Larina feszengve nézelődik ki az ablakon Szoboszlai mellett ülve az autójában, immár másodszorra. Akkor azt hitte, az volt az első és utolsó alkalom és talán jobb lett volna az úgy. Azóta rengeteg minden történt és minden úgy felgyorsult, hogy már követni sem tudja az eseményeket. Még mindig érthetetlen volt számára, miért akar ennyi időt lenni vele a focista.

Esztella vele ellentétben felszabadultan dumálgatott el Dominikkal a hátsó ülésről előrehajolva, Larina pedig annyira el volt foglalva a saját kis gondolataival, hogy nem is figyelt rájuk, milyen témát boncolgatnak.

-Megérkeztünk csajok. - parkol be egy szabad helyre a hatalmas autóval a Leipzig középpályása, a mellette ülő sötétszőke lány pedig csak ekkor eszmélt fel. Fogalma sincs, mennyi idő telhetett el, mióta elindultak. Ahelyett, hogy ezen agyalna, inkább kicsatolja magát ő is és kiszáll az autóból. - Ejnye Larina, pont most akartam neked kinyitni udvariasan az ajtót. - csóválja fejét Dominik a lány előtt megállva, aki csak zavartan elkapja tekintetét és finoman becsukja az ajtót.

-Ne haragudj, majd legközelebb jobban figyelek. - mosolyog a fiúra, aki szélesen elvigyorodik és nem érti, hogy lehet Larina ennyire szép. Nagyon jól áll neki ez a vagány smink és annyira dögös, hogy teljesen beindult ettől. Ha kettesben jöttek volna ide, vacsora után inkább hazavitte volna, hogy megmutassa a bélyeggyűjteményét.

-Helyes. Menjünk, Dani már vár minket, elvileg foglalt asztalt. - int fejével az étterem bejárata felé.

Larina megszeppenve megy vele, Esztellával az oldalukon. Szerencsére nem öltöztek alul, az étterem nem volt puccos hely és ennek határozottan örült. Dani Olmo pedig valóban ott ült egy asztalnál és vigyorogva állt fel, amikor megpillantotta őket és ennek legfőbb oka a magyar focista volt, aki pusztán a megjelenésével képes felhívni magára a figyelmet.

-Sziasztok! - köszön Olmo felállva az asztaltól és különösen Esztellát méri végig, aki hasonlóan tesz, ez pedig Larinának is feltűnik. Nem érti, hogy lehet ennyire bátor barátnője.

Dani mindkét lánnyal illedelmesen kezet fog és bemutatkozik, majd röviddel ezután mind a négyen helyet foglalnak. Dominik úgy intézi, hogy Larina mellett ülhessen, aki kicsit furcsán is pislog rá az ülésrend miatt, de aztán próbálja elfogadni a dolgot.

Larina az étlapba temetkezett, miután barátnőjével kezdett beszélgetni Olmo, Dominik pedig szintén csatlakozott.

-Te mit eszel, királynő? - zökkenti ki gondolataiból Szoboszlai kicsit hozzá hajolva, hogy belekukucskáljon az étlapba. Érezte Larinán, hogy kicsit meg van szeppenve és zavarban van.

-Még nem tudom. - nyögi hatalmas gombóccal a torkában. Annyira izgult és stresszelt amiatt, hogy a focista ilyen közel van hozzá, hogy fel sem fogta mik vannak az étlapon egyáltalán.

-Segítsek neked választani? - hajol még közelebb, pimasz mosollyal az ajkán, Larina arca pedig hihetetlen gyorsasággal forrósodik fel ettől az egésztől.

-Az jó lenne, nagyon ritkán eszek thai kaját. - ismeri be Larina szégyenlősen és hirtelen éhesnek sem érzi magát, pedig direkt nem evett ebédre túl sok mindent.

Dominik ezek után még jobban belemászik a lány aurájába, nem zavartatva magát. Kedvesen elmagyarázta, mi micsoda, neki mi a kedvence és mit is ajánlana neki. Végül Larina is sikeresen leadta a rendelését, amikor egy fiatal pincér odamegy hozzájuk. A két focistát azonnal felismeri, majd a két lányt méregeti áthatóan, amíg Szoboszlai kicsit erélyesebben rá nem szól, hogy akkor ennyi lesz, mást nem kérnek egyelőre. A pincér veszi is a lapot, és inkább sietősen továbbáll.

