⚠️Helyesírási hibák előfordulhatnak!⚠️

-Istenem Jisung fogd már be!- fogta be füleit Minho amikor Jisung énekelgetett.

Jisung jobban rázendített majd amikor hozzá vágott egy üveget ami szemét találta el azonnal csendbe maradt. Senki sem látta, hogy hol találták el így sietve távozott a mosdóba. A sminket már szerencsére leszedték róla hiszen a fellépésnek vége van. Szemét nagyon nehezen nyitotta ki és amikor sikerült megtörölte azt. Szemei nem csak az üveg miatt voltak könnyesek hanem az miatt, hogy még csak egy bocsánatot sem hallott szeretett hyungjától. Már napok óta neheztel rá egy kisebb összeveszés miatt, de nem gondolta volna, hogy erre is képes. Külön rosszul esett neki, hogy senki az égadta világon meg sem kérdezte, hogy jól van-e amíg ott állt és szeméhez tette kezét. Szipogott párat majd megmosta az arcát és abban reménykedett, hogy nem lesz semmi baja tőle. Még gyorsan elment elvégezni a dolgát majd már ment is ki. Az öltöző már üres volt így megkérdezte az egyik sminkestől, hogy a többiek merre vannak.

-Haza indultak!- válaszolt a fiatal lány.

-Köszönöm!- motyogta majd megfogta a táskáját és a hátára kapta.

-Hazavigyelek? Összepakolok és ha gondolod mehetünk!- mosolyodott el a lány.

-Azt megköszönném Noona!- mosolyodott el halványan majd leült és mély levegőket vett, hogy ne sírja el magát.

-Valami baj van?- kérdezte a lány aki letörölte a tükröt hiszen elég maszatos lett.

-Itt hagytak egy szó nélkül!- kezdett el szipogni hiszen nem értette, hogy miért.

-Lehet, hogy azt hitték, hogy te már elmentél!- ült le mellé majd megsimogatta a vállát.

Jisung jelezte, hogy induljanak majd megtörölte a szemeit és felállt a kanapéról. 

A lány nem egyből hazavitte hanem elmentek az egyik eldugottabb étterembe ahol ettek egy jót és felvidította a fiút. Mivel kezdett pirosodni a szeme így adott neki egy fekete szemfedőt. Amikor Jisung végre hazaért levette a cipőjét és a kabátját majd bement a konyhába és leült a helyére.

-Csoda, hogy most nem felejtkeztetek meg rólam!- mondta gúnyosan amikor elétolták az ételt.

Nem mondott semmit csak megfogta a tányért és az evőeszközöket és elindult felfelé. Nem sokkal később megjelent Minho is aki leült elé majd a szemfedőhöz nyúlt. Jisung azonnal elrántotta a fejét és tovább ette az ételt.

-Sung..-szólalt meg kedvesen és lágyan amitől Jisung szemei könnybe lábadtak.

-Menj ki!- motyogta majd tovább tömte a fejét, hogy véletlenül se kelljen megszólalnia.

Minho ismét a szemfedőért nyúlt majd le is kapta a fiúról. Óvatosan simított Jisung szeme alatti részre mire a mókus fiú reflexszerűen lehunyta a szemeit.

-Sajnálom!- suttogta Minho mire Jisung letette a kezében lévő tányért és az evőpálcikát is.

-Nem elég egy sajnálom! Hyung, már hónapok óta randizunk és te képes voltál hozzámvágni egy kibaszott üveget. Talán ezzel nem is lett volna bajom ha nem szemen talált volna el. Nem is érdekelt, hogy hol talált el, de még egy bocsánatot sem kaptam és ami a legjobban fájt, hogy még neked sem jutottam eszedbe amikor elindultatok nélkülem!- akadt ki teljesen Jisung miközben a könnyei is megindultak.

-Nem gondoltam volna, hogy pont ott fog eltalálni és utána már Jeongin kezdett el hozzám beszélni. Tudom, hogy nem mentség, de nem akartalak szemen dobni vele. Fáradt voltam amikor elindultunk és ez szintén nem mentség, de én végig aludtam. Amikor hazaértünk küldtem egy csomó smst és hívtalak is vagy harmincszor csak éppen ki volt kapcsolva a telefonod!- magyarázta meg majd megfogta Sung kezeit.

