𝓛𝓪𝓷𝓭𝓸 𝓝𝓸𝓻𝓻𝓲𝓼

2021.február 2. Kedd

George Russell

Holnap eljössz velem Carmenhez és bemutatunk a lakótársának, aki nagyon aranyos csaj. Biztos kedvelni fogod, szóval nemleges választ nem fogadok el!

Nem álltam erre még készen.

Aztán mégis elrángatott magával Londonba Carmen és a legjobb barátnője lakásába hiába ellenkeztem - eljött értem egészen Woking-ig, hogy sikerüljön a tervük miszerint el tudom végre felejteni a titokzatos lányt. Hiába szerettem volna, nem tudtam elengedni, hisz azon a nyáron túl fontossá vált az életemben.

Fél órája késik Carmen barátnője, én pedig rendesen unom magam, hisz a pár teljesen jól elbeszélget - engem figyelmen kívül hagyva mikor nem sokkal később hangos trappolásra leszünk figyelmesek, ami a folyosóról szűrődik be, pár másodperc után megszűnik a trappolás, felváltja a kulcsának zörgése - elsőnek végig hátrafele pillantok, de mikor meghallom, ahogy a spanyol lány és George kuncognak inkább visszafordultam, nehogy elhiggyék, hogy érdekel a lány kiléte - pedig nagyon is érdekelt, de nem akartam kimutatni előttük, így is túlságosan rápörögtek erre a kerítős dologra.

Ismerős hang csapta meg füleimet mikor spanyolul nagyon magyarázott valamit Carmennek, aki a konyhapultnak dőlve várta a barátnőjét, így hátrafordultam mikor közelebbről hallottam a hangját.

Ez biztos valóság, nem csak egy illúzió, amit az agyam talál ki?

Nem így képzeltem el azt, hogy újra találkozni fogunk egyszer, bevallom kezdtem azzal a gondolattal is megbarátkozni, hogy sosem fogom a spanyol lányt viszont látni - erre most itt áll előttem egy bővebb fazonú farmer nadrágban és egy hosszított kötött pulcsiban, haja ki van engedve, vállaira omlik, így egyből szembetűnik, hogy sokkal rövidebb, mint mikor legutóbb találkoztunk.

A kinti időtől kezeit maga előtt dörzsölte össze, valószínűleg jéghideg kezeit, hisz kint nem épp van jó idő. Tekintetünk összetalálkozott - csokoládé barna szemei nem csillogtak úgy, mint régen, nem volt tele vidámsággal, inkább sugárzott fáradtság és kedvtelenség tekintetéből.

Fájt szembenézni vele 1,5 év után azokután mit tettem - tettünk. Hiába hazudtam neki, amire ő ügyesen rájött - fogalmam sincs hogyan, mégis eluralkodott rajtam egyfajta harag, amiért szó nélkül magamra hagyott, ezzel pedig szívemből kitépett egy darabot, amit magával vitt és sosem kaptam vissza - szerintem nem is fogom, nem lehet olyan egyszerűen betölteni azt az űrt, amit hagyott maga után Lily. Hiába próbáltam az elején továbblépni és kezdtem el más lányokkal beszélni instagramon - sosem tudták betölteni azt a tátongó helyet a szívemben, amit azelőtt a spanyol lány töltött be. Nem voltak olyanok, mint ő - ezt ugyan sosem vártam el tőlük, mégis egy idő után a lány jutott eszembe és egyszerűen nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy ő ezt most így vagy nem úgy csinálná - szóval hamar feladtam ezt a más lánnyal felejtős módszert, egyértelmű volt, hogy nekem ez nem fog menni hosszabb távon és nem is ez a jó megoldás.

Viszont nem tudtam sokáig farkasszemet nézni a lánnyal a telefonom miatt, ami folyamatosan pittyegett, így megszakítottam a szemkontaktust és egyből beléptem az üzeneteim közé, hisz a spanyol kezdett el üzenetekkel bombázni.

Carlos

Lando, híreim vannak!

Emlékszel mikor megmutattad nekem Lilyt? Isa is látta és kis magánakcióba kezdett.

Ma összefutott vele egy buszmegállóba az Egyeteme előtt. Ezért volt ma elfoglalt, hogy kinyomozza mikor is végez a lány, mert el akarta csípni, ami sikerült is neki.

George barátnője által találtuk meg őt instán, lilynavarro a neve.

Végig ott volt előttünk, plusz Isa azt mondta a wags-es oldalakon van Carmenről fent egy kép a barátnőivel.

Elhiszed ezt? Végig ott volt előttünk!

Fel kellett volna lélegeznem, hogy végre meg van, itt áll előttem - minden megvan, amit akartam az elmúlt másfél évben, mégis szorítani kezdett a mellkasom a tudattól, hogy végig előttem volt, csak ki kellett volna nyitnom a szemem.

- Lemaradtunk valamiről? - a brit pilóta barátnője törte meg a köztünk lévő csendet, amikor még mindig a telefonomat bámultam, még akkor is mikor már rég elsötétült.

- Nekem mennem kell! - nem bírtam tovább, muszáj voltam elindulni innen. - Sajnálom Carmen, Lily.. - néztem a lányra, akinek szemeiben könnyek csillogtak - nem hazudok, az én látásom is kezdett homályosulni.- Örültem, hogy újra találkoztunk. - elléptem tőle és kabátomat felkapva léptem az ajtóhoz, ahonnan mikor visszanéztem láttam George és barátnője arcán a meglepődést, ez nem sokkal átváltott olyan arckifejezéssé, ami azt sugallta, hogy kezdik összerakni a képet - innen pedig nem sok választ el attól, hogy az egészet össze tudják rakni.

