Mara Baretti x Pierre Gasly

Milánó - Olaszország második legnagyobb városában járunk, ahol nem olyan rég él a két fiatal.  Mara egy olasz származású lány, aki korábban Firenzében élt, de családja rég szétszóródott Olaszországban - ő volt az egyetlen, aki maradt szülővárosában, ahova nem sok jó emlék kötötte, de az egyetem odakötötte és megvárta míg lediplomázik és miután ez megtörtént a tanulás mellett dolgozott és az összespórolt pénzből az észak-olaszországi városba költözött és tiszta lappal kezdhetett.

Pierre Gasly, francia származású srác és Forma 1-es pilóta az Alphatauri csapatnál. Hullámvölgyes éve után úgy tért vissza, hogy azt sokan álmukban sem gondolták volna. A 2020-as szezonjában csak úgy haladt felfele - monzai győzelmével megkoronázta ezt az egészet. Mindenki büszke volt rá, hisz sokan tudják mik történtek vele előző évben. Lefokozás, egy barát elvesztése - meg akarta mutatni a világnak, hogy nem olyan versenyző, mint amilyennek a Redbull és sok ember gondolta. Meg is mutatta, hogy sokkal több annál.

Egy januári téli reggelen szokatlan zajra kelt fel a francia pilóta és ötlete sem volt, hogy mi vagy ki okozhatja, viszont annyira fáradt volt ebben a korai órában, hogy inkább feküdt az ágyában és visszaaludt. Sokáig húzódott ki a buli, ahova pár alphatauris munkatársával ment el és vezették le az alig egy hónapja véget érő szezont. Jól esett neki, hogy kiengedhette a gőzt és önfeledten tudott szórakozni.

Mara lassan két hónapja költözött be Milánóba - micsoda véletlen egybeesés, hogy pont a francia pilóta melletti lakásba. Még egyszer sem találkoztak, csak a pletykás szomszédoktól egy-egy mendemondát hallott, annak ellenére, hogy nem igazán kötötte le és nem is érdekelte a szomszédja, aki hol van s hol nincs. A mai napja korán indult a lánynak, ugyanis volt egy-két elintéznivalója, de a lakásán is szeretett volna csinosítgatni, így a korai órában a hálószobájában a szekrényeket átrendezte, hogy a tévéje közvetlen vele szemben legyen, mert eredetileg teljesen máshogy volt az egész - ez volt az a furcsa zaj, amit a pilóta hallott, hisz a két lakás tükörképes, szóval a két háló egymás mellett van. Az olasz lánynak meg sem fordult a fejében, hogy netán zavarná a még sosem látott szomszédját, ez talán egyfajta bosszú lehetett a pilóta kései hangoskodása miatt, hisz a szórakozóhely után egy-két haverjával a lakásán folytatták a bulizást és nem hagyták a lányt aludni.

- Édes a bosszú! - gondolta magában a lány, mikor egy motyogás ütötte meg a fülét, hisz a falak nem épp voltak a legvastagabbak.

Pierre nem tudott aludni a rejtélyes szomszédja bútormozgatása miatt, így motyogva kikászálódott a kényelmes ágyából és kiment a konyhába reggelit és kávét készíteni magának. Szerencsére ezt a napot megkapta Pyry-től az edzőjétől, hisz ő is jól kiszórakoztatta magát a bulin - így a francia pilótának semmi komolyabb dolga nem akadt. Maximum el kell mennie a pékségbe, hogy holnap legyen vacsorája és másnap reggelije. A hatalmas szendvicsével leült a kanapéra és a kisasztalán levő laptopját bekapcsolva elindította a kedvenc sorozatát, a Nagy Pénzrablást - de a szomszédból hangos zene ütötte meg a füleit. Ugyan nem zavarta a sorozatnézésben, de gondolta a reggeli kis lakberendezős eset miatt a szobáján keresztül átkopog, hogy jelezze nem jó ez így. Ez nem ért semmit, ugyanis a lány nem kapcsolta ki, csak akkor mikor teljesen elkészült és útnak indult érte menni az új irataiért.

A francia megkönnyebbült mikor csend lett, így kihasználta az egészet és elkezdett agyalni mivel tudna visszavágni titokzatos szomszédjának - Talán, ha estefele hangosan hallgatja majd a zenét a szobájában? - de ezt ő is belátta, hogy unalmas, így megfűszerezi azzal, hogy mikor hallja a lányt hazaérni elindítja a zenét és akkor megy el a pékségbe. Pár órával később érkezett vissza és Pierre tenyerét összedörzsölve kapcsolt zenét és sietett is ki a lakásából megvenni a vacsorára valót és ha már úgyis annyi ideje volt, beugrott a kedvenc éttermébe, hogy elvitelre vegyen magának ebédre valót.