-Na és, hogy jött az ötlet, hogy pont Lipcsébe jöttök tanulni mindketten? - fecseg tovább Olmo és nagyon kíváncsi a részletekre, barátja pedig még inkább. Kíváncsi, hogy Larina miatta vagy valami egészen más dolog miatt választotta ezt a nem túl szép várost.

-Larina pályázta meg ezt a sulinál, mert szerette volna a német tudását kicsit hasznosítani. - válaszol Esztella egyből, mert tudja, hogy Larina egyelőre annyira ideges, hogy valószínűleg nem tudná elmondani mindezt értelmesen. - Aztán addig nyösztetett, hogy én is beadtam a kérvényt és mivel a sulinknak van a lipcsei egyetemmel cserekapcsolata, így kerültünk ide.

-Wow ez nagyon izgalmas lehet. - mosolyog rájuk Olmo, Dominik pedig figyelmesen hallgatja a beszámolót, miközben Larinára sandít. Nagyon tetszik neki, hogy ennyire intelligens és ennyire okos. Nem hallotta még németül beszélni, ezért nagyon kíváncsi rá. - Ezek szerint mindketten németül beszéltek az angolon kívül?

-Esztella még spanyolul is tud egy kicsit, mindig azokat a hiperszuper izgalmas spanyol szappanoperákat lesi. - nevet Larina, amiért kap egy szúrós pillantást barátnőjétől, Olmo viszont kedvesen elmosolyodik.

-Azok igenis igényes sorozatok. - kéri ki magának Esztella, Olmo pedig egyetértően bólogat. - Nem úgy, mint neked a Hegyi doktor Újrarendel! - szúrja oda, amin Szoboszlai meglepődik.

-Azt is németül nézed? - szól közbe Dominik kíváncsian pillantva rá, a lány torka pedig elszorul, mert fél, ha az igazat mondja, bénának tartja majd őt.

-Magyarul szoktam nézni. - válaszolja végül félve, hiszen nem akart hazudni. - A szüleim kedvence is.

-Na és van valami hobbitok? - kérdezősködik tovább a spanyol miután megkapták ételeiket, és közben Esztellára pillant, aki nagyon is az esete volt.

-Larina nagy író. - vág közbe megint Szoboszlai, Larina pedig ezt egy kicsit szégyellte, mert nem akarta, hogy ország-világ megtudja, hogy ő ír könyvet Szoboszlairól. Büszke volt a visszajelzésekre, mégis furcsán érezte most magát. Nem szeretné, ha Dani Olmo megkérdezné, pontosan miket szokott írni. Bár az is lehet, Szoboszlai már mindenbe beavatta.

-Meg szeret énekelni. - teszi hozzá Esztella sunyi mosollyal, hiszen jól tudja barátnője mennyire szégyenlős és nem szeret mások előtt énekelni, csak neki szokott néha.

-Hoppá. - fordul Larinához Dominik nagyra nyílt szemekkel és érdekes mosollyal kezdi fürkészni. Kíváncsi volt rá, vajon tényleg jó hangja lehet a lánynak vagy csak szimplán szeret énekelgetni, mint sokan mások a világon csak épp hangjuk nincs. Többek között neki se.

-Doma hobbija, hogy mindig elfoglalja a wc-t meccs előtt. - szólal fel Olmo nevetve, barátjától pedig egy rosszalló pillantást kap, hiszen nem akarta, hogy így beégesse őt.

-Akkor azért eszel mindig ropit? - kérdezi Larina pirultan mosolyogva, hiszen mégiscsak a nagy Szoboszlai Dominikkal beszélget, de ezt már nagyon meg akarta mindig is kérdezni és Esztellával rengeteget tanakodtak és viccelődtek ezzel kapcsolatban.

Dominik kissé elcsodálkozik azon, hogy Larina ennyire jó megfigyelő, de aztán az is eszébe jut, mi van, ha tényleg valami beteg stalker valójában a lány... Mindenesetre jól esett neki, hogy ennyire figyelmes, mert volt barátnőjének, Fanninak mondhatta bármikor, hogy hozzon neki a boltból sós ropit, ő bezzeg mindig elfelejtette. Pedig sokszor csak ezt az egy dolgot kérte, de ennyire sem figyelt rá.

