▵A kisállat..▵
..amit közösen adtok ajándékba a szeretett gyermeketeknek. ^^
╔═════ ∘◦ ⛧ミ ◦∘ ══════╗
Karakterek: Aomine, Levi, Deku, Takao, Oikawa, Izaya, Makoto
╚═════ ∘◦ ミ⛧ ◦∘ ═════╝
♡ Aomine
Aomine és kislányotok szinte felvillanyozva suhantak végig a kisállat kereskedésben. Megengedted nekik, hogy tarthatnak kisállatot, nagy nehezen. Miért hezitáltál? Ez egyszerű. Ki fog a szőrgombóc után takarítani? Hát biztos nem ez a kettő.
Mindketten csillogó szemekkel rohantak oda hozzád.
"Anyuci, anyuci!" húzogatta szoknyád alját kislányod izgatottan. "Azt szeretném!" mutogatott mosolyogva a golden retwier féle kiskutya felé, aki egy ketrec mögé volt zárva. "Megnyalta a kezem! Már a barátommá vált!" érvelt ésszerűen.
"Nem. Biztos, hogy nem" vágtad rá hezitálás nélkül.
A kislányotok kétségbeesetten nézett Aominére, aki egyből átölelt hátulról, hogy megpuhítson. Nyakadba puszilt.
"Baby, miért ne? Látod mennyire szeretné! Gondját fogja viselni, ugye __ chan?" szegezte kislányotok felé a kérdést, aki lelkiismeretesen bólogatott.
"Takarítani is fogsz utána rendesen, __ chan?"
A kislány lázasan bólogatott. Aominére pillantottál.
"A kislányunk hat éves, lehet, hogy segíteni fog, de nem ő fogja gondját viselni.. és nem is én, szóval ha már azt gondoltad, cuki apukává változol, te fogod, értettél ugye?" magyaráztad fenyegető hangnemben, mire elmosolyodott.
"Rendben, ígérem így lesz, asszonyság."
Lábára léptél, mire felkiáltott.
"Mire volt ez jó?"
"Mondtam, hogy ne hívj így Ahomine!"
Viaskodásotokat félbeszakította __ chan. Magához ölelve hozta oda hozzátok a kiskutyát, aki nyalogatni kezdte arcát, ő pedig boldogan, édesen kuncogott. Meghatódtál attól, milyen boldog lett hirtelen. Láttad mennyire akarta ezt a kiskutyát, így végül nyugodt szívvel mentél bele ebbe az alkuba.
♡ Levi
"Apu, apu, apuuuuu" sipítozott kicsi lányotok, __ chan. "Őt akarom, őt, őt, őt!" szólalt fel akaratosan.
Levi és te oda léptetek a kis ketrec körül lévő cicákhoz. Levi zsepkendőjét arcához illesztette.
"Melyiket is? Azt a feketét?" szegezted tekinteted az előtted lévő, nyávogó fekete cicára.
__ chan bólogatott.
"Nem, nem és nem" ellenkezett Levi. "Csak a baj van velük, hullajtják a szőrüket, oda pisilnek mindenhova, neeem, kizárt, hogy a tiszta házunkba behozzunk egy ilyen bolhazsákot!" közölte Levi határozottan __ channal.
"Ha nem lehet cicám se kutyám, akkor mim lehet?" firtatta sértődötten __ chan. Olyan aranyos volt ilyenkor. Főleg amikor felhúzta az orrát.
"Kaphatsz egy szép halat!" mutogatott Levi az akváriumban úszkáló halacskákra.
Hogy is mehettél hozzá egy ilyen csökönyös alakhoz? Szültél neki egy édes kislányt, aki immáron öt éves és nem képes haza hozni egy cicát, csak azért, mert tisztaságmániás? Egy hal? Azzal meg mi a fenét fog csinálni?
Gondolataid félbe szakította, hogy __ chan Levi nyakában ült és már azon veszekedtek, melyik halat vegyék meg. Elnevetted magad. Lehet, hogy Levi most megúszta a kutya, cica témát, de ez még úgy is fel fog jönni az elkövetkezendő pár évben.
Végül boldogan jöttetek ki onnan mindannyian. __ chan nem győzködött hálálkodni Levinek, amiért megkaphatta a kis halat, ami olyanannyira megtetszett neki.
♡ Deku
Karácsony volt és Dekuval készültetek oda adni kisfiatoknak az ajándékot, amire olyan rég vágyott. Immáron hét éves lett, mindig is akart egy cuki kaméleont, hiszen már egész kicsi kora óta az volt a kedvenc állata.
A kanapén ültetek egymás mellett és izgatottan néztétek őt. All Mightos jelmezben ült a fa előtt és csak az engedélyetekre várt.
"Láss neki, nyugodtan" bíztattad őt.
"De azzal, ami zöld papírral van becsomagolva, csak óvatosan" figyelmeztette Deku.