Eközben a lány otthon forrt magában és pokolra kívánta a szomszédját és tudta miért csinálta ezt - próbálta elterelni a figyelmét, de egyszerűen mindig az idegesítő zenére terelődött a gondolata, így mikor valaki elkezdett fütyörészni a folyosón, gyanította ki lehet az és kiment a folyosóra, ahol a szomszédja épp nyitotta az ajtóját.

- Legközelebb ne felejtsd el kikapcsolni a nyavalyás zenédet, mert borzalmas. - szúrta oda a lány, mire hatalmas mosollyal felé fordult a pilóta. 

- Megígérem, de csak akkor, ha nem kora reggel tervezel konkrétan lakást rendezni.

- Az csak azért volt olyan korán, mert hajnalban nem hagytál aludni. Én értem, hogy jól szórakoztál, de legközelebb azért ne hajnal négykor tervezzél a haverjaiddal röhögőversenyt tartani, mert akkor aludni szerettem volna. Eddig tök nyugodt életem volt, amíg nem jöttél nem is tudom milyen arab országból vissza. 

- Szóval ismersz! - a pilóta elengedte maga mellett a lány mondanivalóját és inkább az utolsó mondatra reagált. - Nem is tudtam, hogy ilyen hatalmas fan költözött mellém.

- El ne hidd! - forgatta meg szemeit a lány. - A pletykás szomszédok mesélték, hogy mennyit utazol és merrefele vagy. Mondjuk nem érdekelt annyira, hogy meg is jegyezzem merre vagy pontosan. - meglepetten állt a pilóta előtte és megszólalni sem tudott, hisz a kissé felbőszült lány a lakásába besietett és jól becsapta az ajtaját. Ideges volt a pilótára, mert akikkel beszélt szomszédokkal csak jókat mondtak róla, erre kapott egy seggfejt, aki az unokatestvérére emlékeztette - kapcsolatuk borzasztó volt, ezért is akadt ki.

Nem véletlen, hogy visszavonult és nem csinált semmi olyat, ami miatt esetleg a pilóta visszavágna és a pilóta sem csinált ilyet. Nem mondaná, hogy megijedt a szomszédjától, de nem szeretett volna még egyszer ilyen indulatokat kiváltani belőle, ezért ő is visszavonulót fújt. A lány maga sem értette miért akadt ki ennyire, hisz a zenés dolgot valamilyen szinten ő kezdte és kissé rosszul érezte magát, amiért olyan bunkón lépett le, de a büszkesége nem hagyta, hogy teljesen random átmenjen a pilótához és bocsánatot kérjen.

Egy hónapon keresztül csak elsétáltak egymás mellett a folyosón és fix, hogy még a boltban is összefutottak. Nem akartak összefutni a másikkal, mégis bevonzották egymást akaratlanul is. 

Egy nap nagy bevásárlásból érkezett vissza a lány, annyi cuccal, hogy alig bírta a lakásig cipelni, fejéből pedig az is kiment, hogy még a liftet sem használhatja, hisz szerelik, így egyedül kéne a harmadik emeletig a felcipelnie - de bárki is legyen odafent megszánta a lányt két segítő kézzel.

- Segítek! - sétált oda hozzá egy ismeretlen fazon, aki elég jártasnak tűnt, hisz kóddal jutott be, így nem is ódzkodott annyira a lány. Nem beszéltek olyan sokat, maximum azt beszélték meg, hogy hányadik emeltig kell a cucc egyik részét cipelnie.

- Köszönöm szépen! - fordult felé a lány és a lépcső végénél átvette a hatalmas szatyort és el is köszönt a férfitől, aki segített neki - arra viszont nem számított, hogy szinte vele fog sétálni a folyosón, mert a segítőkész férfi a szomszédja ajtaján kopogtatott mikor a lány a kulcsával szöszmötölt. Meglepődve nézte végig, ahogy nyílik az ajtó, de gyorsan kapcsolt és ahogy tehette beiszkolt a lakásába. 

Órákkal később nekiállt főzni, hogy holnapra legyen ebédje, mert holnap online órát fog tartani és ideje nem lesz, hogy főzzön. Már mindent feltett főni, de kifelejtette az oregánót, amit elfelejtett venni a boltban, így kétségbeesetten sietett át a szembe szomszéd idős hölgyhöz, aki a lány pechére nem volt otthon - egyetlen opciója a pilóta szomszédja volt. Félve kopogott be és várta, hogy valaki ajtót nyisson neki. Kezdett pánikolni, hogy ő sincs itthon, de ekkor csoszogást hallott bentről és az ajtó ki is nyílt. 

