Sorry
Lee Minho 2 éve jöhetett rá arra, hogy szerelmes a legjobb barátjába akinek már akkor kapcsolata volt egy lánnyal. Sejtette, hogy Han Jisung heteroszexuális hiszen soha életében nem nézett úgy egyetlen férfira sem mégis minden nap reménykedett abban, hogy elfogja hagyni a lányt. Reménykedett mégsem akarta hiszen Jisung szerette a lányt. Fülig szerelmes volt a lányba aki viszont szerette őt és boldogok voltak egészen fél évvel ezelőttig amikor a kapcsolatuk romlani kezdett sőt talán túlságosan is toxikus lett. Sok volt a veszekedés és kevés a szerelem, de Jisung még mindig szerette őt.
Minho többször is tanácsolta, hogy szakítsanak, de Jisung nem tette. Végül az érzései is kiderültek így Jisung azt hitte, hogy minden szakítással kapcsolatos tanács azért volt, hogy Minhonak esélye legyen nála. Összevesztek és Minho véget vetett a 8 éves barátságuknak és elment. Nem keresték egymást hetekig...
És most ott tartunk, hogy Jisung Minho ölében ülve alszik kisírt szemekkel és felpuffadt arccal.
Jisung könnyeit törölgetve ment Minho házához a szakadó esőben miután rányitott barátnőjére miközben mással volt. Ő igazán szerette a lányt és teljesen elvakította a rózsaszín köd. Félt attól, hogy Minho hagyja, hogy fájjon neki, de tudta, hogy megérdemelné.
Remegő kezekkel csengetett be a házba és remélte, hogy nem csapja rá az ajtót. Abban sem volt benne biztos, hogy még fent van hiszen lassan éjfél.
A zárban elfordult a kulcs majd végül Minho ajtót nyitott teljesen éberen. Ezek szerint nem aludt el még.
Mielőtt Jisung bármit is mondhatott volna Minho becsapta az ajtót és ismét kulcsra zárta a falapot. A mókus fiú alsó ajkát beharapva folytotta vissza zokogását majd lassan megfordult. Nem akart elmenni hiszen az udvarban nem
tudja megtámadni őt senki míg az utcán bárki az életére törhet.
Nincs hová mennie hiszen együtt lakott a barátnőjével amíg a szülei elmentek otthonról. A kulcs a házhoz a lakásban van, nem tud bemenni. Üres hiszen a szülei üzleti úton vannak.
Remegett a hidegtől és a sírás miatt. Hátát az fentebb lévő lépcsőfoknak döntötte majd lehunyta a szemeit az alvás reményében hiszen máshol nem igazán tud éjszakázni.
-Tudom, hogy nem hallod, de igazad volt. Szakítanom kellett volna vele már akkor amikor megromlott a kapcsolatunk. Tudom, hogy nem azért tanácsoltad a szakítást, mert a magadénak akartál tudni hanem, mert jót akartál nekem. Hülye voltam és túlságosan szerelmes ami nem mentség. Hülye voltam amikor nem hallgattam rád és hagytam, hogy elhagyj engem! Hiányzol nekem, fáj, hogy nem vagy velem. Fáj, hogy megcsalt engem az a kurva és konkrétan csak úgy kidobott onnan. Nincs hová mennem és lehet, hogy megérdemelném, de nem akarok az utcán élni amíg anyáék hazajönnek.
Mondandója végén keserűen felnevetett majd zokogásban tört ki. Nem érdekelte az eső viszont amikor dörögni és villámlani kezdett összébb húzta magát.
Minho sírva nyitotta ki az ajtót majd felrángatta a földről Jisungot és combjai alá nyúlva vette karjaiba őt. Szorosan magához ölelve vitte be a házba majd bezárta az ajtót és elindult a fürdőbe.
-Sajnálom Hyung! Nagyon, nagyon, nagyon,nagyon, nagyon, nagyon sajnálom! Kérlek ne haragudj rám!- sírt keservesen miközben az idősebb nyakába bújt.
-Sh, semmi baj!- simogatta meg vizes tincseit majd letette a fürdőben. -Fürödj le, addig hozok neked ruhát!- mondta majd már el is hagyta a fürdőszobát.
Szemeit megtörölve kutakodott Jisung cuccai között hiszen a fél ruha tára nála van. Rengetegszer aludt már nála így nem csoda, hogy a ruhái gyűltek és gyűltek. Kezébe kapott egy boxert majd egy pólót és végül a saját fekete pulóverét.