Természetesen ahogy lennie kell, elsőnek azt ragadta meg. Kinyitotta óvatosan, s meglátta a kisebb terráriumban lévő kaméleont. Csillogó szemekkel kémlelte, majd rátok nézett és oda ugrott közétek.
"Köszönöm, köszönöm, köszönöööööm!" hálálkodott őszintén kiáltozva és adott mindkettőtök arcára egy puszit.
Deku a meghatódottságtól majdnem könnyeket ejtett.
"Milyen keménynek mutatod magad ma" lökted oldalba pajkosan.
Deku szorosan magához ölelt.
"Köszönöm, (T/N)!"
"Heh?" pirultál el hirtelen, tekinteteket pedig a boldog kisfiatokra szegeztétek. "Mit?"
"Hogy egy családdá váltunk, mi mást?" nevette el magát.
"Ne nekem köszönd, közösen csináltuk!" pusziltad meg borostás arcát.
"Mit gondolsz, csináljunk neki egy kistestvért?" suttogta füledbe, mire beharaptad alsó ajkad.
"Jó ötlet."
♡ Takao
Épp bevásároltatok, Takao szokásához híven elbohóckodott kicsi fiatokkal. Mindketten felkaptak egy rollert és végig száguldottak minden élelmiszeres soron. Nem érdekelte ki látja, akkor is együtt kiáltoztak, kuncogtak és a többi. Nagyokat sóhajtottál. Megszoktad már ezt Takaotól, de mostantól duplán kell elviseld ezt a sugárzó, élénk természetet, hiszen a fiad teljesen rá ütött. Kiköpött mása lett, de úgy mindenben.
Miután fizettetek, elindultatok hazafelé, de Takao és ő megálltak egy állatkereskedésnél. Oda sétáltál hozzájuk.
"De menő" sóhajtottak fel együtt, nézve egy papagályt, majd feléd fordultak kiskutya szemekkel, kérőn.
"Elfelejthetitek" törted össze álmaikat egy pillanat alatt.
"Mami, mami, légyszi! Olyan menőn néz ki! Képzeld el, ahogy felpattanok a gördeszkámra és a vállamon pihen! Király lennék, ugye?" firtatta reménnyel telve.
Takao lepacsizott vele egyből.
"Te lennél a legmenőbb a suliban!" értett vele egyet Takao.
Gyilkos pillantással néztél a férjedre, mire átölelt.
"Naaaa, ne legyél már ilyen rideg (T/N). Sosem volt még háziállata. Miért ne lehetne?"
Tudtad jól, hogy kórusban hisztiznének ezért, és semmi kedved nem volt hallgatni, hogy milyen gonosz vagy, ezért megengedted nekik. Majd rájönnek maguktól, mit zúdítottak a nyakukra. Boldogan hozták haza a színes kis jószágot.
Este nyugodtan aludtál, de megütötte füled a papagály rikácsolása. Egyből kipattantak szemeid. Takao párnáját fejére nyomta.
"Nem bírom már, mikor fogja be ez a hülye madár?" csattant föl dühösen.
Diadalmiasan mosolyogtál rá.
"Milyen menő, mi?" gúnyolódtál rajta előszeretettel.
Rád nézett morcos arckifejezéssel.
"Ki ne mondd, (T/N)!"
"Én.." kezdtél bele, s láttad, hogy egyre feszültebbé válik. "Meg.."
Takao föléd kerekedett és félmosolyra húzta a száját.
"Nem baj, hadd sipítozzon csak. Legalább elnyomja a hangodat, ugye?"
"Megmondtam!" mondtad ki, mire csikizni kezdett. "Megmondtam Kazunariii!"
♡ Oikawa
Oikawa és kislányotok szomorkásan, ölelkezve nézték kedvenc meséjüket a spongyabobot. Úgy hozta az élet, hogy te lettél a rossz fiú, akit épp utálnak mindketten, hiszen akartak egy Beagle kiskutyát. Annyira igyekeztek, megmutatták, hogy igen is tudnak felelősséget vállalni, sokat segítettek a háztartás körül, de így sem győztek meg, így bevágták a durcit.
Azon a délutánon beállítottál egy nagy dobozzal és a tévé elé ültél. Mindketten morcos arckifejezéssel fogadtak.
"Mi ez?" kérdezte Oikawa.
__ chan elfordította fejét.
"Ha nem kutyus, akkor nem érdekel!" kérte ki magának.
Jézus, mennyire hasonlít Shittykawára.
"Mi lenne, ha kibontatátok?" sóhajtottál frusztráltan.
Oikawa kinyitotta, mire kiugrott belőle egy kölyök kutya. __ chan rá szegezte tekintetét, elállt a lélegzete, majd a nyakadba ugrott.
"Mamiii, köszi, köszi, köszi!" puszilgatta végig arcod minden egyes pontját __ chan.