-Azt azért eszem, mert unom magam és imádok enni. - hajol Larinához és finoman összekoccoltatja vállaikat, a lány pedig zavartan kapja el inkább pillantását.

-Ráadásul zavarba ejtően sokat eszik. - szól közbe Olmo, hogy beégesse még jobban barátját. - Nem is szeretek vele egy asztalnál enni.

-Meg is lepődtem, hogy igent mondtál most és eljöttél. - vág vissza Dominik vigyorogva és valami nagy pimaszságra készül. - Azt hittem már szűz maradsz. - teszi hozzá, amit meghallva Larina annyira zavarba jön, hogy remegő kezével ügyetlenkedve eszi le magát, amiért gondolatban fejbe veri magát.

-Milyen buzi vagy, nem is vagyok az! - morogja orra alatt Dani, akire csak Esztella figyel mosolyogva, Dominik Larinára pillant.

-Eddig azt gondoltam, hogy csak Olmora van rossz hatással a szexuális élet hiánya, de te már másodszorra ügyetlenkedsz királynő. - mondja neki szórakozottan és a szalvétáját kezébe véve nyúl egyenesen Larina blúza felé azzal a szándékkal, hogy eltávolítsa a foltot valamilyen szinten és nem is bánta, hogy ez a lány mellei környékén volt. - Én még mindig szívesen segítek neked ebben a kérdésben. - kacsint rá, amitől a lány arca még jobban felforrósodik és bármennyire szeretne visszavágni neki valamivel, semmi nem jut eszébe.

-El vagyok én szex nélkül is, nem kell miattam aggódnod. - jelenti ki Larina totál felforrósodott arccal és csak tányérját képes nézni, pedig érzi magát a mellette ülő focista tekintetét. Esztella rosszalló mosollyal fordul vissza Olmohoz, hogy kicsit személyesebb témákról kérdezgesse. Dominik és a barátnője biztosan jól el fognak szórakozni.

-Van valami komolyabb terved is az írással? - kérdezi kicsit komolyabban Dominik, miután túltette magát mindenki ezen a kis incidensen és barátaik nagyon jól elkezdtek egymással spanyolul beszélgetni, így nem is értettek belőle semmit.

-Nem gondolkodtam még ilyesmin. - von vállat a lány és kicsit kényelmetlenül érzi magát, hiszen mégiscsak a mellette lévő focistáról írt könyvet. Nem akarja, hogy bolondnak és fanatikusnak tartsa emiatt. - Van néhány vázlatom meg pár vers, de ennyi. - fejezi be, pedig nagyon szívesen mesélt volna másnak az ötleteiről, csak nem pont a főszereplőnek...

-Azokban is enyém a főszerep? - kérdezi pimasz mosollyal a fiú és közben rájön, hogy imádja zavarba hozni Larinát. Lassan sportot űz belőle.

-Erre inkább nem válaszolok. - sóhajt drámaian Larina.

-Mit szólnál, ha vacsi után eljönnél hozzám? Ezek ketten úgyis olyan jól elszórakoznak, szerintem szívesen összegyűrnék a lepedőt és mi is hasznosan elüthetnénk az időt. - ajánlja fel Dominik vigyorogva, amiért kap a lánytól egy elképedt pillantást.

Larinának ezt hallva megint az az érzése van, hogy a focista mindenáron le akar vele feküdni. Ani önmagában iszonyatosan izgalmas gondolat, de lelkileg erre nem állna készen. Annyira fél ettől az egésztől, hogy nem mert még soha senkivel. Igazából a következményektől fél és attól, hogy közben valamit elront, nem lesz jó, kínos lesz.

-Azt gondoltam, ismersz már annyira, hogy nem mersz feltenni ilyen kérdést. - válaszol megfontoltan és kimérten Larina, amin a focista meg is lepődik. Ennek ellenére gondolatban még nem mond le a dologról, hátha összejön neki egy jó este.

Dominik ezek után inkább kicsit csendben volt, hogy a lány lenyugodjon és csak pár perc evés után fordult megint felé.

-Na és minden nap bejársz a suliba? - kérdezi kíváncsian, Larina pedig meg is lepődik, hogy ilyen értelmes kérdést kap a focistától.

-Nem. - rázza fejét - A szerda péntek mindig szabad. - avatja be a részletekbe. Ezt meg is bánja, mert fél, hogy majd a nyakára fog járni ezeken a napokon, de aztán eszébe jutott, hogy Szoboszlai valószínűleg ezerszer elfoglaltabb.

