-Na légy szíves! Nem olyan mint a többi, kedves és nem türelmetlen!- győzködte legjobb barátját Felix, de Jisung továbbra is óckodott a dologtól.

-Nem akarok megint pánikrohamot kapni idegenek előtt!- piszkálta a kezén lévő kötést.

-Nem panaszkodós fajta szóval légyszi! Ismerem őt elég jól és ilyen türelmes férfit nem baszott még a világ!- ült le a fiú mellé majd átkarolta a vállát.

-Csak azért megyek bele, mert már idegesít, hogy hetek óta nyaggadsz!- forgatta meg a szemeit majd remegő kezeire nézett.

-Köszönöm!- puszilt a fiú arcára majd felállt és felrángatta barátját is.

-Most megyünk?- kérdezte idegesen hiszen arra nem gondolt, hogy ebben a pillanatban indulnak.

-Igen, tegnap megbeszéltem vele!- mosolyodott el kínosan majd felkapta a táskáját és megfogta a fiú kezét.

Felix segített felvenni Jisung cipőit hiszen a remegő kezei miatt még ez is nehezen ment volna neki.

Felix azt gondolja, hogy a szorongása miatt remeg, de valójában ez már elvonási tünet. Tudni illik az egyetlen dolog amit Felix nem visel el az a dohányzás. Egyszerűen utálja amikor valaki cigarettázik így Jisung inkább eltitkolja előtte, hogy már lassan 5 éve láncdohányos. Jelenleg Felix nála lakik és túl feltűnő lenne ha egy fekete szatyorral jönne haza ami teli van cigarettával. Lassan 1 hete, hogy nem gyújtott rá és elég rosszul éli meg. A 7 nap alatt nem egyszer fájt a feje, fáradtabb volt mint eddig és a remegő kezei felidegesítették őt.

A gondolataiban elmerülő fiú már csak annyit vett észre, hogy Felix megböki a karját és közli vele, hogy megérkeztek.

Jisung idegességében a zsebében lévő üres cigarettás dobozt kezdte markolászni majd egy fáradt sóhaj után Felix után ment.

-Szia hyung!- köszönt vigyorogva Felix majd Jisung kezét megfogva húzta oda a tetoválóhoz.

-Sziasztok!- mosolyodott el majd felállt a székéből és megölelte a szőkeséget.

Jisung nem szólt egy szót sem csak a cigisdobozt gyűrögedte és próbálta nem elsírni magát.

-Ő itt a legjobb barátom akiről sokat meséltem. Nem fog megszólalni szóval ne is próbálj beszélgetésbe elegyedni vele!- nézett a maga elé meredő fiúra.

-Hát rendben, azért üdvözöllek, Minho vagyok!- nyújtotta felé kezét.

Jisung kihúzta a zsebéből a kezét majd kezet rázott a férfivel. Remélte, hogy nem teszi szóvá a egészségtelenül remegő kezeit, mert tudta, hogy észrevette.

-Melyik tetoválást kell befejezni?- kérdezte Minho az öccsétől hiszen tudta, hogy Jisung nem fog megszólalni.

-A hátsó combján lévőt. Nem engedi, hogy megcsináljam neki ő pedig magának nem tudja ráadásul a kezei se akarnak vele együtt működni!- válaszolt a fiú majd szúrós szemekkel nézett bátyára amikor meglátta a cigarettásdobozt.

-Nem megmondtam, hogy tedd le azt a szart?- kérdezte unottan mire Minho csak egy sóhajtást hallatott.

-Mondtam, hogy nem fogom, mert nem tudom és nem akarom szóval fogd be a szádat drága testvérem!- rántotta meg vállait majd visszaült a székre.

-Testvér?- nézett a szeplős barátjára hiszen Felix sose mesélt arról, hogy lenne egy testvére.

-Nem mondtad, hogy a testvéred vagyok? Szégyelsz engem?- kuncogott Minho hiszen egyáltalán nem gondolta komolyan.

Egy jó ideje nem mesél egyik barátjának se a testvéréről hiszen nem egyszer járt úgy, hogy megtetszett nekik az idősebb és végül csak róla szólt a barátságuk. Jisung nem ilyen mégsem mesélt a bátyáról a 12 év barátságuk alatt.

