⟨𝚃𝚑𝚎 𝚊𝚜𝚜𝚎𝚖𝚋𝚕𝚢⟩

Amikor eljött az idő Jisung és Felix elindultak a bizonyos ház felé. Az idősebb talán egy kicsit izgatott volt és nagyon nagyon kíváncsi, de semmit sem mutatott ki.

-Tudod, nem értem, hogy ez a Minho srác miért ilyen ellenséges veled!- szólalt meg Felix amikor csak csendben sétáltak egymás mellett.

-Sosem mondott semmit! A legelső találkozásunk során még kedves volt, aranyos, segítőkész, de aztán elkezdett flegmázni. Csak azért viseltem el, mert a többiek imádták őt és persze, mert beleszerettem abba a gyökérbe. A srácok sosem vették észre, hogy sosem véletlen buktatott ki vagy éppen nem szólt arról, hogy gyűlés van! Sosem akart a baráti körükben tudni és most megkapta amit akart!

Miközben beszélt a könnycseppek végigfolytak arcán amiket letörölve próbált visszatartani.

-Sajnálom Jisung, de a jó hír az, hogy a mi bandánkba mindenki egyenrangú.. kivéve egy valakit, de majd mindent megtudsz 10 perc múlva!- karolta át a fiú vállát. -Mi nem fogunk bántani hanem mindenáron megfogunk védeni. Jót fogunk szórakozni és bár lesznek veszélyes feladatok amiken mindannyian átestünk már, de ez nem azt jelenti, hogy azt akarjuk, hogy meghalj. Bármi baj történik mi segítünk! Erre valók a barátok! Bajba keverünk és mindig kihúzunk belőle. - mosolyodott el halványan majd megfogta Han kezét és gyorsított a tempón.

10 perc alatt odaértek a házhoz aminek kapuját kinyitotta Felix. Rutinosan a garázs felé indult így Jisung követte őt egyre hevesebben verő szívvel.

-Készen állsz?- kérdezte Lix miközben kopogásra emelte kezét.

-Azt hiszem!- motyogta ujjait piszkálva.

Felix mosolyogva kopogott be majd megvárták amíg teljesen felhúzódik a garázs ajtaja. Jisung nagyot nyelve indult meg a kapucnis személyek felé. Mindenki fekete farmerben és fekete pulóverben volt pont úgy mint Felix és ő maga is.

Mind a ketten leültek majd amikor az ajtó teljesen lecsukódott az egyik személy levette a kapucniját.

-Szia Jisung!- köszönt egy lány aki elég ismerős volt neki. -A nevem Lee Hyejin, a klub elnöke! Örülök, hogy itt vagy velünk, remélem jobban leszel a társaságunkban. Bizonyára Felix már beszélt valamennyit a bandánkról így én sem vagyok hajlandó sokáig beszélni. Van egy közös chatcsoportunk ahol nem csak beszélgetünk hanem jeleket küldünk ha valami van. A jeleket is megfogod kapni még ma amit célszerű megtanulni. Ha baj van pattanunk, nem hagyunk hátra senkit senkiért. Megvédjük egymást és segítünk a másikon. Mint látod mindenkin van  gyűrű egy dátummal. Te is fogsz kapni és a dátumot te fogod megmondani. Ez nem a halálod időpontja lesz hanem a 2 hetes szabadidőd kezdete! Érthető voltam?

-Igen!- válaszolt halkan Jisung miközben a szavakat emésztette magában.

-Lesznek különböző beavatási feladatok amit az iskolában fogsz megkapni. Fekete papírra lesznek írva és remélhetőleg nem lesznek számodra durvák. Amint hallottuk, hogy magadra maradtál elkezdtünk gondolkodni azon, hogy beveszünk a csapatba. A barátaid elég faszok ha ezért eldobnak maguktól!- húzta el a száját Shownu.

-Esküdt tettünk én megszegtem. Ez van, már nem tudok mit kezdeni vele! Úgy érzem sokkal jobb így hiszen még mindig titokban van a másságom!- rántotta meg a vállait majd körbe nézett a társaságon.

Hyejin ezek után bemutatta a tagokat akik meséltek magukról pár szót. Végül visszatértek az iskolára és a klubra is.

-Ami fontos még, hogy holnap fekete és pólóban gyere. Az első beavatáson egy pulóvert kapsz tőlünk amit egésznap viselned kell. Nem lesz valami jó idő szóval nem tiltom meg, hogy ne vegyél magadra egy inget vagy amit akarsz. Most odaadom neked a fekete fáslit amit az iskolában láthatsz néhány tagon. Hordjad hiszen ezzel azt a látszatot kelted, hogy vágdosod magad! Senki nem fog megszólni érte a tanárok közül hiszen tudják, hogy ez csak álca!- állt fel a székről Hyejin majd kezébe vette a fekete fáslit és odadobta Jisungnak.

-Örülök, hogy a klub tagja lehetek, azt hiszem..- mondta halkan majd zsebre tette a fásli csomagot.

-Mi örülünk annak, hogy csatlakoztál! Bár nem veszek ide fel mindenkit, jól döntöttem, hogy téged nem hagytalak magadra. Most már ha tervben is volt, nem fognak merni piszkálni.- mosolyodott el Hyejin majd lezártnak tekintette a gyűlést.

Mindenki elköszönt Jisungtól majd végül távoztak a helyszínről. Felix, Hyejin és Jisung viszont maradtak.

-Te itthon maradsz vagy mi lesz?- kérdezte a lány Felixtől.

-Szerintem ott alszok Jisungnál! Van mit megbeszélnünk. -mosolyodott el kínosan Lixie.

-Készülj fel! Az öcsém odáig van az egyik volt haverodért!- kuncogott fel majd intett egyet és bement a lakásba.

Jisung és Felix elindultak hazafelé és az idősebb próbálta kihúzni a szőkéből, hogy melyik bolond tetszik neki.

-Changbin!- vágta rá egy kis idő múlva.

-Igen!- suttogta Lix lehajtott fejjel.

-Már az jó jel, hogy elfogad téged, nem?- kérdezte Jisung miközben átkarolta a vállát.

-De, viszont mit ér a szerelem ha viszonzatlan?- nevetett fel fájdalmasan.