⟨𝚂𝚎𝚟𝚎𝚗⟩
⟨𝙳𝚛𝚞𝚐𝚜⟩
Jisung zavarodottan ült még az óráján is ahol többszörös szólításra sem figyelt fel. A tanár nem szólt egy szót sem hiszen látta rajta a pulóvert. Elkönyvelte a beavatás okozta figyelmetlenségnek így felszólított valaki mást aki azonnal válaszra méltatta őt.
⟨•••⟩
-Nem lesz gond, hogy Jisungot kihagyjuk a megbeszélésből?- kérdezte I.M.
-Nem, mivel róla lenne szó. Felix ma összeveszett Changbinnal aki elég feltűnően aggódott Jisungért. Mint kiderült az aggodalmat haraggal és dühvel próbálja fedni ám mi átlátunk a szitán. Az is kiderült, hogy a zene volt a barátságuk összetartó eleme, mert amikor nem zenéltek szinte egymáshoz sem szóltak.- mondta Hyejin aki körbe körbe járt a tornateremben.
-Nekem úgy tűnt, hogy a többiekkel is jó viszonyt ápolt valamelyest kivéve Minhoval. Talán Changbin fontosabbnak tartotta Jisungot mint a többiek?- tette fel a jogos kérdést Jooheon.
-Megeshet! A barátságukba sosem láttunk bele. Ezt egyedül Jisung tudhatja, de nyilván nem kérdezhetünk rá kerek perec!- húzta el a száját Hyejin majd végül leült a helyére.
-Valamit tennünk kell, hogy kinyissuk a balfaszok szemeit! Egy eskü miatt gyerekes ezt csinálni. Értem én, hogy a testvériségük volt a tét, de ha Jisung őszinte lett volna könnyen elveszíthette volna őket. - szólalt meg Felix is aki a klub elnökére pillantott.
-A kérdés az, hogy ilyen barátokért megéri-e küzdeni? Azt szeretnénk ha Jisung boldog lenne, de ha nem tudják elfogadni a barátjukat akkor feleslegesen tesszük ki ismét egy nagy fájdalomnak.- tette karba kezeit kissé frusztráltan.
-Egyenlőre csak nézzük meg ki aggódik és ki nem! Akik aggódnak érte azok talán elfogadják úgy is ahogy van! Changbin hyung is minimum biszexuális!- nézett körbe Felix mire a legtöbben meglepetten ám, de bólintottak.
A megbeszélés végeztével mindenki ment a saját dolgára. Felix megvárta Jisungot aki közölte, hogy kicsit egyedül szeretne lenni.
A fiúnak szüksége volt a zenére hiszen az mindig segített neki összeszedni a gondolatait. Füleseit füleibe helyezte majd max hangerőn kezdte hallgatni egyik kedvenc számát. Miközben az udvar felé vette az irányt nem igazán törődött az aggódó szemekkel és az egykori barátai megvető pillantásaival sem. Kint leült az egyik padra majd lábát rázva bámult maga elé.
Nem sokkal később Hyejin leült mellé majd cigarettás dobozát elővéve gyújtott rá. A lány Changbinre és a mellette álló Hyunjinra nézett majd megkínálta a zenét hallgató fiút aki szó nélkül fogadta el a bűzrudat. Máskor is élt már a szenvedélynek, de egészsége miatt próbált nem rászokni a nikotin rúdra.
Hyejin kivette az egyik fülest Jisung füléből majd sajátjába helyezte azt. A zene neki is tetszett és úgy gondolta, hogy nem lehet rossz ízlése a fiúnak. Ő maga is sokat foglalkozott a zenével egykor sőt rengeteg dalszöveget írt a múltbéli történtekről, de amióta teljesen kigyógyult a depresszióból abbahagyta az egészet.
-Minden rendben? Látom, hogy kicsit zavarodott vagy.- szólalt meg az idősebb ezzel megtörve a csendet.
-Csak még fura nekem, hogy egyik napról a másikra elvesztettem a barátaimat majd egy teljesen új klubba kerültem.- rántotta meg vállait halványan mosolyogva.
-Egy idő után hozzászoksz ahhoz amit mi teszünk és okozunk. Hiszem, hogy jól fogod érezni magad közöttünk!- simogatta meg a fiú kezét majd elnyomta a cigarettát és kidobta a szemetesbe.
Jisung sóhajtva szívta tovább a cigarettát miközben visszatette másik fülébe is a fülhallgatót. Halványan mosolyogva képzelte el, hogy még mindig a barátaival nevet és szórakozik. Csalódottan állt fel majd elnyomta a cigarettát végül pedig visszaindult az iskola épületébe.
-Jisung!- kiáltott utána Felix, de amint realizálta, hogy a fiú nem hall semmit utána futott.
Sung kivette a fülhallgatót halló járatából mikor megérintették vállát majd ránézett a szőkeségre.
-Mit szeretnél Lix?- kérdezte halkan, de csak egy szoros ölelést kapott. -Feladatom van!- suttogta fülébe majd szépen lassan Jisung zsebébe helyezte a tasakot amibe fehér por foglalt helyett.
-Mindent értek!- kuncogott fel majd megveregette a hátát és elengedte a fiút. -Délután fizetek!- mondta majd kacsintott egyet és útjára indult.
-Felix, te mégis mit csináltál?- ment oda hozzá azonnal Hyunjin.
-Mit csináltam?- kérdezte a hülyét tettetve.
-Láttam, hogy drogot csempésztél Jisung zsebébe. Normális vagy? Rendben, elfogadom, hogy ti előszeretettel használjátok, de ne vigyétek bele azt a kis cu... nyomorékot!- mondta idegesen kijavítva magát.
-Ez az ő döntése hyung! Ha használni akarja, használja! Már hozzánk tartozik. Még egy kevés kis beleszólásod sincs ebbe! Az ő élete a mi életünk.- kacsintott egyet mire Hyunjin teljesen kifordulva magából indult meg a mosdó felé aminek ajtaját becsapta.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top