- Szia.. - köszönt zavartan a lány és ahogy hátra pillantott meglátta a pilótát valami érdekes dologgal a fején, aki láthatólag nem túl boldog azért. - Zavarok? 

- Dehogy! Miben tudok segíteni? Vagy Pierre-t keresed? 

- Pierre-t? - elsőnek nem esett le a lánynak, csak utána, hogy bizony a szomszédjának ez a neve. - Igazából főzök és nincs oregánóm. Esetleg nektek van egy kicsi? 

- Persze, egy pillanat! - rohant el az ajtót nyitó srác és pillanatokkal később visszatért egy egész tartónyi oregánóval.

- Köszönöm szépen sajnos nem tudom a neved. - nevette el magát kissé zavartan a lány.

- Pyry, te pedig kedves..

- Mara vagyok.

- Örülök, hogy segíthettünk Mara! - ezután egy kézrázás történt, utána pedig a lány visszasietett a konyhájába és folytatta is az elkezdett ételt készítenie. Talán ez lenne az a pillanat, hogy bocsánatot kellene kérnie Pierre-től, ha már ő megszánta őt egy kis fűszerrel. Így nem volt rest a lány két adagot kiszedni és a már nem használt oregánóval a kezével átkopogni a szomszédba, ahol már a lakás tulajdonosa nyitott ajtót, aki teljesen meglepődött.

- Hálám jeléül hoztam neked meg Pyry-nek egy kisebb adagot. Remélem ízleni fog. - nyújtotta át a lány Pierre-nek a két tányért és a fűszert. 

- Azt megértem, hogy az edzőmnek hálás vagy, amiért segített a cuccokat felhozni, de nekem miért?

- Hát lényegében a te oregánód mentette meg a holnapi ebédem, szóval köszönöm! - épp igyekezett visszaindulni a lakásában, már csak egy hajszál választotta el attól, hogy a saját ajtaját kinyissa, mikor Pierre utánaszólt.

- Ha a edzőm elment, esetleg átmehetek? - még maga a pilóta sem hitte el, hogy ez kicsúszott a száján, de a lány arcát nézve őt is váratlanul érte - annyira, hogy csak bólintani tudott.

- Most tuti komplett idiótának gondol! - csukta be maga mögött az ajtót és az edzője felé sétált és az egyik tányért letette elé, a másikat meg az asztal másik végére és két evőeszközért indult és közben a fűszert is letette.

- Dehogy néz annak! Hozott kaját és igent mondott.

- Nem mondott semmit.

- Akkor beleegyezően bólintott, ha ez jobban tetszik. - elkezdték elfogyasztani a lány által készített ételt és mindketten azona véleményen voltak, hogy Mara istenien főz és miután elfogyasztották az ételt, Pyry hazaindult, Pierre pedig elmosta a két tányért és el is indult a szomszédba a tiszta tányérokkal.

Kopogott, a lány pedig amilyen gyorsan csak tudott ajtót nyitott a francia pilótának, aki egyből elkezdte dicsérni a tésztás ételt és az edzője üzenetét is átadta, aki szintén csak isteníteni tudta. Viszont azt már nem mondta a lánynak, hogy azt is mondta Pyry Pierre-nek, hogy ezt a lányt el kellene vennie.

Zavarban voltak mindketten, így nem tudta mivel kéne kínálnia a lánynak a szomszédját - belevágott a közepébe és elővett egy egy üveg vörösbort és azt kezdték el inni miközben elkezdtek beszélgetni. Egyre jobban oldódtak fel és kezdtek el egyre komolyabb dolgokról beszélgetni. Úgy ültek egymással szemben, mintha ezer éve ismernék egymást - ez pedig közel sem volt igaz, hisz ismeretségük egy hónapra nyúlik vissza és akkor is csak pár, nem túl kedves hangnemben váltottak egymással. Most viszont ennek köze sem a múltkori esethez.

A vörös bor mellett úgy viselkedtek és beszélgettek egymással, mintha normális szomszédok lennének. Az igazság az volt, hogy mindkettőjük szíve kihagyott egy ütemet, amikor kezük éppen hogy csak összeért, innen pedig már minden jött magától és egyértelműen többek lettek, mint szomszédok.

°°°

Sziasztok!

Ez a novella anne_mermaid születésnapjára készült, de nagyon utólag, ugyanis október 2.-án ünnepelte a drága.. De ahogy ígértem és lett ötletem a novellára, meg is született! 💗

Tetszett nektek? Mit gondoltok róla?

Legyen mindenkinek további szép napja! <3

°°°

—Vanda