-Tetszik amúgy itt is a suli? Mármint, biztos tök más egy idegen helyen még, ha ugyanazt tanulod is. - magyarázza Dominik. Úgy érezte, muszáj egy kis személyes érdeklődést mutatnia Larina felé, hogy esélye legyen nála.

-Tetszik. - bólintja a lány. - Még nem ismerek túl sok embert, de ez biztos majd változik. Csak meg kell szokni az új helyet. A suli közel van, szóval egyáltalán nem olyan gáz az utazás, mint Budapesten volt.

-Szerencse, hogy nem csak a sulihoz laksz közel. - mosolyodik el Szoboszlai óvatosan és karját átteszi a lány válla felett azzal a szándékkal, hogy a széken pihentesse.

Larina hirtelen kapta fejét a fiú irányába, annyira meglepődött kijelentésén és tudta jól, hogy saját magára gondol. Kicsit hátrányos helyzetben érzi magát, mert ő még azt sem tudta, a focista a város melyik részén lakik, bár ezután a kijelentés után biztosan nem lehet messze tőle.

-Kicsit igazságtalan, hogy te ilyen sok mindent tudsz rólam, még azt is, hogy hol lakok. - motyogja a lány zavartan tűrögetve göndör hajtincsét füle mögé, Dominiknak pedig tetszik, hogy megint zavarba hozta.

-Még mindig nagyon szívesen körbevezetlek nálam, hogy ezek ketten egyedül lehessenek. - biccent barátaik irányába, akik jóformán el is feledkeztek arról, hogy négyesben jöttek vacsorázni. Esztella csak lopva pillantott barátnőjére és küldött felé egy csintalan mosolyt. - Hidd el, a valóságban is tetszene, amit látnál. - hajol egészen közel a lány füléhez, lehelete pedig libabőrt képez nyakának bőrén.

-Csak hogy tudd, a könyvemben a főszereplő lány nem én vagyok, szóval elég rossz feltételezéseid vannak velem kapcsolatban. - pillant a focistára összeszedve végre magát, mert ennyi utalgatást nem hagyhatott most már szó nélkül.

-Jajj tudom, hogy nem te vagy a főszereplő. - legyint a focista mosolyogva. - De azok a szexi jelenetek nem maguktól íródnak meg olyan izgalmasakra, amilyenek. - kacsint a lányra, aki ezzel el is veszti magabiztosságát és inkább visszafordítja tekintetét az étel felé, amit illene végre befejeznie, mert lassan mindenki végzett, csak ő nyamnyogott rajta.

Késő este volt már, amikor a négy fiatal kilépett az étterem ajtaján szórakozott mosollyal az arcukon, hiszen mindannyian Olmo viccén nevettek. Főleg Esztellára volt hatalmas benyomással, amit Szoboszlai és Larina is észrevettek. Dominik csintalan mosollyal fordult a lány irányába, aki kérdőn nézett fel rá.

-Biztos ne menjünk haza ketten, ők meg elszórakoznak még valahol? - kérdezi átkarolva a vállát, amitől Larina annyira lefagy, hogy hirtelen a kérdést se érti. Végül tehetetlenül megrázza fejét, ám nem érzi bátornak magát annyira, hogy kimásszon a focista keze alól.

-Holnap mindketten korán kelünk, be kell menni az egyetemre. Szóval egyikünk sem fog most kimaradni. Én speciel fáradtnak érzem magam és szeretnék pihenni. - válaszolja és büszke magára, hogy dadogás nélkül ki tudta mondani ezt a néhány mondatot és ráadásul még a fiú szemébe is képes volt nézni ez idő alatt.

-Jól van királynő, legyen úgy, ahogy szeretnéd. - bólintja a focista beleegyezően, bár ténylegesen sajnálja, hogy ma nem tudja meg milyen lehet Larinával.

Miután mindannyian elköszöntek Olmotól, már hármasban utaznak hazafelé Szoboszlai kocsijával, Larina pedig alig akarja elhinni, ami történik vele. Egy híres Bundesliga játékos viszi haza miután együtt vacsoráztak és még mindig nem érti tisztán a szándékait.