-12 éve ismerjük egymást és még annyit se tudok rólad, hogy van egy bátyjád!- tette zsebre kezeit ismét majd újra a cigarettás dobozt kezdte szorongatni. -Hogy nem láttam sohasem?- kérdezte halkan.

-Este jön, reggel megy!- rántotta meg vállait majd a tetováló ágyhoz intette.

-Vedd le a nadrágodat aztán vágjunk bele!

Jisung tette amit a tetováló mondott majd hasra feküdt az ágyon. Felix elvette a nadrágot majd furcsálva nyúlt a zsebébe.

-Jisung...- szólalt meg halkan amikor kivette a cigarettás dobozt a zsebből. -Te mióta dohányzol?- kérdezte mérgesen.

Jisung a kérdést hallva lesokkolt és próbált valamit kitalálni, de végül valami hülyeséget mondott ki.

-Esküszöm a hörcsögöm életére, hogy az nem az enyém!- hadarta el majd remélte, hogy azért valamennyire elhiszi.

-Nincs is hörcsögöd!

-Tegnap vettem..

-Ne hazudj, legyél velem őszinte! Mióta?

-5 éve..- válaszolt halkan.

-Nem is a szorongás miatt remeg a kezed, igazam van?- ült le az egyik székre miközben dühösen dobta ki a szemétbe a dobozt.

-Igazad van..- sóhajtott egyet majd inkább karjaiba temette az arcát.

-Miért csinálod? Tudod jól, hogy nem egészséges!- mérgelődött a fiatalabbik.

-Hagyjuk ezt most!- könnyesedtek a fiú szemei és próbált megnyugodni.

-Rendben van!- lágyult meg a szeplős hangja hiszen nem akart gondot okozni.

-Köszönöm!- válaszolt halkan majd remélte, hogy Felix megnyugtassa őt egy picit.

Érezte, hogy valaki megsimogassa a hátát, de a kéz sokkal nagyobb volt mint Lixie tenyere. Nem csinált belőle nagy ügyet hiszen biztos volt abban, hogy Felix kérte meg rá.

-Mehet?- kérdezte Minho amint végzett a szükséges lépésekkel.

-Igen!- sóhajtott a fiú majd várta, hogy végre elkezdjék.

-Ne legyél már ennyire mérges!- kezdett el tetoválni Minho.

-13 éves kora óta roncsolja a tüdejét ami eddig se bírt ki 2 méter futást..

-Valamiben meg kell halni!- folytatta tovább a tetoválást.

-Legalább nem próbálkozik..- motyogta Felix, hogy még véletlenül se hallja senki.

Igen, Jisung nem egyszer próbált véget vetni az életének különböző okok miatt. Sose sikerült hiszen Felix mindig időben érkezett, azóta egyszer sem fordult elő és most már nem is fog. Nem akarja magára hagyni az egy nappal fiatalabb fiút hiszen tudja, hogy menne utána, gondolkodás nélkül.

Hosszú-hosszú percek teltek el amíg tartott a tetoválás készítése Sungie pedig nem kapott rohamot. Bár kezei remegtek, ez nem akadályozta meg Minhot a tetoválásban.

Minho a nagyobb méretű tetoválás közbe néha- néha megállt amikor Jisung közölte vele, hogy fáj neki. Ekkor mindig kerek fenekén pihentette szemeit hiszen elég vonzó fiúnak találta Felix legjobb barátját. Azt remélte, hogy Jisung még elég gyakran fog megfordulni a tetováló szalonba ugyanis nem csak az alakja jó a fiúnak és a feneke hanem aranyos, helyes arca van és alacsony termete. Vonzották a fiú tetoválásai, legyen az befejezett vagy befejezetlen.

-Ezt te csináltad, Felix?- simított végig hüvelykujjával Jisung feneke alatt elhelyezkedő YongBok feliraton.

-Igen, bevolt csiccsentve! Akkor még jó ötletnek tűnt!- kuncogott fel Jisung ami zene volt Minho füleinek.