Jisung kirántotta mancsait Minho kezei közül majd bekapcsolta a telefonját, hogy biztosra menjen abban, hogy Minho igazat mondott-e. Tényleg volt egy csomó nem fogadott hívása a tagoktól és mindenki azt hitte, hogy ő elindult már.

-Jó akkor már csak a szemem miatt kell teperned!- mutatott a sérült szemére majd ránézett.

-Mit csináljak, hogy megbocsáss?- kérdezte miközben jó szorosan magához húzta a fiút.

-Rádbízom!- motyogta majd Minho vállára hajtotta a fejét.

A legjobban az esett volna jól ha elmondja a többieknek, hogy egy jó ideje randiznak és megkérné végre arra, hogy legyen a párja.

-Holnap is lesz egy rendezvény, de úgy látszik elintéztem, hogy ne gyere!- mosolyodott el szomorúan Minho miközben Jisung fejét simogatta aki már mellkasán pihentette a fejét.

-Hát elég szépen!- válaszolt Jisung lehunyt szemekkel hiszen képes lett volna elaludni.

Imádja amikor Minho a fejét simogassa hiszen a szerelem bevallása is egy olyan éjszakán történt amikor Jisung rosszat álmodott és átment kedvenc hyungjához. Minho elkezdte a fejét simogatni miközben magához húzta és ekkor döntötte el, hogy elmondja neki. Félt attól, hogy Jisung rosszul reagál, de pont ellenkezőleg történt.

-Tudod jól, hogy szeretlek téged!- hagyta abba a simogatást miközben eltolta magától a fiút.

Jisung bólintott egyet majd végül Minho szemeibe nézett amik csak szerelmet, csodálatot és boldogságot sugároztak.

-Én is szeretlek!- hajolt hozzá közelebb majd egy apró csókot nyomott Minho ajkaira.

Ezek után jó szorosan bújt hozzá és lehunyt szemekkel hallgatta gyors szívverését ami csak is miatta van. Még mindig nem tudja elhinni, hogy ilyen gyors ütemre kapcsol a szíve akárhányszor a közelében van. Nyilván Jisung szíve is hevesebben kezd el verni amikor Minho a közelébe kerül. 

-Vidd le a tányért aztán pedig fürödj le!- simogatta meg a hátát majd elengedte.

Jisung felkelt az ágyból majd megfogta a piszkos tányért és  az evőeszközöket is. Ránézett Minhora majd zavarát leküzdve megkérdezte amit már hónapok óta megszeretett volna.

-Fürdesz velem, hyung?- pillantott a férfire aki teljes sokkba  került.

-P-persze!- fordította el a fejét majd köhintett párat.

Jisung elmosolyodott amikor látta Minho zavarát majd már ment is lefelé. A mosatlan a mosogatógépbe tette majd Felixre nézett aki szomorúan nézte Changbint. A sötét herceg a telefonját nyomkodva mosolygott néhány üzeneten és ezt Felix is tudta jól.

A szeplős felkelt a helyéről mire Changbin felé pillantott. Felix kisietett a konyhából majd egyenesen szobájába vette az irányt ahol már csak egyedül van. Mindenkinek van szobatársa kivéve Felixnek és Changbinnak. Felix utál egyedül lenni az éjszaka folyamán viszont Bin nem akar magának szobatársat.

-Nem értem mi történt veletek!- szólalt meg Jisung anikor leült az asztalhoz.

-Mármint?- kérdezte Changbin miközben letette a telefonját.

-Nagyon jó barátságot ápoltatok, de elég feltünően taszítod el magadtól. Amikor a rádiós adás volt direkt foglalt neked helyet..Mosolyogva várt téged, de te direkt elmentél mellette. Láttad te milyen szomorú volt akkor? Meg amikor leakart fogni téged csak úgy hülyeségből..te ellökted magadtól a kezét és épphogy elviselted azt, hogy magához ölelt. Arról nem is beszélve, hogy akárhányszor hozzádér, legyen szó itthonról vagy a műsorokról, elrántod a kezedet vagy bármi ehhez hasonló. Tudom, hogy zavaró amikor sokat fogdos, de ő csak szeretgetni próbál.- sorolta a dolgokat ő is egyre jobban elszomorodva.

-Hyung..- jelent meg az említett mire mindketten ránéztek. -Az a bajod, hogy biszexuális vagyok?- kérdezte szipogva hiszen bele sem akart gondolni abba, hogy talán igen a válasz.