Gyorsítottam a tempómon mikor meghallottam, hogy az ajtó újra kinyílik és szinte száguld le a lépcsőn, hogy beérjen engem - nem szerettem volna senkivel sem beszélni erről az egészről, magamban akartam elsőnek tisztázni, hisz amíg magamban nem teszem ezt rendben, addig nem tudok előre haladni.

De vajon sikerülni fog?

- Lando! Várj már! Mióta tudsz te így sietni azokkal a lábakkal? - pilótatársam hangját egyre közelebbről hallottam, ennek ellenére sem lassítottam le mikor kiléptem az apartmanból, viszont hosszabb lábainak köszönhetően sokkal gyorsabb volt tőlem, így nem ért meglepetésként mikor karomat megfogva kényszerített megállásra.

- Mi van George? - rántottam ki karomat kezei közül, hogy közben haza tudjak jutni - ott legalább biztonságban vagyok.

- Hazaviszlek, észlény! Nem rémlik, hogy én hoztalak el? - mutatott a szürke Merci felé, én pedig nem ellenkeztem, mert valahogy haza kellett jutnom - hiába tudtam mi vár rám az út alatt. Érthető módon kíváncsi, így biztos téma lesz a majdnem egy órás út alatt annak ellenére, hogy én nem szeretném.

Több, mint az út felét megtettük és még nem jött fel a Lily téma, amiért hálás voltam és kezdtem azt hinni, hogy el is engedni a témát George, nem fog kíváncsiskodni - túlságosan naív voltam, amiért ezt hittem.

- Te és Lily 2019-ben, hm? - úgy ültem az anyósülésen, mint egy durcás kisgyerek, akit a sarokba állították, mert rosszul viselkedett. A fiú kérdése során pedig lentebb is csúsztam karba tett kézzel. - Ezt egy igennek veszem. -hangából érződött az elégedettség, így mikor felé fordultam szúrós tekintettel néztem rá, hátha veszi a lapot - de nem vette, inkább még jobban elkezdett nevetni.

Bárcsak én is ilyen jól tudnám kezelni ezt az egészet, mert bevallom ötletem sincs mit kéne csinálnom ezután.

2021. február 3. Szerda

Az éjszaka folyamán alig tudtam aludni valamennyit, mert akárhányszor lehunytam szemeimet a lány jelent meg előttem csillogó szemeivel - amik nem a boldogságtól ragyogtak annyira, hanem a szomorúságtól, amit én okoztam neki.

Hiányzott és valamilyen szinten megnyugodtam, hogy jól van - vagyis ha újra magam előtt látom az arcát, akkor észrevehető, hogy fogyott - nem is keveset.

- Szóval mikor írtam pont ott állt előtted? - kérdezte volt csapattársam, akihez váratlanul toppantam be, mert nem tudtam az ágyba maradni és amíg itt vagyok nem kell semmivel sem foglalkoznom - csak annyi dolgom volt, hogy elmeséljem a tegnap késő délután történteket.

- Pontosan. Isa, szerintem pályát tévesztettél. - néztem az említett személyre mikor letett elém egy bögre gőzölgő teát. - Nyomozónak kellett volna menned.

- Miután megláttam a telefonodban a képet róla, beugrott, hogy valahonnan ismerem, így ezután nem volt már olyan nehéz dolgom, csak egy telefonhívás. - csatlakozott hozzánk az asztalhoz, mi pedig érdeklődve fordultunk felé a spanyol barátommal. Úgy látszik ő sincs tisztában a sztori minden részletével. - Emlékeztek a Wc-s lányra?

Épp a teámba kortyoltam és mikor leesett, hogy mit szeretne a kérdéséből kihozni, a meleg italt félrenyeltem.

Találkozott már akkor vele..

- Felhívtam a szórakozóhelyet, mert listás volt a hely, ők pedig megadták a nevét azonnal. Persze nem ingyen, de az már az én dolgom. Szóval lecsekkoltam instán, ahol ki van írva az Egyetem neve, ahova jár és mellé a szak is, így az oldalukon lecsekkoltam az órarendjét, hogy bebizonyosodjon, hogy tényleg ő az. - ahogy befejezte a mesélést a lány, ezzel egy időben kapott egy értesítést instagramról. - elégedetten mosolyodott el, így ahogy oldalról láttam be is lépett az előbb említett közösségi oldalba, majd hirtelen tűnt el a hatalmas mosoly az arcáról.

- Lily visszakövetett és elfogadta a követési kérésemet, viszont ennek nem fogsz örülni. - fordította felém a telefonját és ahogy megláttam a megjelöléseknél az utolsó posztot, minden erőm elhagyott.

Tehát ő tovább tudott lépni...

javierlopez
Jerez de la Frontera

carmenmmundt és további 20 személy

javierlopez #tb ❤️
@lilynavarro

°°°

Sziasztok! <3

Mit gondoltok a részről? Ilyesmi üzenetre számítottatok George-tól? Lando érzéseiről mit gondoltok? Mint kiderült, Isa simán elmehetne nyomozónak, olyan profin találta meg Lily-t és olyan dolgokat is látott, amire nem igazán számított volna - itt Javierre gondolok és a Lilyvel való közös képre. Ti mit tettetek volna Isa helyében? Megmutattátok volna egyből a képet vagy hagytátok volna, hogy esetleg Lily mondja el neki? Gondoltátok volna, hogy Lando így tudja meg azt, hogy a spanyol lánynak "új" párja van?

Legyen csodás hétvégétek! <3

°°°

—Vanda