Dominik egészen a lakás ajtajáig kísérte a két lányt, akik közül csak Larina érezte zavarban magát emiatt is. Esztella örült, hogy barátnője körül végre valami jó pasi legyeskedik. Éppen ezért, hogy segítse a dolgot, illedelmesen megköszönte a focistának a vacsorát és elköszönve hagyta magukra őket a bejárati ajtóban.

Larina szemlesütve fordult a focista felé, aki érdekes mosollyal méregette őt. Legszívesebben most azonnal bepróbálkozott volna, de erre ma már tényleg nem látott esélyt.

-Jól érezted magad? - kérdezi kicsit közelebb lépve és számításainak megfelelően Larina felemeli rá tekintetét. Imádta a szemeit, olyan lehetetlen szép zöldek voltak. Teljesen megbabonázta.

-Igen. - bólintja gombóccal a torkában. - Tényleg köszönjük, Esztella is úgy láttam jól szórakozott.

-Mi lenne, ha te is elszórakoznál velem kettesben? Egy igazi randi keretében? - kérdezi pimasz mosollyal és kezét finoman a lány derekára csúsztatja, aki annyira lefagy ettől, hogy hirtelen még ellenkezni sem mer.

-Annyiszor felajánlottad már ezt, hogy az az érzésem, te nagyon kétségbe vagy esve. - szedi össze magát Larina és ő maga is meglepődik, hogy ilyen frappáns választ tudott adni. Dominik felhúzott szemöldökkel néz rá.

-Arra nem is gondoltál még, hogy nagyon szimpatikusnak tartalak és azért vagyok veled mert jól esik? - kérdezi várakozóan nézve a lányra, aki egy kicsit összezavarodott. Eddig nem olyan utalásokat kapott tőle, ami csak erre vonatkozott volna. Sokkal inkább arra, hogy szívesen feküdne le vele és csak azért jár a nyakára. Elég kitartó. - De nem akarlak feltartani.

-Tényleg késő van már. - ért egyet Larina és kicsit megnyugszik, hogy nem kell válaszolni az előbb feltett kérdésre. Próbálna hátrálni, de a focista erős keze ezt nem teszi lehetővé egyelőre.

Szoboszlai hirtelen ötlettől vezérelve hajol Larina felé és arcára hosszan és finoman nyom puszit, ami miatt a lány annyira lefagy, hogy nem tudja viszonozni. Teljesen elveszett amiatt, hogy ilyen közel van hozzá a fiú és belépett a személyes terébe. Ez biztos csak valami álom és mindjárt fel fog belőle ébredni.

-Na most te nézel ki elég kétségbeesettnek. - jegyzi meg Dominik halkan elnevetve magát, miután elvált a lány bőrétől. Jól esett neki, hogy megérinthette és beszívhatta finom illatát.

-Én csak... - keresi a szavakat zavartan elpillantva a barna szempárból, arca pedig sebesen pirosodik ki. - Meglepődtem.

-Jó éjszakát Larina! - köszön el Dominik kedves mosollyal, amit végül ő is viszonoz.

-Jó éjt! - lép hátra és végre belép az ajtón, amit sietősen csuk be maga mögött.

Amikor ez megtörténik hatalmas sóhaj tör fel belőle, majd szorosan lehunyja szemeit, s amint újra kinyitja őket, Esztellát pillantja meg, aki eszelős vigyorral támasztja a folyosó végén a falat.

-Na mi van? Smároltatok? - kérdezi izgatottan, mert nem bírja kivárni, hogy barátnője mesélni kezdjen. Szegény Larina még mindig a sokk hatása alatt állt és úgy érezte már rég történt vele ilyen jó dolog.

-Nem. - rázza fejét értetlenül nézve rá és közben lehámozza magáról csizmáit és kabátját. - Csak egy puszit kaptam. - közli lazán, pedig legbelül nagyon is izgatott volt ettől az egésztől, de fogalma sem volt, hogy kellene kezelnie ezt a helyzetet.

-És ezt csak így mondod?! - háborodik fel Esztella, miközben Larina szeretne a szobájába sétálni. - Hogy történt? Milyen volt? Mesélj már! - megy utána és le is ül a szobában lévő fotelbe, ami miatt barátnője elenged egy tehetetlen nevetést.

-Jajj már! - emeli tekintetét a fehér plafonra. - Odahajolt és megpuszilt. Ennyi.

-Fogadok annyira lefagytál, hogy még csak nem is viszonoztad. - fonja keresztbe karjait maga előtt Esztella és egy jelentőségteljes pillantást küld a másik lány felé.