-Tessék!- tette le a mosógépre a ruhákat majd az erőtlen és fáradt Jisungra nézett aki akkor végzett a törölközéssel.
A boxerét egész hamar felkapta magára viszont a póló már nem igazán ment neki. Fajták a karjai sőt mindene hiszen teljesen átfagytak a testrészei.
-Gyere!- vette ki a kezéből a pólót majd feladta rá.
Így tett a púlóverrel is majd lábaira nézett.
-Tudom, hogy nem szereted, de nem kellene egy nadrág?- kérdezte mire Jisung a fejét rázta.
Minho sóhajtva bólintott majd betette a mosógépbe Jisung vizes ruháit. Miután megvolt mindennel a félig alvó fiúhoz ment és karjaiba véve indult el a szoba felé.
-Ugye velem alszol?- kérdezte halkan.
-Én befejezem a filmet amit elkezdtem nem rég, de utána jövök!- tette volna le az ágyra, de Jisung minden erejével kapaszkodott.
-Vigyél magaddal! Nem akarok egyedül aludni és amúgyis vihar lesz!- kapaszkodott egy fokkal erősebben.
Minho halványan mosolyogva fogta meg a plüsstakaróját majd végül lement Jisunggal a karjaiban. Leült a kanapéra majd elindította a filmet és várta, hogy Jisung elkényelmesedjen.
-Köszönöm hyungie!- nyomott egy apró puszit arcára majd vállára hajtotta a fejét és lehunyta a szemeit.
-Nem kell!- suttogta majd a takarót Jisungra terítette.
Alaposan betakarta, hogy még véletlenül se fázzon majd elkezdte nézni a filmet. A puszik amiket kap bár megdobogtatják a szívét mégsem izgatja már őt úgy mint eddig. Normálissá és szokásossá vált számára, hogy puszit kap Jisungtól. Már számára sincs különösebb jelentése.
Minho hol Jisung hátát hol pedig fejét simogatta amikor nyöszörögni kezdett az álmai miatt. Alapjáraton Jisung nem rossz alvó, de amikor valami nincs rendben vele nagyon sok rémálma szokott lenni.
-Nincs semmi baj, baby!- suttogta majd szorosabban vonta magához persze annyira, hogy kényelmes legyen Jisung számára.
Nem sokkal később amikor már csak Jisung édes szuszogását lehetett hallani vége lett a filmnek és Minho is kezdett álmosodni. Óvatosan próbált felállni anélkül, hogy Jisung felébredni, de sajnos ez nem jött össze.
A fiú nyöszörögve nyitotta ki szemeit majd öklével megdörzsölte szemeit. Fejét felemelve nézett Minhora aki megkérdezte tőle, hogy jól aludt-e.
-Sok rossz álmom volt!- motyogta majd szó nélkül kezdte nézni Minhot.
-Van valami az arcomon?- nyúlt volna az említett területre, de Jisung meglepő dolgot csinált.
Minho ajkaira hajolt és egy rövid csókot lehet rájuk. Az idősebb kitágult szemekkel nézett Jisungra hiszen nem értette, hogy mi van.
-Tudom, hogy korai a szakítás után és talán úgy tűnhet, hogy felejteni akarok, de szeretném megpróbálni veled. A barátnőm előtt sokat gondoltam rád úgy mint a párom és tudom, hogy képes lennék újra beléd szeretni!- nézett Minho szemeibe aki egy halvány mosoly után Jisung ajkaira csókolt.
-Semmi akadálya, de akkor elérem azt, hogy belém szeress!- mondta majd magához ölelte a kába pufi arcú fiút.
⟨3 héttel később:⟩
Jisung és Minho rengeteget randevúztak. Az idősebb teljesen kitett magáért, Jisung pedig minden alkalommal egyre jobban szeretett bele legjobb barátjába. Minden alkalommal egyre nagyobb hatással voltak rá az elcsattant csókok és az apró simogatások. A 3 hét alatt egyszer fordult elő, hogy a csókok kedves és érzelmes helyett szenvedélyesebbé váltak. Minho kezei feltérképezték Jisung testének néhány olyan helyét ahol még soha nem érhetett hozzá mint például a feneke.
Azon a napon jött rá, hogy Minho érintései sokkal nagyobb lázba hozzák őt mint volt barátnője érintései. Rájött, hogy jobban szereti ha dominálnak felette és ha az ő testét veszik birtokba.