Abbahagyta a hálálkodást, felkapta a kiskutyát és kivitte a kertbe, hogy játszhassanak. Te és Oikawa bentről néztétek őket, majd hozzád bújt.
"Nem gondoltam, hogy ilyen hamar megtörsz majd!"
"Ha még egyszer pártolod, hogy ellenem forduljon, kinyírlak!"
Oikawa elnevette magát, és mélyen szemeidbe nézett.
"Milyen szép halál lenne" kuncogott, majd nevetésben törtetek ki. "Tudod, szerintem az egyetlen dolog, amit jól csináltunk.."
"Az ő" mosolyogtál __ chant nézve, ahogyan kergetik egymást a kiskutyával.
♡ Izaya
"Tch, egyszerűen nem hiszlek el, (T/N)!" fortyogott Izaya.
"Ohh istenem! A kislányunk egy kutyát szeretne, te meg a hülye fóbiád miatt nem hagyod neki!"
"Mi lenne ha mást kapna? Meg aztán.. minek neki bármilyen állat? Hogy lehet őket szeretni?" fintorgott Izaya előszeretettel.
Végig titeket bámultak a kisállat kereskedésben. Döbbenten néztek Izayára, aki csak gyilkos pillantással intett egyet, ezzel jelezve, hogy menjenek szépen a dolgukra.
"Ne legyél már ennyire pukkancs" förmedtél rá.
"Jó, legyen, de ne kutya. Bármi más, csak ne az."
"Hal?"
"Hal? Komolyan, (T/N)?"
Legszívesebben jól fejbe vágtad volna. Tovább mentetek az üzlet folyosóján, majd megláttál egy cuki nyuszit. Izaya megadóan bólintott.
Ahogy hazaértetek a kicsi __ chan boldogan ölelt meg titeket. Izaya elmosolyodott és felmelte szeretett kislányát.
"Ha azt mondanám, hogy kaptál valami nagyon jó dolgot.. megígérnéd, hogy vigyázni fogsz rá, __ chan?" kérdezte karjaiban __ chant.
"Persze, apu!" bólintott mosolyogva.
Te kezedbe emelted a fekete fehér nyuszit, Izaya leengedte __ chant, aki hozzád rohant, óvatosan kivette kezedből, megfogta és magához ölelte a kis szőrgombócot.
"Kawaaaiiiii" sipítozta __ chan, majd Izaya felé fordult. "Köszi, apuci" majd feléd "köszi anyuci!"
"Szóval, vigyázni fogsz rá?" ismételte meg magát Izaya.
"Igen, ő lesz a legjobb barátom!"
Izaya elmosolyodott. Adott homlokára egy puszit, te pedig legbelül elolvadtál, hogy így láthatod őket.
♡ Makoto
Makoto egyik reggel egy kóbor fehér kiscicával állított be hálószobátokba.
"Hé, hé, hé! Miért hoztad ezt ide?" mutogattál a kezében lévő jószágra.
"Elkóborolt, gondoltam.."
"Gondoltad?"
"__ chan örülne neki. Olyan magányos mostanában és szomorú amióta elkezdett iskolába járni.. nem akarom, hogy egyedül érezze magát a fiam és lehet ettől jobb kedvre derülne!" érvelt makacsul Makoto.
"Jó. Rendben" adtad meg magad rögtön, hiszen te is csak a javát akartad szeretett mini Makotódnak, az az fiadnak.
Bementetek szobájába.
Éppen békésen szunyókált. Makoto barna haját örökölte s a te szemed színét.
Ágyára ültetek, te pedig puszikkal halmoztad el pufók arcocskáját, s így keltetted fel. Aranyosan kuncogott, majd lassan pislákolva nyitotta ki szemeit. Makoto felé nyújtotta a bolhazsákot.
"Tessék.." nyújtotta oda fiának Makoto.
"Az.. enyém?" nézett rátok összezavarodva __ chan.
Mindketten bólogattatok. Óriási vigyor lett urrá arcán és ölébe vette a cicát, aki dorombolva nyomta fejét kis arcocskájának.
"De nem aludhat veled, __ chan. Előbb meg kell fürdetni. Apa majd segít, ugye?" néztél rá szúrós tekintettel.
"Persze" helyeselt Makoto, majd arcon puszilt.
Megindultak mindketten vidáman készen a feladatra, te pedig boldogan nézted végig ahogyan megszenvednek a cicával, aki rettegett vízbe menni.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡ ♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Jó nehéz volt ezt megírni, jesus, jó kaka is lett (lol), lehet belőle a jövőben második rész, ha szeretnétek, csak irjátok meg kivel. Nem ígérhetem, hogy mindenki benne lesz akit kívántok, de igyekszem. Luvluv♡
Btw: ez így majdnem egy állatkert, de nekem van kaméleonom, szamojéd spicc kutyusom, tigris féle macskám, meg barna nyuszim. D:DD nektek milyen háziállatotok van? ^^
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top