-Készen is lennénk!- tette rá a tetoválásra a Second skin fóliát.

Mivel Jisung már tudta, hogy miként kell kezelni egy tetoválást így Minho nem beszélt feleslegesen.

-Mára végeztem, ha gondoljátok haza viszlek titeket!- nézett Felixre aki pedig az éppen öltözködő fiúra nézett.

-Nekem még be kell mennem dohányboltba, de ti menjetek nyugodtan!- mosolyodott el a fiú majd nagyot sóhajtva nézett le cipőire majd kezeire amik még mindig remegtek.

-Segítek!- szólalt meg Minho majd lehajolt a cipőkért és felültette Jisungot az ágyra.

Amíg a férfi a cipőt adta Jisungra addig ő vöröslő fejjel nézett barátjára. Felix elmosolyodott hiszen látta a bátyján, hogy hosszú évek után végre érdeklődik valaki iránt.

-K-Köszönöm!- hajtotta le a fejét hiszen nem akarta, hogy lássa az arcát.

-Nincsen mit!- mosolyodott el a férfi majd még mielőtt Jisung magától lepattant volna az ágyról, ő maga szedte le onnan.

Minho gyorsan összepakolta a dolgokat majd miután végzett sóhajtva indultak meg az ajtó felé. Minho illedelmesen kinyitotta előttük az ajtót majd ő is kilépett az épületből utolsóként. Bezárta az ajtót majd zsebre tette a szalon kulcsát. Hátán lévő táskájában kezdett kutakodni majd kivette belőle a kulcsikulcsát és a telefonját. Kinyitotta az ajtót majd megvárta amíg mindketten beszállnak az autóba.

-Magad mellé teszed, légyszi?- ült be a volán mögé majd hátra nyújtotta a táskát.

Jisung szó nélkül vette el majd tette maga mellé a fekete táskát. Becsatolták magukat majd Felix elmondta a címet és már indultak is. A remegő kezű fiú legszívesebben mobilját nyomkodta volna, de sajnos gátolta benne a kézremegés.

-Megállsz, légyszi?- kérdezte amint meglátta a dohányboltot.

Minho bólintott majd leparkolt a dohánybolt közelében. Jisung kiszállt az autóból majd besietett a boltba.

Amikor végzett a boltban elhagyta az üzletet és végül a szatyorba nyúlva kibontotta az egyik karton cigarettát. Idegesen bontotta ki az egyik dobozt majd kikapott belőle egyet és ajkai közé tette. Mivel muszáj volt vennie egy gyújtot így a szatyorba nyúlva kiemelte belőle a rózsaszín unikornisokkal díszített tárgyat majd meggyújtotta a cigaretta végét.

-Siess már légyszi!- mérgelődött Felix az ablakon kihajolva.

Jisung sóhajtott egyet majd egy jó nagyot beleszívott a cigarettába. Megismételte ezt négyszer talán ötször majd elnyomta a cigit és a szemetesbe dobta. Megmozgatta ujjait majd a szatyrot megfogva indult meg autó felé.

Beült a járműbe majd becsatolta magát és egy elégedett sóhaj hagyta el ajkait amikor már kevésbé remegtek a kezei. Viszonylag hamar megérkeztek Jisung házához ahol végül kiszálltak és bementek a lakásba. Persze kedvességből Minho is be lett invitálva így most hárman ülnek a kanapén.

-Kérsz esetleg valamit?- kérdezte Jisung mire Minho megrázta a fejét. -Akkor felmegyek átöltözni!- állt fel majd megindult a lépcsőhöz.

A saját szobájába ment majd levette magáról a nadrágját és megkereste a kedvenc fekete belebújós oversize pulcsiját. Felvette magára a pulóvert majd lement a testvérpárhoz.

Nem izgatta különösen, hogy nincs rajta nadrág hiszen a pulóver a combja közepéig ért és Minho amúgy is látta már nadrág nélkül nem rég. Előtte akár egy szál alsóban is lehetne, hiszen már látott úgy nőt és férfit is.

Minho enyhén beharapott alsó ajakkal nézte a fiút aki rájuk se nézve indult meg a konyha felé.

