mi együtt..v-vagyunk."

"Míg megszokod? Még is mennyit várjak erre?" firtatta immáron kissé sértődött hangnemben.

"Pff, ha nem, hát nem! Nem várhatod el tőlem, hogy csettintésre úgy viselkedjek ahogy te akarod!" emelted meg a hangod, mire felcsillantak a szemei. "M-miért nézel ilyen furán?" 

"Mert újra szerelmes lettem beléd. Nem láttam még ezt az oldalad, de nagyon tetszik!" mosolygott rád pimaszul, s megnyalta ajkait, amit aztán egyből tieidre tapasztott.