◤Álomszerű ♡ Kirishima ◢

* lol, rá jöttem, hogy szerelmi bánatomban írogatok ennyit. szerelmesnek lenni nem yó cucc, skacik. mindigimádtamamúgyRitaOrát. amúgy ezt a részt Atsumummal akartam írni, de ígértem már egy romcsi Kirishimát*

Sóvárgás.

Lehet jó vagy rossz, de a te esetedben inkább az utóbbi. Vajon más is érezhetett már úgy, hogy valakire annyira vágyott, hogy a szíve szakadt meg? Esetleg, hogy sírva aludt el, mert benne volt a tudat, hogy akiért odáig van sosem kötne ki egy olyan mellett, mint te? Nos, te kizárólag így voltál vele. Ennek az oka pedig nem más volt, mint egy vörös hajú, pimasz, még is kedves, de jóindulatú srác, aki nem más volt, mint Kirishima, aki egyben a munka társad volt.

Együtt dolgoztatok ezen a nyáron, mindketten felszolgálóként nyári diákmelóként. Szerettétek ugratni egymást, néha ölelés is adódott, valamint egy-két arcra puszi is, amitől legbelül csak úgy olvadoztál. Teljesen oda voltál érte, s amikor feltűnt neked, hogy más munka társakkal is ilyen közvetlen meg kedves, már kissé elszontyolódtál. Nem gondoltad különlegesnek ezt az egészet, de eltemetted magadban, csak élvezni akartad a társaságát és megkedveltetni magad vele, de úgy érezted, hogy ennek nulla az esélye, hiszen úgy hallottad, mással megy randizni..

.. így hát nulla kedvvel mentél be a rá következendő napon dolgozni. És amint láttad, megint együtt lettetek beosztva. 

Szomorkásan indultál meg, majd mikor beértél elő vetted hamis mosolyodat és mindenkinek eljátszottad a jókedvű kislányt. A kis reggeliző helyen nem dolgoztak valami sokan, de így is hangulatos volt, ki lehetett ülni, főleg így nyáron. Viszont, te kezdted egyre jobban utálni.

Alig egy óra telt el a munkában, de te már kimentél az utcán lévő padra, hogy kicsit egyedül legyél, még ha öt percre is. Kirishima utánad ment és helyet foglalt melletted.

"(T/N), minden rendben van?" firtatta aggodalmasan.

"Persze" dünnyögted halkan.

"Na persze" lökött oldalba finoman. "Nem szoktál ilyen savanyú lenni!"

"Te sem tűnsz valami boldognak" jegyezted meg halkan még is hallhatóan.

"Ennyire nyilvánvaló volna?"

"Úgy tűnik."

Kirishima átkarolta válladat.

"Áhh, csupán kész katasztrófa volt ez a randi" panaszkodott előszeretettel. "A csaj csak magáról tudott beszélni és rohadt idegesítő volt. Nem is tudom, hogy tehettem ekkora szívességet" sóhajtott végén frusztráltan.

"Szívességet?"

"Aha. Akit én hívnék el randizni, tutira nemet mondana" nevette el magát, majd tekintetek találkozott.

"Nos, nem vagy ezzel egyedül."

"(T/N).."

"Hmm?"

"Elegem van ebből a helyből. Ebből a melóból.."

"És?"

Kirishima hirtelen fel állt. Leszaggatta magáról kötényét és kinyújtotta feléd kezét.

"Hagyjunk itt mindent és menjünk el!" állt elő ötletével.

"Mi? Megbolondultál? Nem hagyhatjuk itt a melót. Ki fog akkor ma felszolgálni?"

"Kit érdekel?"

"Nem" vágtad rá, s ellökted kezét. "Őrült ez az ötlet és kész."

"Ugyan már. Mintha te szeretnél itt lenni. Nem akarsz kikapcsolódni kicsit?"

"Miért velem akarod?"

Kirishima leguggolt eléd és fejét öledbe helyezte el, majd kérőn nézett fel rád.

"Ugyan is, akit nem mertem eddig elhívni, az te vagy! Látod, nem érdekel, ha visszautasítasz, ki mertem mondani! Maximum elrohanok sírva, mint egy kislány" viccelte el a végét.

"Én?"

"Ki más? Na mit mondasz?"

"Csak egy feltétellel egyezem bele."

"Bármit megteszek!"

"Ha megcsókolsz.." 

Kirishima elmosolyodott. Kiegyenesedett, mindkét kezével felhúzott téged, majd derekad köré fonta egyik kezét. Másikkal hajadba túrt és megízlelte ajkaidat végül. Először csak egy puszit adott, másodjára már nyelveddel tette ugyan ezt. Teljesen belepirultál szenvedélyes csókotokba. Körülöttetek megszűnt minden, úgy érezted csak ti ketten vagytok. A háttérzajok eltompultak, csak követted Kirishima tempóját. Szíved is szinte érte dobbant, boldog voltál, végtelenül boldog.

"Hé, ti ketten, gyertek csak vissza!" szólt rátok dühösen a főnök, aminek bánatára Kirishima levált ajkaidról. Magabiztosan vigyorogva nézett rád.

"Szóval, mit mondasz? Meggyőztelek ezzel a csókkal?"

Annyira magával ragadott ez az élmény, hogy némán bólintottál. Kirishima megragadta a kezed és rohanni kezdtetek, előre a semmibe.

Fogalmad sem volt, hol fogtok ki kötni csak azt tudtad, hogy vele akarsz lenni.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top