-Utállak. - nyögi Larina kelletlenül és inkább kiszedi fülbevalóit, hogy ne nyomja meg alvás közben majd. Esztella szórakozott mosollyal figyeli őt és várja a további beszámolót.

-Nem tudom mit vagy így oda, a Dagi tök jófej és bír téged. - von vállat végül.

-Jah! - pördül meg a másik lány. - Mert meg akar dugni! - vágja rá indulatosan, amin meg is lepődik, mert sosem mondta ki hangosan ezeket a szavakat.

-Na és akkor mi van? Szerintem nem bánnád, ha vele lenne az első. - húzza fel egyik szemöldökét provokatívan Esztella.

Larina ennek hallatán halványan elpirul és zavarba is jön, mert nem tudja tagadni, hogy nem gondolt még erre.

-Jajj hagyjuk ezt. - sóhajtja végül. - Nem lesz itt semmi. Én nem olyan vagyok, mint akik bejönnek neki. Nem vagyok insta modell meg nem apu kicsi lánya vagyok, akinek mindkét zsebe meg van tömve moneyval...

-Éppen ezért vagy különleges barinőm. - kacsint rá Esztella miközben felemelkedik a fotelből és az ajtó felé sétál. - Jó éjszakát! - küld még Larina felé egy kedves mosolyt, majd távozik.

-Jó éjt! - viszonozza a szőke lány elgondolkodva.

Sosem tartotta magát különlegesnek. Inkább különcnek. Mindig megvoltak a maga kis bolondságai, amit sokszor csak ő érzett. Sokszor gondolkodott el, hogy talán valami nem kerek nála és beszélnie kellene erről valakivel. Azonban mégsem tette meg soha ezt, mert akkor tényleg bolondnak néznék. Főleg a szüleivel nem merte megosztani ezeket, nem akarta lerombolni a róla kialakult képet.

Már ágyban feküdt, amikor hirtelen ötlettől vezérelve vette telefonját kezébe és kezdett el üzenetet írni Szoboszlainak. Nem tudott nem rá gondolni és nem tudta tagadni, hogy nagy hatással volt rá a ma este és nagyon élvezte.

mezeilarina Még egyszer szeretném megköszönni az estét, nagyon jól éreztem magamat 😊 Remélem rendben hazaértél!

Szinte azonnal meg is bánja, hogy ilyen üzenetet írt, de már nem tudja visszatörölni, ugyanis az üzenetet elküldte és Szoboszlai majd jól kineveti, amiért ilyen kétségbeesetten nyálas szöveget tolt le neki. Emiatt aztán annyira mérges lett magára, hogy inkább lezárta a telefont, mivel biztos volt benne, hogy a focista nem az ő üzeneteit fogja nézni, már lehet, hogy alszik. Ekkor azonban rezzen a készülék, Larina pedig hevesen dobogó szívvel oldja fel a zárat és reméli, hogy Dominik reagált neki.

szoboszlaidominik Már itthon vagyok királynő 😇 Nagyon örülök, hogy tetszett az este, tényleg szívesen megismételném ezt veled most már kettesben egy randi keretében

Larina füle zúgni kezdett és mintha kihagyott volna egy ütemet a szíve. Randi. Szoboszlaival. Ő. Ez csak valami vicc lehet. Álmában nem gondolta volna, hogy ez a valóságban megtörténhet.

mezeilarina Túl fáradt vagyok ahhoz, hogy ésszerű választ tudjak erre adni neked

Küldi el végül, hiszen ezt előbb szerette volna Esztellával megbeszélni annak ellenére, hogy jól tudta, mi lesz a válasza. Le fogja cseszni, amiért nem mondott egyből igent.

szoboszlaidominik Nahát akkor pihenj rá, hogy reggel egy határozott IGEN-t tudj írni 😜

mezeilarina Nem hiszem, hogy ezzel a gondolattal fogok ébredni 😆

Larina óvatosan elmosolyodott, milyen kis játékosnak érzi magát és kicsit jól esett neki, hogy kekeckedhet a fiúval. A reakció szinte azonnal érkezett is.

szoboszlaidominik Pedig illene 😜

szoboszlaidominik Fogadni mernék, hogy velem fogsz majd álmodni is

Dominik szórakozott mosollyal írt közben vissza Tylernek, aki már most be volt zsongva amiatt, hogy néhány hét múlva házibulit szervez.

mezeilarina Hagyj aludni, majd reggel megmondom mit álmodtam

Írja meg végül az üzenetet, ami két perccel ezelőtt megfogalmazódott benne. Nem akart pedig mindennapos beszélgetést kiprovokálni Szoboszlainál, hiszen ennek az egésznek semmi értelme. Úgyis hoppon fog maradni, ha a focista talál magának megint valami szőke, karcsú modellt.

szoboszlaidominik Rendben királynő 😉Várom a beszámolódat. Aludj jól!