Changbin nem szólt egy szót sem. Felix úgy gondolta, hogy hallgatás beleegyezés ezért hangosan felzokogva hagyta el a konyhát majd felszaladt a szobájába.

-Gratulálok!- suttogta Jisung majd ő is elhagyta a konyhát.

Mivel tudta, hogy Chan már bement Felixhez így a szobájába vette az irányt ahol Minho várta őt. Ezek után bementek a fürdőbe míg senki sem figyelt.

-Nem most látsz először félmeztelenül!- kuncogott Minho amikor Jisung szája tátva maradt.

-Lehet, de most ki is tudom élvezni a látványt!- törölte meg ajkát mintha kifolyt volna a nyála.

Minho is látni akarta végre a kisebbet így lekapta róla a pólót amire csak lányos zavart kapott.

-Gyönyörű!- mosolyodott el Minho majd oldalára simított és egy apró puszit nyomott homlokára.

Tudta, hogy Jisung előtte még soha nem volt férfival így nem akart semmi félre érthetőt tenni. Nyilván sokszor látta már Jisungot ruha nélkül, de akkor soha nem volt zavarban. Akkor még barátként tekintettek egymásra, de ez már másképp van és Han Jisung igenis szégyenlős.

-Ne legyél szégyenlős! Előttem nem kell!- nyomott a fürdővízbe habfürdőt, hogy Jisung ne érezze magát annyira kényelmetlenül.

Jisung vett egy mély levegőt majd levette magáról boxerét is és elindult a kádhoz. Beleült a kádba majd bociszemekkel nézte Minhot aki kicsit sokkot kapott.

-Ne nézz így!- fordította el a fejét a kisebb majd végül Minho is levetkőzött és beleült a kádba.

Hosszú hosszú percek után végül mindketten frissen és pizsomába öltözve mentek le a nappaliba ahol a többiek filmet néztek. Minho leült a földre és mivel a kanapén már nem volt sok hely így ölébe húzta Jisungot. A fiú nadrág nélkül volt így nem akarta, hogy a padlón véletlenül felfázzon.

-Szólj ha álmos vagy, mert akkor felviszlek!- szólalt meg Minho majd kért egy takarót amit azonnal Jisungra is terített.

-Köszönöm hyung!- mosolyodott el Jisung majd lehunyta szemeit hiszen nem akarta megerőltetni szemeit.

-Szeretlek!- suttogta a kisebb fülébe majd egy apró szájra puszit adott Jisungnak.

-Mi a jó isten?- szólalt meg Changbin hiszen ő pont látta azt a puszit.-Te szájon pusziltad?- akadt ki kissé.

-Igen! Talán gond?- nézett rá ijesztően Minho.

-Nem! Egyáltalán nem, de most buktam egy fogadást!- tette karba kezeit durcásan.

-Mégis milyen fogadást?- kérdezte értetlenül Minho miközben a csendben figyelő Sungot simogatta.

-Fogadott velem miszerint 1 hónapon belül nem fogsz közeledni Jisung felé ilyen módon!- válaszolt Felix miközben látszott rajta, hogy mennyire bántja Changbin. -Tartsd meg a pénzed!- mondta halkan majd felállt és elindult a lépcső felé.

-Már hónapok óta randizunk csak nem akartuk elmondani még egyenlőre! Viszont most már elég szépen beleszerettem ebbe a cuki mókusba szóval itt volt az ideje annak, hogy elmondjam. -nézett Jisungra aki mellkasán pihentetve fejét vigyorgott.

-Szeretlek hyung!- mondta boldogan majd egy apró csókot nyomott az idősebb szájára.

-Én is szeretlek Jisungie!- simogatta meg fejét majd tovább nézte a filmet.

Ugyan még az a bizonyos kérdés hátra van, de Jisung így is nagyon boldog hiszen végre tudnak róluk a többiek is.

-Megyek Felix után!- mondta Jisung miközben már állt is volna fel, de Bin megelőzte őt.

-Megyek én!

-Mi történt köztük?- kérdezte Hyunjin sóhajtva.

-Bin elég szépen megbántotta Lixet azzal, hogy nem foglalkozik vele amióta tudja, hogy biszexuális.- válaszolt Chan majd hajába túrt.

-Süt róla, hogy ő is vonzódik hozzá akkor nem tudom mit akar.- forgatta meg szemeit Seungmin.

-Hát épp ezaz!- rázta meg fejét Chan.

°°°°

-Neked áll feljebb? Neked?- ordította Lix miközben becsapott egy ajtót.