-Miért ilyen csinos?- kérdezte halkan Felixtől.

-Ha így csinos..akkor ha babygirl szerelésben látnád, meghalnál!- suttogta majd elkezdte keresgélni a képet.

-Meg ne merd mutatni! Nem akarom, hogy már most felálljon a farkam!- tolta el maga elől a telefont, hogy még véletlenül se lássa.

-Miről beszélgettek?- kérdezte Jisung majd leült a kanapéra.

-Semmi érdekesről viszont azt hiszem nekem mennem kell!- köhintett egyet Minho majd felállt és kulcsai után kezdett kutatni. -Hová lett a kulcsom?- kérdezte ijedten miközben zsebeiben kotorászott.

-Én nem láttam!- rántott vállat Felix.

Jisung megrázta a fejét mondván ő se látta majd belekortyolt a kezében lévő bögrébe amiben tea volt.

-Úgy tűnik az utcán alszom!- morogta még mindig a kulcsai után kutatva.

-Aludj itt, probléma megoldva!- vette elő telefonját Felix majd azt kezdte el nyomogatni, hogy még véletlenül se szólja el magát amiért elcsente Minho kulcsait.

-Nem te vagy a lakás tulajdonosa és nem hiszem, hogy Jisung szívesen befogad egy idegent az éjszakára!- kutakodott tovább hiszen nagyon megakarta találni azt a kulcscsomót.

-Aludhatsz itt, majd alszotok egy ágyban!- nézett a férfire aki jelenleg a táskája tartalmát pakolta ki.

-Mii? Nem! Aludjon veled! Én nem alszok egy ágyban vele! Kicsinek lerúgta a vesémet szóval a közelembe se engedem!- háborodott fel Felix persze jogtalanul ugyanis nem történt ilyen.

-Ne hazudj! Sose rúgtam le a vesédet!- pakolta vissza a cuccait a táskába.

-Aludj az én ágyamban én általában egész éjjel fent vagyok szóval majd lent filmezek vagy nem tudom!- rántotta meg a vállait majd megitta az utolsó csepp teát is.

[...]

-Tessék!- adta a férfi kezeibe a pizsamának szolgáló szürke melegítőt - hiszen pont ez az egy nadrágja az ami nagy rá - és egy fekete boxert ami Felixé.

-Köszönöm!- mosolyodott el a férfi majd elvette tőle a ruhadarabokat.

-Nincs mit!- viszonozta a mosolyát majd fordított volna hátat ha Felix nem dönt úgy, hogy belöki a fiút és rájuk zárja az ajtót.

-Hát ez így jó!- motyogta Jisung majd sóhajtva nézett Minhora. - Az öcsédnek milyen szokása ez? Mindig ezt csinálja velem! Bezár a fürdőbe amikor rossz vagyok, de miért pont most?- biggyesztette le alsó ajkát és úgy beszélt mint egy kisgyerek.

-Sose csinált még velem ilyet, de ha nem gond akkor én elkezdek fürdeni. - mutatott a zuhanykabinra majd mosolyogva nyúlt Jisung arcához. -Ilyenkor nagyon aranyos vagy!- simogatta meg a pufi arcát majd ellépett tőle és pólójához nyúlt.

Jisung nem mert odanézni így elindult a mosógép felé amire sikeresen rá is ült. Lábait nézte néha fel pillantva egészen addig ameddig a férfi boxeréhez nem nyúlt.

Tetszett neki a látvány, a széles vállak, izmos erős combok, kocka has, szép bőr, jó fenék, izmos karok, eres kezek. Jisung teljesen elbambult így észre se vette, hogy valójában Minhot stíröli és alsó ajkát harapdálja közben.

-Ennyire tetszik amit látsz?- kérdezte Minho egy huncut mosolyt küldve Jisungnak.

A mókus fiú arca lángra lobbant amikor észhez tért és rá sem mert nézni a férfire akinek azon részeit csak egy törölköző takarta.

Nem is olyan kicsi a Kicsi Lee Minho.

-Tetszik ez a szín!- simította meg bal almácskáját hüvelykujjával amikor lábai közé férkőzött.