A szőke lány ezen aztán őszintén elmosolyodott, majd elköszönt a focistától és remélte, hogy nem lesz semmilyen álma vele, ugyanis az utóbbi időben elég intim jelenetek képződtek fejében az éjszaka közepén és nem nagyon értette ezeket.

Állított magának ébresztőt, mielőtt elaludt volna, hiszen holnap be kell mennie az egyetemre és nem szeretne elkésni. Így is Esztella el fog szúrni rengeteg időt reggel.

Tudatosan próbált nem gondolni a focistára, ami pont ellenkezőleg sült el. Legalább egy órát forgolódott és várta, hogy agya végre kikapcsoljon és eltűnjenek a Szoboszlaival kapcsolatos gondolatai.

Amikor ez végre sikerült, egyenletes szuszogása töltötte csak be a hálószobát és adta át magát az álmok világának.

Kicsivel fél hét előtt riadt fel, s levegő után kapkodva ült fel az ágyban. Nem lehet igaz - hunyja be szemeit. Érzi, hogy le van izzadva, szíve hevesen ver és mintha szédülne is. Olyan valóságos volt ez az álom. Még sosem álmodott ennyire intenzíven Dominikkal és sosem történt álmában ennyi erotikus esemény. Ez annyira nevetséges...

Kellett pár perc, amíg magához tért. Teljesen olyan érzése volt, mintha orgazmusa lett volna. Nem, tuti biztos, hogy az volt. Érezte. Az fix a valóság volt. Hirtelen fel is emelte takaróját, hogy meggyőződjön, de nem látott semmi különöset, azért egy kelletlen nyögést elengedve kászálódott ki az ágyából és nyúlt telefonja után, hogy kikapcsolja az ébresztőt, ami lassan meg fog szólalni.

Ekkor azonban észrevette, hogy a focista megelőzte és talán olvas a gondolataiban, mert egy üzenetet írt fél órája neki. Kíváncsian nyomott rá, hogy elolvassa, de még ez is kellemetlen volt. Nem akart ilyen álmokat.

szoboszlaidominik Jó reggelt királynő 😊 Nem tudom pontosan, mikor szoktál kelni, de remélem izzzzgalmas éjszakád volt velem 😜 Ha elmeséled megengedem, hogy felhasználd a könyvedben 😉

Larina mély sóhajjal zárta le a készüléket. Most még az sem dobta fel a hangulatát, hogy írt neki ez a híres focista. Más esetben nagyon is megdobogtatná a szívét, hogy már kora reggel üzenetet ír neki. Persze most is nagyon jó érzés volt mindez, de nem tudott őszintén örülni, mert még mindig az álom hatása alatt volt.

Félelmetes volt, mennyire közel voltak egymáshoz álmában és mennyire valóságosnak tűnt minden. Mióta személyesen ismeri a fiút, sokkal élethűbb is a személye az álmokban. Már nem egy idealizált képet lát róla, hanem talán a valóságot.

A valóságban tényleg ilyen jó lenne vele a szex?

-Rohadt élet... - rázza meg fejét ezen a gondolaton és inkább a fürdőbe megy, hogy felfrissítse magát minden téren, mert ez az egész nem szabad, hogy rányomja a bélyegét a napjára.

A fürdő felé vezető úton aztán arra a következtetésre jutott, hogy Dominik soha, de soha nem tudhat erről az álomról.

***

Sziasztoook!

Ezer bocsánat, szerettem volna előbb hozni a részt, de a covid és a munka teljesen legyűrtek... De most itt vagyok és a Dagi is egy négyes randi keretében :) Remélem tetszett nektek a rész, nagyon kíváncsi vagyok a gondolataitokra 

Szép vasárnapot mindenkinek!

Millió puszi & ölelés! <3