Jisung nem nyíltan volt biszexuális. Ez az ő saját kis titka volt hiszen nem akarta senki orrára kötni a szexualitását. Minhonak sem mondta el talán egyedül szülei tudtak róla. Nem szégyellte szimplán csak nem tartotta fontosnak elmondani hiszen egyetlen egy fiú vonzotta őt igazán..Lee Minho.
-Hová megyünk?- kérdezte Jisung izgatottan amikor pénteken autóba ültek, hogy aztán a hétvégét valahol máshol töltsék.
-Majd meglátod!- válaszolt röviden Minho majd a pirosnál egy csókot nyomott Jisung ajkaira.
Olyan mintha együtt lennének, de valójában Minho még nem tette fel a nagy kérdést ahogyan azt Jisung sem. Minho azért nem, mert nem tudta, hogy mennyire sikerült elérnie azt, hogy bele szeressen a kisebb. Jisung pedig azért, mert sosem szeretett kezdeményezni.
Nagyon hamar odaértek és Jisung boldogan nézett ki az ablakon amikor megpillantotta szülővárosát. Amint megállt az autó a legjobb hotelek közül az egyik előtt, Jisung maga felé fordította Minho fejét és egy hosszú-hosszú csókot kezdeményezett.
-Gyerünk!- vált el tőle az idősebb majd kiszállt az autóból.
Jisung is így tett majd kivették a kocsiból a cuccaikat és bementek a hotelbe. Bejelentkeztek majd amint a kezükben tartották a kulcsot elindultak fel. Késő volt már így mára csak egy dolgot terveztek mindketten. Minho sunyiban akasztotta a kilincsre a ne zavarjanak táblát majd becsukta az ajtót és Jisunghoz sétált.
Az ágyra dobta szerelmét majd felé mászott és terpeszbe húzta a lábait. Ajkaira marva mohón és szenvedélyesen csókolta amit azonnal viszonzott a kisebb.
-Akarlak!- suttogta a kisebb ajkaira.
-Én is...akarlak!- nyelt egy nagyot majd hátára csúsztatta tenyereit.
{...}
A szeretkezés után, lefürödtek és elrendezték a többi dolgukat is. Jisung fáradtan kúszott közelebb Minhohoz majd mellkasára hajtotta a fejét.
-Jó volt?- kérdezte Minho halkan mosolyogva hiszen tudta, hogy nagyon élvezte a kisebb.
-Nagyon jó volt!- mondta majd beharapta alsó ajkát. -Igaza volt Felixnek, nagyon jó vagy az ágyban!- simogatta meg Minho mellkasát.
-Szóval tetszettek a csillagok?- mosolyodott el közelebb húzva magához.
-Szerintem erre te is tudod a választ! -nézett rá kissé durcásan mert tudta mire megy ki a játék.
-Persze, hogy tudom hiszen láttam, de a te gyönyörű szádból akarom hallani!- mosolyodott el halványan miközben oldalára simított.
-Tetszettek a csillagok!- mondta halkan majd belebújt az idősebb mellkasába, hogy még véletlenül se lássa, mennyire zavarban van.
-Holnap elmegyünk valahová ami biztos, hogy tetszeni fog aztán pedig elmehetnénk egy romantikus vacsorára!- nézett Jisungra majd megsimogatta a tincseit.
-Rendben!- kúszott feljebb majd egy apró puszit nyomott Minho arcára.
Gondolataiba belemerülve tette vissza a fejét mellkasára miközben többször a pólót kezdte piszkálni. Nem voltak együtt Minhoval hiszen az idősebb nem akart addig ameddig teljesen el nem nyerte Jisung szívét. 3 hétig még csak a szeretlek szót sem mondták egymásnak viszont elég sok csók csattant el köztük. Mindenki azt hitte, hogy együtt vannak hiszen teljesen úgy viselkedtek mint egy szerelmes pár.
-Minho?- szólította meg halkan az idősebbet.
-Igen?- kérdezte kissé álmosan.
-Szeretlek! Azt hiszem teljesen beléd szerettem!- mosolyodott el majd felemelte a fejét.
Minho nem szólt egy szót sem csak jó szorosan magához ölelte a fiút és egy csomó puszit nyomott arcának különböző pontjaira. Jisung ezt mosolyogva és néha kuncogva tűrte és rendkívül boldog volt amiért az idősebb ennyire örül ennek.
-Én is szeretlek Jisungie!- suttogta majd végre egy normális és észvesztő csókban részesítette őt.
Azon az estén történt Jisung első szeretkezése és azon az estén indult el élete első boldog párkapcsolata egykori legjobb barátjával.
VÉGE!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top