Jisung nem szólt egy szót sem sőt a fejét is elfordította annyira zavarban volt. Néha észhez kéne térnie időben és nem feltűnően stírölni egy srácot aki vetkőzik. Mi lett volna ha nem így reagál rá? Nagyon rosszul járt volna, de szerencsére Minho főszereplőnk is vonzódik a fiúkhoz. Korát tekintve már elég sok párja volt míg Jisungnak egyetlen egy barátnője volt. Párszor voltak kavarásai és kalandjai, de alapjáraton nem volt képes elköteleződni. Mindig is azt gondolta, hogy kinek kéne egy ilyen szorongásos depressziós fasz..

-Érints meg Jisungie!- suttogta a maga elé meredő fiú fülébe majd pólója aljával kezdett szórakozni.

Egy újabb kaland..
Legalább is Jisung ezt gondolta, de aztán kellemeset csalódott.

Jisung végül tette amit az idősebb mondott és először hasára simított majd fel mellkasára végül pedig vállaira. Alsó ajkát beharapva emelte feljebb fejét ugyanis Minho, nyakát kezdte ellepni csókokkal.

Zene volt füleinek a fiatalabb sóhajai és apróbb nyögései. Minho megszabadította Jisungot a ruháitól míg a mókus fiú ledobta róla a törölközőt.

-Még nem akarok semmi rosszat csinálni.. egyenlőre!- súgta a fiú fülébe aki ennek következtében megborzongott.

-Mi van akkor ha én akarok?- szállt le a mosógépről majd beállt a tuskabinba.

Minho szemei egyből Jisung fenekére tapadtak hiszen ki nem hagyna egy ilyen jó látványt. Lábai maguktól mozogtak így immáron Jisung előtt áll.

-Elszeretnélek vinni egy randira..- motyogta halkan Minho Jisung szemeit nézve.

-Szivesen elmegyek veled egy randira!- mosolyodott el a mókus fiú.

Minho vigyorogva rántotta magához a fiút majd végül ajkaira hajolt.

Felix kiengedte őket miután lefürödtek és kapott egy jó nagy lebaszást amiért megmerte ezt tenni.

-Naa, tuti, hogy történt valami jó is, hallottam ám!- vágott perverz fejet majd beslasszézott a szobájába.

Jisung szemeit megforgatva indult meg a szobájába utána pedig a magasabb baggyogott.

Kinyitotta az ajtót majd belépett a szobába és feloltotta a villanyt.

-Cuki az ágyneműd!- mosolyodott el a férfi a rózsaszín hercegnős ágyneműt látva.

-Valami színes kellett és Felix azt mondta, hogy ez jó lesz!- nevetett fel majd elfeküdt a nagy franciaágyon.

-Fekete falak, fehér bútorok, fekete ágy és rózsaszín hercegnős ágynemű. Nagyon illik a szobába!- kuncogott Minho is majd lefeküdt Jisung mellé.

-Nekem tetszik, aranyos!

-Mint te!- húzta magához közelebb a fiút aki pirultan bújt hozzá.

-Mesélj magadról elvégre ma találkoztunk először. Gondolom tudsz rólam mindent ha már Felix mesélt neked!- nézett fel az idősebbre aki végül belekezdett a mesélésbe.

[...]

-És még utoljára amit megemlítek neked az az, hogy imádok táncolni!- birizgálta a fiú haját.

-Én is szeretek táncolni gyakran csinálom amikor rosszul érzem magam!- simogatta a férfi hasát.

Nem gondolta volna, hogy ilyen nyugodt lesz majd a férfi közelébe és azt sem, hogy egyszeri találkozás után már együtt is aludnak. Alapjáraton nem tette volna, de úgy érezte bízhat az idősebb Lee fiúban.

-Jó éjszakát hyung!- hunyta le szemeit hiszen már túlságosan is fáradt volt.

-Jó éjszakát Mókuskám!- mosolyodott el majd nyomott egy puszit Jisung fejére és hajával kezdett játszani.

Jisung felkuncogott a név hallatán majd  hagyta, hogy magával ragadja az álomvilág.

VÉGE!