- Minho! Miért kiabáltál vele!! Most megbántottad! - szólt rá idegesen és csalódottan a szeplős. - Most hogy találom meg? - nézett az ajtó felé, abban reménykedve, hogy a szőke visszajön, de ez nem történt meg.

- Te szórakozol? Nem tudod hogy ki volt ő? - tátotta el a száját az idősebb. Egyszerűen nem fogta fel, hogy az öccse hogy nem ismerte fel Christopher-t, annak ellenére hogy a példaképe volt.
- Nem! Miért ki ő? - értetlenkedett Felix zavartan.
- Christopher Bang! Hogy lehetsz annyira hülye hogy nem ismered fel a példaképed! - kiabált dühösen Minho. Gyakran nem örült annak ha Felix új embereket ismert megy mert félt hogy kihasználják.

Felix mindenkivel kedves volt, és nem tűnt fel neki hogy kihasználják. Épp ezért Minho nem szerette ha idegenekkel ismerkedik meg. Bár az igaz hogy Christopher Bang valóban híresebb volt mint Felix, de attól még gyanús volt Minhonak. Mondjuk, neki mindenki gyanús volt.....

- Mi? - Felix pislogás nélkül meredt a bátyjára. Nem azon akadt fent, hogy Minho lehülyézte, hisz' ez már előfordult néhányszor.
Létezik hogy az a Chan, akit ő megismert.....ő Christopher Bang? Ezért volt annyira tartózkodó? Ezért félt attól hogy meglátják? Ezért volt ennyire félénk?

Otthagyva az ideges Minhot, elrohant hogy megkeresse Chris-t. Most már mindent értett. Rájött hogy Chris miért volt félénk. Hiszen ő a kezdetektől fogva tudta hogy kivel áll szemben! De Felix csak a nevét tudta. Hogy lehetett annyira buta hogy ne jöjjön rá hogy ő Christopher Bang!

Felix eléggé fázott, hiszen a fellépő ruhája vékony volt, és csak egy pulóver volt rajta, kint pedig már esteledett, és a hó is hullani kezdett.
- Chris! Hol vagy? - kiáltott fel az utcán, de sehol senki nem volt senki, csak csend, havazás és az ablakban lévő fényfüzérek.
- Chris! - kiabált a vörös hajú, és szaladt, nem tudta hogy merre, nem tudta hogy meddig, csak céltalanul futott, reménykedve hogy valahol megtalálja a szőke költőt.

Közben egyre hidegebb lett, Felix azt érezte hogy lassan szétfagy, miközben egyre inkább az állomás felé tévedt. Már lassan egy óra eltelt amióta elindult, de valamiért úgy érezte hogy az állomás felé kell mennie. Éppen egy vonat sűvített el arrafelé, amikor Felix a pályaudvarra ért. A nagy jármű fénye pedig egy alakot világított meg.

- Chris? - suttogta maga elé, majd valahonnan új erőt merítve rohant oda.
- Chris te jó ég mondj valamit!! - rángatta meg a fiú testét, miközben apró könnycseppek gördültek le az arcán. Christopher nem mozdult, jéghideg volt mindene, sőt az arca már kékes árnyalatú volt. Felix a kezéhez nyúlt hogy kitapogassa a pulzusát, amit szerencsére hamar megérzett, így a fiút felemelte, nem törődve azzal hogy félig szétfagyott ő maga is,  elkezdett rohanni, hogy hazaérjen vele, mielőtt még túl késő lenne.

Boldog karácsonyt mindenkinek!🎄✨🌨️💛💚🧡💙🎁❄️💗🤍

P.S. Bocsi hogy a vége ilyen 'fagyos' lett, csak épp a Jégvarázst nézem😅