A nappaliban ülő fiúk ijedten néztek egymásra s még az alvó Jisung is felriadt. Minho egy puszit nyomott fejére majd tovább hallgatta őket.

-Mert nekem nem állhat feljebb? Csak neked? Semmi baszott köze nincs a viselkedésemnek ahhoz, hogy biszex vagy ha egyszer én is az vagyok!- ordított vissza Changbin. -Nekem nem eshet rosszul semmi? Semmi, bassza meg?

-Ugyan mi esett rosszul? Hah? Én voltam leszarva hónapokig miután elmondtam neked a legnagyobb titkomat!- kiabált Felix már torka szakadtából.

-Csak én vagyok a hibás Lee Felix? Csak én? Kurvára nem számít, hogy akárhányszor megkérdeztek téged...milyen emberrel nem akarsz összejönni.. konkrétan leírtál engem? Nem jöhetsz azzal, hogy honnan tudhattad volna, hogy én is buzi vagyok! Azt mondtad nem kellene neked alacsony pár, mert gáz lenne vele menni bárhová is hiszen magasabb vagy. Azt mondtad nem kell olyan ember aki szőke vagy fekete hajú.. mikor milyen hajszínem volt..Azt mondtad nem kell olyan pár aki macival alszik, mert az olyan óvodás....-mondta továbbra is kiabálva Changbin..ám hangja más volt.. sírt..

-Changbin..-mondta halkabban Felix..

-Nem Felix! Nem érdekel! Bocsánatot kértem tőled, te pedig szerelmet vallottál nekem és bármennyire is fájó hiszen mindennap erre vágytam..De nekem nem kell olyan fiú aki soha nem akart engem! Szeretlek és szerettelek...de nem foglak szeretni!- mondta ugyanúgy kiabálva és a jövő időre utaló szócskát kiemelve.

Ezek után a fiúk lent hangos ajtó csapódást és a lépcsőn trappolást hallották csak. Felix leült Chan mellé majd szorosan magához ölelte őt és úgy sírt mint egy kis csecsemő.

-Megyek Changbinhez!- puszilta szájon párját Jisung majd  felállt és elindult.

Útközben egy puszit adott Lix fejére majd felszaladt a lépcsőn és ment is Changbin szobájához. Kopogott párat, de nem akarta beengedni őt az idősebb.

-Én vagyok az Jisung!- szólalt meg Sung várva, hogy ajtót nyisson.

Changbin végül ajtót nyitott neki majd a fiatalabb karjaiba borulva sírt keservesen. Jisung becsukta az ajtót majd az ágyhoz sétálva Changbinnal leültek rá.

-Hyung..- szólalt meg Jisung a síró férfit nézve.

-Nem Jisung..nem akarom hallani! Annyira reménykedtem benne az elején, hogy egyszer elmondja nekem azt, hogy biszex vagy meleg. Reménykedtem abban, hogy lesz nála esélyem, de akárhányszor elmondta, hogy milyen emberrel nem akar kapcsolatot, összetörtem. Szertefoszlott minden reményem, de volt még bennem annyi, hogy bíztattam magam, hogy ez csak a lányokról szól hiszen úgy sem vonzódik a saját neméhez.. biztos nem lehetek én..Aztán bevallotta, hogy biszexuális..akkor összetörtem.. arra vártam mindig, hogy megtörténjen, de akkor abban a pillanatban csak összetört.. Most pedig közli velem, hogy szerelmes belém!

Changbin végig szemeit törölgette majd a végénél hitetlenkedve felnevetett és jobban kitört belőle a sírás.

Jisung tanácstalanul meredt maga elé miközben simogatva vígasztalta barátját.

-Talán csak tagadni akarta magának is! Muszáj megbeszélnetek ezt. Nem maradhat így hyung!- sóhajtott fel a fiatalabb.

Mindezek után eltelt 2 hét is. Changbin és Felix a többiek által kezdtek megbékélni egymással és sikerült megszervezni nekik egy randevút is.

Minho és Jisung boldogan segítettek a két fiún miközben egyre jobban összemelegedtek. Jisung mérhetetlenül boldog volt, hogy végre a banda is tud róluk.

-Szerinted összejönnek végre?- kérdezte Jisung miközben a tévét bámulta.

-Minden bizonnyal!- válaszolt Minho majd egy hatalmas puszit nyomott a kisebb fejére.

VÉGE!